További Cikkek cikkek
Az, hogy a parlamentben vitáznak a módosított filmtörvény eladásáról, azt jelenti, hogy elfogadták Brüsszelben a magyar javaslatot az adókedvezmény felülbírálásában?
Nem, a brüsszeli eljárás folyamatban van, tehát végleges helyzetről nem beszélhetünk. Az előterjesztés is változhat még, akár a törvényi szakaszban. Az Európai Bizottság döntésére várhatóan júliusban kerül sor, de ekkor nem ülésezik a magyar Országgyűlés, ezért hozták előre. Ha a zárószavazásra csak a Bizottság döntését követően kerítene sort az Országgyűlés, ezzel bármilyen nem várt fordulat lehetősége kizárható lenne, de csak szeptember végén vagy október elején léphetne hatályba a módosítás az őszi ülésszak szeptember eleji kezdete miatt.
És így mikor léphet életbe a jóváhagyott filmtörvény?
A törvényjavaslat általános vitája lezárult, módosító javaslat nem került benyújtásra, így a zárószavazásra sor kerülhet június 9-én. A tervezet azt tartalmazza, hogy a törvényjavaslat az Európai Bizottság filmtámogatási programjának jóváhagyását követő 15. napon lép hatályba, így ezzel a feltétellel a magyar Országgyűlés már júniusban dönthetne a módosításról. A tényleges hatálybalépésre így július végén vagy augusztus elején kerülhetne sor. Ez mindenképpen kedvezőbb verzió, de elvileg fennáll, hogy a Bizottság időközben valami olyan típusú módosítást kér, ami a törvényt érinti. De ennek kevés az esélye, hisz egy már elfogadott törvényt nyilván senki sem szeretne rövid időn belül még egyszer módosítani.
Összesen mennyi találkozó volt az egy éves, még le nem zárult egyeztetés alatt a magyar és a brüsszeli felek között?
Informális egyeztetések zajlottak Brüsszel és a magyar hatóságok között. Egy személyes találkozóval tavaly szeptemberben.
A filmeket - a mostani német, angol mintákhoz hasonlóan - egy pontrendszer alapján értékelik majd, ami a kulturális tartalomra és a gyártási feltételekre vonatkozik. Erről a pontrendszerről elárulna részleteket?
A nem végleges tervezet szerint úgy kell összegyűjteni 16 pontot, hogy a 14 kategóriából 4-ből kell pontot szerezni a kulturális és a gyártás részében összesen. A kulturális tartalomban vannak olyan pontok, mint a filmalkotás témája, egy szereplője, egy helyszíne, a forgatókönyve legyen magyar vagy európai kultúra része, vagy egy szokást népszerűsítsen, egy értéket. A kulturális követelményrendszer a tervezet 3. paragrafusában van meghatározva (Mktv. új 12/B. paragrafus).
Vagyis, ha a T4-et a völgyhídon forgatták volna, akkor is kellene még a kulturális és a gyártás részében 3 kategóriából pontot szereznie az előterjesztés szerint?
Ez a tervezetben egyértelműen benne van. Önmagában nem lehet egy kiemelt szempont alapján (például völgyhíd) dönteni. A forgatókönyv egésze alapján bírálandó el a kulturális tartalom.
A gyártási feltételeknél, ami szintén ide számolódik, hány százalékban kell magyar állampolgárnak lenni az alkotóknak? Milyen titulusú alkotókat vesznek egyáltalán figyelembe?
Arról nincs szó, hogy magyarnak vagy bármilyen más nemzetiségűnek kellene lennie a film közreműködői között, de a törvényjavaslat biztosítja annak a lehetőségét, hogy a film elkészítésében meghatározó szerepet játszó alkotók (pl. producer, rendező, fő- és mellékszereplők, operatőr, zeneszerző satöbbi) (j pont) és az e csoporton kívül eső közreműködők (l pont) aránya a rendszer elemeként pontokkal legyen honorálható és így hozzájárulhasson a kulturális követelményrendszer teljesítéséhez.
A fő szabály az, hogy a közvetlen és közvetett támogatás csak a film gyártási költségének feléig adható. Eddig nem volt ilyen kötöttség?
De idáig is volt 50 százalékos szabály 2006-tól (Mktv. 13. paragrafus (1) bekezdés), a mértéket most nem módosítanánk, csak a jogszabályhely megfogalmazását.
A művészfilmeknek mennyi lehet maximum a gyártási költsége?
A nehéz filmnek nincs maximum gyártási költséghatára.
A 2007 decemberig a filmirodához jelentkezett produkciókra is már ez a szabály vonatkozik? Vagy csak a júniustól leadott produkciókra?
Az új rendszer a 2008. január 1-je után benyújtott kérelmekre vonatkozhat hivatalos elfogadás esetén.