Nem kap plusz 3,5 milliárdot az MMKA

Múlt héten javasolta külön támogatásra a kulturális és sajtóbizottság az MMKA 2011-es költségvetési támogatásának 3,5 milliárd forinttal történő növelését. "A módosító javaslatot azért terjesztettem be, hogy maradjon forrása a filmművészetnek, akár az MMKA-n, akár valamilyen új cégen keresztül - magyarázta a hátteret L. Simon László, fideszes országgyűlési képviselő.  - Nem ismerem részletesen a Mozgókép Közalapítványnak a pénzügyi adatait, és a bizottság elnökeként nincs is jogom felügyelni a munkájukat, ettől függetlenül elítélem az alapítvány eladósodását, amivel veszélybe sodorták a magyar filmszakmát, a filmművészet támogatását."

Információink szerint Orbán Viktor miniszterelnök nem támogatta a bizottság módosító javaslatát a 3,5 milliárdos plusz támogatásról, ez látszik a keddi szavazatokon is: 244 fideszes nemmel szavazott, 106 MSZP-s, jobbikos és LMP-s mellette. Úgy hallottuk, eredetileg 1,6 milliárdot kértek volna az alapítvány részéről, a támogatás benyújtásakor lett ebből 3,5 milliárdos módosító kérelem.

A költségvetési tervezetből október végén derült ki, hogy felaprózódott a filmekre szánt költség: a filmiparra szánt 2 milliárd forint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésében jelent meg, 800 millió plusztámogatás a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA), ami szintén filmes feladatokra fordítható keretösszeg lesz, és ezen kívül maradt valamivel több mint 1 milliárd forint a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) vonatkozó fejezetén belül az alapítvány részére fenntartva. Ez utóbbi támogatás sem lett részletezve, így csak tippelhetünk: valószínűleg az MMKA átmeneti működésére szánták, amíg átjegyzik a filmtörvényben az utódcéget. Továbbra is 4,1 milliárd forintot szánnak jövőre összesen filmfinanszírozásra és gyártásra az eddigi évi 5,42 milliárd helyett.

MMKA-s kommunikáció

Június 9-én nyilatkozott először Kőrösi Zoltán, az MMKA elnöke arról, hogy hatalmas hiányra bukkantak az audit során. Ezután az új kuratórium elnökét azzal vádolták, hogy azért beszél hatalmas hiányról (a megítélt pénzt is beleszámolva 7,8 milliárdról), mert így könnyebb volt elfogadtatni, hogy az alapítványt megszüntessék, illetve átalakítsák nonprofit szervezetté, ami jogutódja lenne.

Az Indexen egy hete megjelent egy hangfelvétel, amin az alapítvány elnöke egy júniusi szakmai tájékoztatón a hiány mellett viszont már azt is bejelentette, hogy az addig ismertetett felelőtlen gazdálkodás helyett büntetőjogi vonatkozás is felmerülhet az előző kuratórium működésében, és hogy ezt nem osztaná meg sem a sajtóval, sem a döntéshozókkal. "Megdöbbentett a hangfelvétel, de az is igaz, hogy valamifajta önkorrekcióra az alapítvány képes volt, és jelenleg csak ez a szervezet felelhetne meg a filmtörvényben aláírtaknak" - indokolta Karácsony Gergely, LMP-s képviselő a módosító javaslat támogatását. 2013-ig érvényes ugyanis az uniós szerződés értelmében az MMKA a magyar film letéteményese. Ezt a szerződést persze bármely aláíró fél módosíthatja, a lényeg, hogy a tárgyalások során ne legyen belőle fennakadás, mert akkor a filmtörvényt felfüggesztik, és ezzel együtt a filmipar alapjául szolgáló 20 százalékos adókedvezmény is szünetelhet.

A szavazás végeredménye elvi döntés, és nem volt szerepe benne a hangfelvétel tartalmának Karácsony szerint. Kérdés ugyanakkor, hogy nem lett-e volna több esélye az emelt 2011-es költségvetésre az alapítványnak, ha az alapítók visszahívják a hangfelvétel nyilvánosságra hozása után a jelenlegi elnököt, illetve a kuratóriumot. Ahogy Karácsony elmondta, ez nem költségvetési vita tárgya, az alapítvány elnöke pedig nem válaszolt erre a kérdésünkre. Kőrösi a részletes auditot továbbra sem hozta nyilvánosságra, így nem lehet érdemben beszélni a felvetésekről.

Van B-terv?

A szakmai pletykák az alapítvány utódszervezeteként filmközpontot is emlegettek, más források szerint az alapítvány helyét egy a kormány alá tartozó filmigazgatóság venné át. Halász János parlamenti államtitkár kérdéseinkkel Szőcs Géza kulturális államtitkár titkárságához továbbított, ahol egy hete várunk a válaszra, hiába.

"Nem tűnik úgy, hogy bármilyen utódszervezetet előkészítettek volna a Nefmi-nél - mondta Karácsony erről. - Most úgy áll a dolog, hogy ezt a pluszpénzt senki nem kapja. Ez a 3,5 milliárdos támogatás nyilván több volt, mint amit reálisnak gondolok, de az egymilliárd magában meg minimális költségekre sem elég" - részletezte.

A Nefminél információnk szerint filmfősztályvezető lett Bokor Attila, az 56 csepp vért jegyző rendező, de miután hivatalosan még nem neveztek ki, nem nyilatkozhat a terveikről. Szervezett központi finanszírozást maximum az NKA mellé beírt 800 millióból folytathatna. Az MMKA egymilliárdja is azt a koncepciót erősíti, hogy az csak minimális kötelezettségekre elég addig, amíg az új rendszer létrejön.

Bokor megkeresésünkre csak a filmekről beszélt általánosságban: "Két pólusú filmeket kellene itthon készíteni: populáris és művészeti filmeket, a lényeg, hogy jó filmek legyenek". Hogy mit talál jónak? "Mikor közönségnek tetsző, profi mozik készülnek a drága kísérletezések helyett". Mikor megkérdeztük, melyik filmfinaszírozást tartana követendőnek, a Dániában működő rendszert nevezte meg.

"A kormánynak számos lehetősége lesz a filmszakma támogatására, például a tartalékkeretek terhére - mondta L. Simon arról, hogy nem kapta meg az alapítvány a 3,5 milliárdot. Ő egy átlátható, ellenőrizhető filmtámogatási rendszert tartana egyébként elfogadhatónak. "Éppen azért az MMKA plusz 3 és fél milliárdját is csupán átmeneti forrásként képzeltem el. Középtávon meg lehet oldani, hogy legyen jó filmfinanszírozási rendszer, ebben viszont az MMKA-nak nem lehet szerepe."

Ha van is új terv a következő filmtámogatási szisztémára, kérdés, hogy ebben az időszakban a filmgyártók hogy fognak filmet készíteni úgy, hogy az idei évben sem dolgozhattak, mert az MMKA-nak nem állt módjában a pályázatokról dönteni, illetve a már megítélt pályázatokat kifizetni. Halász János eddig annyit árult el, hogy mentenék a hitel miatt bajba jutott filmeseket.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!