Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Cikkek cikkek
"Prezentációt tartottunk, meggyőző volt számukra, hogy ilyen anyagi konstallációban ezt a minőséget tudjuk nyújtani - foglalta össze a szerdai megbeszélést Nagy Jenő, a Cinereal Kft. ügyvezető igazgatója. - Határidő van, jövő hét végefeléig le kéne zárni, úgyhogy miharabb el kéne dönteniük, hogy megfelel-e nekik a rendszer. Én bizakodó vagyok." A szerepükről előre annyit mondott: "Mi szolgáltatók vagyunk, postások, az infrastruktúrát bocsátjuk a rendelkezésükre."
Az NKA pályázatának szűkszavú kiírása tavasszal történt: már ebben is az áll, hogy az elbírálásakor kikérik a rendszergazda Cinereal Kft. szakvéleményét, ami ekkor egy VPN hálózati alapú reklámszolgáltató rendszer birtokosa. A cég a Budapestfilm Kft. 95 százalékos tulajdonában van, és a filmeket a szabványosnak számító DCI rendszerrel ellentétben (Digital Cinema Initatives 1) elektromos vetítéssel (E-Cinema) terjeszti. Arra a kérdésre, hogy miért ez a cég működött közre rendszergazdaként az NKA-pályázatban, Nagy Jenő annyit mondott: "Alap volt, hogy mi vagyunk a pályázat rendszergazdái, nem volt konkurencia. Csak nekünk volt létező hálózatunk Magyarországon."
Filmek lesznek?
A moziüzemeltetők elfogadása mellett minden attól függ, hogy érkeznek-e forgalmazásra kerülő filmek a rendszeren belül, és ha igen, milyenek. Nagy Jenő erről elmondta: "Harminc olyan filmbemutató biztos már, aminek nagy része ezen a hálózaton van. Jelentős magyar bemutatónk lesz: Mundruczó Kornél Deltájának az októberi premierje, a Valami Amerika 2 a vidéki mozik számára is így lesz elérhető." Az említett filmek terjesztéséről elmondása szerint még nincs szerződésük, de hangsúlyozta, hogy erről a forgalmazó dönt, aki ugye 95 százalékban a Kft tulajdonosa. A tulajdonos Budapestfilmen és más kisebb forgalmazókon kívül eddig csak a Cirkofilm jelezte, hogy ezzel is terjesztené a filmjeit. Ez régi magyar filmeket, dokumentumfilmeket, függetlenfilmeket, amatőrfilmeket jelent. "Aláírtunk, a Jules és Jim Truffaut-film HD-n jön ki, és kábé még 10 filmet szeretnénk megjelentetni - konkretizált a Cirkofilm-Másképp Alapítvány kuratóriumi elnöke, Balassa Péter. - A szeptemberi az, ami már biztos: három filmet mutatunk be."
A nagyobb filmek kerülik
Az artfilmek terjesztőin kívül más forgalmazókat eleve nem tudnak bevonni. A nagyobb forgalmazók nem nyilatkozhatnak előre, de mivel az amerikai stúdiók kérik el tőlük a vetítő berendezés paramétereit, hogy biztonságilag és minőségileg megfelel-e az amerikai szabványoknak, úgy vélik, kevés az esély, hogy a gyártók ezeket elfogadják.
"Csak az egyesületben volt kisebb probléma a pályázat körül: a Szegedi Grand Café-s mozisok kételkedtek a rendszer hátterében, de őket is sikerült megnyugtatnunk. Nincs más út" - összegezte Balassa a szerdai megbeszélést.
Az ellenzőknek is a technikai háttérrel van nagyobb problémája. A Cinereal Kft. által a mozis tulajdonosok szerint a pályázati pénzért cserébe "melegen ajánlott" projektort (Panasonic DW-4000 és a PT-DW5100) nehezen sikerült beazonosítanunk: sem a Panasonic hazai, sem a nemzetközi oldalán nem szerepel a termékek között, csak kis segítséggel leltünk rá. Ami az adatokból elsőre kiderül, hogy nemcsak más a képaránya, mint az amerikai szabványnak, de feleakkora a felbontása, és a forgalmazók aggodalma szerint a rendszer vízjel hiányában nem szolgálja a "kalózkodások elleni küzdelmet" sem.
"A következő 8-10 évben ez az olcsóbb technika föllendítheti a mintegy 80 teremből álló hazai artmoziparkot is" - mondta Kozma Károly, a Nemzeti Kulturális Alap mozgókép-kollégiumának kurátora. De a Cinereal rendszerének a két éven belül akár otthon is megkövetelt True HD felbontás megjelenítésére sem képes minden eleme. A több moziban egyszerre bemutatott film előnye meg csak akkor kihasználható, ha népszerű premierfilmek is bekerülnek a forgalmazási rendszerbe, amire jelenleg nincs sok esély.
Messze van a szabványtól
Ha kiépül a rendszer, a szabványtól való eltérés miatt nem biztos, hogy a filmellátottság garantált. A projektor felbontása monitorméretű 1024x768, tehát nem éri el az ígért HD felbontást (1920x1080). Gyakorlatilag fele a nemzetközileg elfogadott digitális sztenderdnek, a 2K-s formátumnak (általában 2048 pixel horizontálisan). A leírásból kiderül, hogy a projektor képaránya 4:3-as, szemben a mozikban (és a Cinereal Kft. által vetített reklámokban) alkalmazott 16:9-cel. A projektor nem teljesen rossz, hisz két izzóval, folyadékhűtéssel és 4000 lumenes fényerővel rendelkezik, de kérdés, hogy ez a szabványoknak nem megfelelő rendszer terjesztése, segít-e azt artmozi-rendszer hosszútávú fejlesztésében.
A rendszer keretén belül eddig a Francia Filmnapok filmjeit vetítették: 700 MByte-os avi minőségben, filmklik.hu logóval. Ez a beszámolók szerint gyenge "dvd-minőség" volt, a film akadozott. Az igért BluRay minőségből eddig példát még nem mutatott a Cinereal.
Ha az artmozik többségében kiépítésre kerül ez a rendszer, három névtelenséget kérő mozitulajdonos is jelezte, hogy tart attól, hogy hosszú évekkel tolódik el a DCI széleskörű bevezetése itthon, ami egyelőre csak a Corvin Kabos Termében és a Palace West Endben működik. Egyesek azon is aggódnak, hogy nyolc évre egy már most is gyengének számító minőségű technikával tudja le a magyar állam a magyar artmozik támogatását.
A Cinereal HD nélkül is elvár
"2K szabvány tudja a stúdiók szabványait, de azzal egy bibi van: 40 millió forintba kerül egy terem felszerelése" - mutatott rá Nagy Jenő, a Cinerealtól az amerikai szabvánnyal szembeni árkülönbégre, hisz az általuk ígért rendszer 2-3 millióba kerül, bár ebben az olcsóbb árkategóriában jobb technikákat is felhoztak példának az ellenzők. - Svédországban, Olaszországban, Spanyolországban is működik ez a hálózat az artmozikban, Csehországban vagy 80 artmoziban vetítenek ezzel" - tette hozzá Nagy Jenő. Információink szerint azonban az elektromos vetítésű technikát mostanában lecserélik, a csehországi például 2006 és 2008 február között működött, azóta ott is átálltak DCI-ra.
Hogy ez a Kft miért csak kétféle Panasonic-gépet tart alkalmasnak, amiben az is közös, hogy egyik sem tudja a HD-t? "Nem volt kikötés a Panasonic sem, lehet mást is választani, csak akkor hátrányba kerülnek a többiek, például nem tudnak szervizt használni" - válaszolta. Bár a gyártó szervizét így is tudnák használni, az ügyvezető igazgató a moziüzemeltetőknek írt körlevélben azt is írja, hogy másik gépet választókkal nem tudják garantálni a zavartalan működést, így velük nem kötnek szerződést, ami a beígért filmek vetítésénél is hátrány.
Ráadásul akik nem ezt választják, lecsúsznak a csoportos kedvezmény miatt járó "marketing támogatásról" is. "A hálózatépítésre kiajánlott kedvezményeket tartalmazó árainkat sem fogjuk tudni tartani ilyen esetben" - írta még célorientáltan a Cinereal Kft. ügyvezető igazgatója. Már csak az a kérdés, hogy ezzel a technikával mi az, amit valóban garantálni tudnak a magyar artmoziknak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
