Még mindig a bukást támogatja az állam

"Az MMK kerekasztal döntése alapján évi 20-25 játékfilm támogatását irányozza elő. A hazai alkotók szellemi és fizikai kapacitását ez a filmszám tudja lekötni" - magyarázta a kialakult helyzetet az állami alapítvány részéről Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára. "De a piacot nem lehet ennyifele osztott pénzzel lekötni" - mondta az ellenérvet Port Ferenc: "Szűkös a piac, még a közönségfilmek is ritkán tudnak megtérülni."

Az tény, hogy támogatással együtt 150-200 ezer nézőt kell elérnie egy filmnek, amire évente két példa ha van. És az is tény, hogy kevés államilag támogatott film készül eleve nézőbarát szempontból, miközben 2007-től a közönségfilmgyártásra már csak kölcsönt ad az MMK.

Port: Nem kell ennyi film

"Meg kell nézni, hogy szükség van-e ennyi játékfilmre. Ha nem, akkor ne gyártsanak le ennyit, vagy emeljék a forgalmazási támogatást" - hozta elő Port a forgalmazók optimális lehetőségét. Ez utóbbi, tekintve, hogy két forgalmazócég a négy nagyobból a sokszor a film bevételét is meghaladó forgalmazási állami támogatásból termeli a profitját, nem tűnik jó megoldási javaslatnak. A Hungarotop és a Hungaricom legtöbbször bukott filmeket forgalmaztak 2006 decemberig, aminek a forgalmazási támogatása is több volt, mint a bevétele, de a bevállalt nézőszámot a hiperalacsony jegyárakkal (388 illetve 544 forintos átlagjegyár) könnyen teljesítették.

"Az MMK-ban is napirenden van a támogatási rendszer újragondolása" - mondta a főtitkárasszony. "Jelenleg zajlik a 2008-as év forgalmazási pályázat kiírásának megalkotása, amely terjesztési szakkollégiumi tagok bevonásával történik."

Művészi hasalások

Ebben az évben számunkra a legmeglepőbb Török Ferenc 400 millió forintból forgatott Overnight című filmjének kis kópiaszáma volt, mindössze 8 készült. De Bognár Péter, a Budapestfilm kereskedelmi osztályának vezetője szerint csak számba vették a Titanic fesztiválon megjelent negativabb sajtóvisszhangot és azt, hogy a "brókerfilmeknek itthon amúgy sincs keletje". Az Overnight így még mindig jobban járt, mert kevés kópiával hozott annyi nézőt, vagy még többet, mint a nagyobb kópiaszámosok (20 000 nézőt országszerte, Budapesten meg 11 ezret, amivel a kilencedik az idei nézettségi listán).

Több kópiával indult például (12-vel) és 4 millió forintos forgalmazási támogatással Faur Anna Lányok című filmje is, ami az első hétvégén 700 nézőt érdekelt, és a 4 millió plusz utótámogatást így nem is kapják meg. Kamondi Zoltán Dolinája 5 kópiával kezdett, erre 6 millió járt neki, mégis nagyot hasalt a mozikban. Hasonlóan kis kópiaszámú film volt Kocsis Ágnes Friss levegő című filmje, ami 8 milliót kapott forgalmazási támogatásnak: 7 kópiával 8700 nézőt ért el összesen. Igaz, emellett 63 fesztiválon szerepelt, és kilencen nyert különböző díjakat (bár ez utóbbihoz csak egy kópiára volt szüksége).

Idén több film 2-3-4 kópiával indult, ami 2-5 ezer néző tud hozni. Így volt ez az Emelet, A hét nyolcadik napja, a Kythéra, a Nincs kegyelem, a Csendkút vagy a Farkas is. Az idei filmszemle fődíjasát, az Iszka utazását a rengeteg fesztiválsiker ellenére is csak 6 kópiával indították el a mozikban, és arányaiban még kisebb számban, 1500-an nézték meg. Miközben nyolc kópiával Sándor Pál Noé bárkája és Szőke András Hasutasok című filmje alacsony jegyárral 51 ezer nézőt, és 106 ezret hozott. A magas kópiaszám ellenére viszont nem működött a Buhera Mátrix, ami 21 kópiával 30 ezer nézőt hozott, míg a nagy kampánnyal induló Zuhanórepülés 25 kópiával sem, Herendi Gábor Lorája elérte a 106 ezer nézőt, de ehhez 30 kópiája volt.

Bognár: digitális megoldás

Bognár Péter szerint viszont még a két kópia sem számít kevésnek. "A támogatáshoz szükséges két kópia is sok lehet, hisz sokszor emiatt a legkisebb művészfilm forgalomba hozását sem lehet egy-másfél millió forint alatt megúszni. Ennyi összeg megtérüléséhez viszont 5-6 ezer néző kellene, ez pedig manapság európai művészfilmeknél egyre ritkább" - mondta Bognár. Ráadásul így csak a forgalmazói támogatást hozza vissza a film, a gyártásit nem. "Oldaná a feszültséget, ha egy kópiát is támogatna az állam: olcsóbbá tenné egy film bemutatását és a mozinak is segítene választékot bővíteni."

Az igazi áttörést a digitális mozizás jelentené, a forgalmazás költségei itt ugyanis nagyságrendekkel alacsonyabbak lennének. Bognár szerint egy darab hd-masterről ugyanis meg lehet oldani akár egy "30-kópiás" premiert, hiszen csak a fájlokat kell a mozi rendszerébe eljuttatni. Itt pedig további nézőbarát opciók lehetségesek: a 6-os előadást szinkronnal, a 8-asat pedig felirattal is vászonra lehetne küldeni.

"Egyszer kellene nagyobb összeget befektetni, amikor a mozikat felszerelik ezzel az infrastruktúrával. Gyanítom, ha valamilyen állami vagy eu-s támogatás nem érkezik, akkor jó ideig ez nem lesz megoldva - tette még hozzá. - Az ország első csatarendbe állított 2k-s projektora is csak egy hete működik. Egy ilyen projektor irdatlan költségeit (a 2k-s 20 millió forint körül van) a nézőszám visszaeséstől megdermedt mozipark önmaga nem tudja kigazdálkodni. A filmklikk decemberben megrendezett Európa Filmhónapja például egy kísérlet a digitális forgalmazásra, igaz, nem hd-masterről és nem 2k-projektorral, de digitális alapanyagról és a jelenleg elérhető legmagasabb technikai színvonalon (ez a 20 milliónak kevesebb, mint a fele). A kezdeményezés népszerűségét mutatja, hogy a Művész mozi programjára szemet vetett Szolnok és Szeged is a héten, és a jövő héten már el is tudják indítani a filmhónap programját, miután átküldjük nekik a fájlt."

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!