Hortenzia, Gergő
-1 °C
8 °C

A számítógép nem az ördögtől való

2011.06.21. 11:19
A hétvégén rendben lement a Kecskeméti Animációs fesztivál (KAFF) az elmúlt két év magyar és európai rajzfilmjeivel. A szerzői filmeket azonban közhelyesnek találta a fesztivál rövidfilmes előzsűrije, és több tucatnyi, számítógépes szoftverek segítségével készült animációt tett be a versenyen kívüli blokkba, mert Tóth Pál rendező szerint könnyű ilyen filmeket csinálni. A vitáról faggatóztunk a KAFF-on.

Több fiatal Make animation-feliratú pólóban járkált a fesztiválon, köztük Klingl Béla, aki 98-ban tűnt fel a Meteor-filmmel ugyanitt, majd létrehozta a KGB stúdiót. „Évek óta hallgatjuk a nagy animációs generációtól, hogy számítógéppel könnyű filmet készíteni, hiszen a számítógép sok mindent elkészít magától, szinte csak meg kell nyomni egy gombot, és így elvész a dologból a lélek - mondta. - Ezeken a pólókon ez az elmélet van a végletekig leegyszerűsítve, itt egy gomb van, ha filmet akarsz csinálni, csak megnyomod, ha nem akarsz, akkor nem nyomod meg."

Koós Árpád, Bogdán Zoltán, Klingl Béla, Tálosi Gábor
Koós Árpád, Bogdán Zoltán, Klingl Béla, Tálosi Gábor

Maga a fesztivál rendesen megünnepelte a rajzfilmeket, mert a filmszemlével ellentétben itt új filmek is voltak, nem is kevés, ha egészestés nem is jött össze. Bár a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) diplomásai külön kategóriát kaptak, a nagydíjat ők is elnyerhették: egy fiatal alkotó számítógépes munkája, a Track32 meg is tette: ami ráadásul inkább trükkfilm, mint animáció. Megadták a fesztivál módját, amit a 80 milliós költségvetés és a szponzorok tettek lehetővé, mégha - ahogy Mikulás Ferenctől, a fesztivál szervezőjétől megtudtuk -, a 20 milliós állami gyorssegély léte csak az indulás előtt négy nappal derült is ki. 570 szakmabeli, 500 film, szabadtéri vetítések, egyéb kísérőprogramok, a neves zsűri mellett egy 57 tagú gyerekzsűri is jelen volt.

A nagy felzúdulást így csak a 70 fölötti film információs blokkba való bezsúfolása jelentette. Az előzsűri részéről sok kesergés hangzott el a tért hódító számítógépes-animációról, amit „az alkotók kényelmi szempontok miatt választanak.”

Az előzsűri kesergéséből szemezgettünk: „Nem lehet annyi értelmes gondolatot kitalálni, mint ahány animációt naponta föltesznek a Youtube-ra – mondta például Tóth Pál animációs filmrendező, aki két, filmszakmától távolabbi társával: Kecskeméti Kálmán fotóművésszel és Kozma Ilonával, a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatójával válogatott a nevezettek közül. „Egyre többen használnak olyan szoftvereket, gyakran lustaságból, amelyekben 2d-ben lehet manipulálni a képet, tehát egyfajta mozgást létrehozni, és így elkészíteni az animációnak tűnő filmet. A bosszantó hanyag dolgokat nem válogattuk be a versenybe" - tette hozzá a rendező, aki csak a 3d-től ismeri el a számítógépes technika komolyságát. A 76-os információs blokkban egyébként 54 volt az egyetemistáké.

Richly örül a számítógépes lehetőségnek

„Szerintem azért került ennyi film az információs blokkba, mert ideömlött egy csomó munka a fiataloktól, nagy munka lett volna előzsűrizni. Pár jó munka áldozatul esett ennek sajnos” – védte meg a fiatalokat Richly Zsolt, aki az idősebb rajzfilmesek közül azon kevesek közé tartozik, aki szereti ezt a technikát alkalmazni, pontosabban szeret azokkal a fiatalokkal dolgozni, akik ezt alkalmazzák: „Nekem már nincs időm arra, hogy megtanuljam a számítógépes animációt, de rendezőként nincs is erre szükségem. Sokszor nemcsak azt kapom meg, amit rendezőként a rajzom alapján kérek, hanem felülmúlják a várakozásaimat.” 70. szülinapját retrospektív vetítésekkel ünnepelték a Kockás fülű nyúltól a Medvetáncig. De most is aktív, tanít a MOME-n és tavaly a rajzfilmes Oscaron, az Annecy-n jelent meg a Kőműves Kelemen című fekete-fehér filmjével, amit a kecskeméti stúdió keretében a KGB stúdió segítségével készített.

Richly Zsolt
Richly Zsolt

Pedig nem volt különösebb színvonalbeli különbség a versenyprogram és a versenyből kiszelektált filmek között. Klingl stúdiójának egyik filmjét, a Bábelt is információs programba tették, míg három másik náluk készült rövidfilm versenyben volt, és az Ozone-networköt tévéarculat-kategóriában díjazták. „Sok munkánk volt a Bábelben, és bár ez nem jelenti azt, hogy jó film legyen, de szerintem ez az lett, és meg lehetett volna mérettetni a versenyen” - mondta.

Tény, hogy a Koós Árpád ufós filmje technikai szempontból is tele van új ötletekkel; például a számítógéppel készített élethű marionett-bábukkal, a terepasztal önleleplező látványával, vagy az ütött-kopott, rozsdás figurákkal.

A versenymezőnyben is akad cgi

A számítógépes animáció ugyanaz a munka, mint a kézzel készített, és a idősebb generáció is egyre gyakrabban használ számítógépet a munkáikban.

A Rom című, film bár teljesen számítógépes 3D-volt, mégis képzőművészeti jellegűen volt használva, de a diplomafilmek közül a Simon vagyok-ban a rajzi animáció és a 3D keverése volt ügyesen megoldva, magyarázta Klingl. - Itt látható, hogy helyesen alkalmazva megfér a két műfaj egymás mellett.

De például egy homokanimációról könnyen leesnek a számítógépes effektek. Ahogy élesen elvált a Bíborcsiga című intenzív látványú filmben a videótechnika és a cgi, és az Ember tragédiája Londoni színében is elvált a szellemalakok diszkós neonárnyéka.

Persze van, aki meg sem próbálja: Gémes József A walesi bárdok című filmje remek munka lett, de 15 évvel ezelőtti stílusban készült. A Zöldségleves című film a forgó karfiollal, zöldborsóval inkább csak relaxálásra alkalmas, nem technikai forradalomra. M. Tóth Éva képeslapszerű Zenitjéből pedig mintha maga az animáció is hiányzott volna.

A legjobb tévésorozat-díjjal jutalmazott Magyar népmesék sorozat újabb epizódja, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című is számítógéppel készül, hisz ahogy a rendező Horváth Mária mondta, "kézzel, papírra rajzolva készült a forgatókönyv, a figurák, az animáció és a film hátterei, a népmese hagyományos stílusát követve, majd bekerült a számítógépbe és a kifestés, operatőri munka, kompozitálás már ott készült". Horváth Máriát Chicagóban, Japánban és Kínában is díjazták, és a népmesék sorozatból vagy 40-et jegyez. A népmese kialakult vizuális világában is mindig tud újat mutatni. Másik filmje, a szintén a KAFF-on versenyző Lázár Ervin-adaptáció, a Négyszögletű Kerek Erdő a kecskeméti stúdió fiatal cgi-szakértője, Tóth-Pócs Roland segítségével készült 3d-re: vagyis a megrajzolt figurákat a gépben teszik több dimenzióssá: mintha "szobrászkodnának".

Az európai kategóriában a hagyományos filmek nyertek Kecskeméten. A francia filmben, a hagyományos technikával készült Eleonóra titkában még olvasni nem tudó kisfiú próbálja visszaszerezni a nagynéni könyvtárát. Messze kiemelkedett a tévédíjjal jutalmazott lengyel Esterhazy című, jópofa bábfilm a berlini falnál elszaporodó nyulakról kelet-európai humorral, a cseh A padláson egy elrabolt baba körüli akció is egy különleges animáció eredménye lett.

A most 40 éves Kecskemétfilm filmjei között is egyre több lett a cgi-animáció az elmúlt években. Hiába berzenkedik az előzsűri, a fiataloknak köszönhetően évről évre egyre több a számítógépes animáció aránya, csökken a stúdiókban a felpakolt celluloidoszlopok nagysága, és a halomra pakolt háttereké.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?