"Uraim, prezentáljanak nekem 2009-re 3800 mozit, 6000 vászonnal, ahol vetíthetjük a filmjeinket, és boldogan állunk át exkluzív 3D-s filmekre!" - kezdte előadását egy befektetői konferencián Jeffrey Katzenberg, a Dreamworks SKG egyik alapítója és vezére (mellékesen a "K" az SKG rövidítésből; a másik két betű Spielberget és David Geffent jelöli). Ezzel szinte egy időben a Disney bejelentette, hogy a Robinson család című filmjük a nyitó hétvége 25 milliós jegybevételének több mint a negyedét 3D-s mozikból hozta be (581 vásznon mutatták be a háromdimenziós változatot). A pletykák szerint 3D-s projekteken dolgozik Robert Zemeckis, James Cameron és Peter Jackson, térhatású lehet a 2010-ben várható Toy Story 3, és három dimenzióban folytatódhat 2010-2011-ben a Shrek-sorozat a Shrek 4: The Royal Engagementtel és a Puss in Boots: The Story of an Ogre Killerrel.
Miért ez a hirtelen 3D-láz? A 3D-s mozi egyáltalán nem újdonság, már az ötvenes évek óta kísérleteznek filmekkel, ahol - általában egy speciális szemüvegen át nézve - a szereplők szinte lelépnek a vászonról. A háttérben az amerikai moziipar hanyatlása áll: ha a 3D elterjed, az végre olyan látványos újítás lehetne, amit semmilyen házimozi nem képes utánozni, és a kalózmásolás problémáját is megszünteti. Nem utolsósorban pedig a 3D remek ürügy lenne arra, hogy emeljenek egy jókorát a kilencvenes évek eleje óta standard 8-10 dolláros mozijegyárakon (felmérések szerint a nézők másfélszeres árat is boldogan fizetnének a térhatású élményért). "Ha csak a jegyek 10-15 százalékát emelt áron tudjuk adni, az már elég indok a 3D-re való átállásra" - mondja Mike Campbell, a legnagyobb amerikai mozilánc, a Regal Entertainment Group igazgatója.
Egy vetítőterem 3D-sítése 17 ezer dollár körüli befektetéssel jár, ennyibe kerül a digitális projektor, és az ezüst-oxiddal kezelt speciális vászon, ami a fénysugarakat a hagyományosnál jóval hatékonyabban, kevesebb szórás mellett veri vissza a néző szemüvegéhez - ahol aztán a polarizált lencsék kiszűrik a nem kívánatos hullámhosszakat, és előáll a két szem számára a két különböző kép, amiből az agy összerakja a 3D-s illúziót. Ehhez persze magát a filmet is úgy kell elkészíteni, hogy tartalmazza a két szemnek szánt két külön jelet, ami a stúdiók szerint filmenként 15 milliós többletköltséget jelent. Jelenleg Amerikában 700 mozi van felkészítve 3D-s filmek vetítésére, amihez a tervek szerint az év végéig közel másfél ezer csatlakozik - miközben Dolby Laboratories már bemutatta a saját 3D-technológiájának terveit, ami az ígéretek szerint a már létező vásznak cseréje nélkül fog működni.
"Ez a legizgalmasabb dolog a mozi történelmében, ami még az én életemben bekövetkezhet; semmi sem fogható a 3D élményéhez!" - fejezte be Katzenberg a beszédét. Ha elég hatásos volt, és megnyílnak a befektetők pénztárcái, két-három év múlva beköszönthet a 3D-mozi kora (kezdetben animációs filmekkel, amiket technikailag jóval egyszerűbb 3D-re átültetni, mint az élőszereplőseket). Az első fecske a Dreamworkstől a Monsters vs. Aliens lehet 2009-ben.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
