Pandora, Gabriella
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Hogy definiálják a Macskafogó 2-t a kicsik?

2008.12.23. 20:55
Az ovinkban feltett körkérdés alapján a szülők szerint a dvd másolása karácsonyra, nem annyira ciki, mintha fénymásolva, lespirálozva adnánk oda Bartos Erika Bogyó és Babóca-sorozatát a gyerekeknek. A kicsik lassan hozzászoknak a mozik hátsó sorából felvett kópiákhoz, 2013-ra akár a falon keresztül felvett filmeket is könnyedén rekonstruálhatják. De utópia helyett a legális megoldásnál maradtunk: megnéztük a rajzfilmek most megjelent kiadásainál, miért érdemes ezeket megvenni.

Körülnéztünk a november-decemberi gyerekfilm dvd-premierek között: a hatéves Domonkoshoz és az ötéves Bálinthoz a négyéves Bertalan is csatlakozott. A legnagyobb várakozás az új Indiana Jones mellett (amit az első rész riadalma és az ijesztő részek gyorspörgetése után inkább elzártunk pár évre a szekrénybe) a Wall-e-t előzte meg.

Leginkább az extrák azok, amivel többet adhat egy gyári kiadvány ajándékként. Éppen emiatt a tesztelés során a filmek mellett leginkább az extrákat figyeltük.

Korhatáros extrák

A ráadások a filmrajongóknak szólnak, mesefilmek esetében pedig a gyerekeknek. Sajnos azonban általános tapasztalat, hogy a gyerekfilmek extrái leginkább a készítők számára fontosak, ritkán célozzák meg tényleges közönségüket. A rendezői magyarázat, a stábtagok és a kimaradt jelenetek hidegen hagyják a gyerekeket, másrészt az extrákat valamiért Magyarországon nem szokás szinkronizálni, a feliratozás miatt pedig csak nehezen tudják a kicsik követni. A koreográfia a teszt alatt is a szokásos volt: figyelmesen és lelkesen olvastam fel nekik a feliratokat, a gyerekek pedig fél szemmel a tévére, fél szemmel és füllel rám fókuszáltak, aztán hamar megunták a szerencsétlenkedést, és új játékok után néztek. Ez különösen bosszantó olyan extráknál, amiket tényleg élveznének.

A legnehezebb ebből a szempontból megfelelő kiadványokat találni. Kivételt jelentett a Jégkorszak 2, aminek kisfilmjei szerethetőek, az állatokat bemutató ál-természetfilmek egyenesen zseniálisak. Népszerű a gyerekek körében a Verdák dvd-én található Ufófény kisfilm is (gyerekeim már csak ezt nézik), és a Dzsungel könyvén látható Dzsungelmánia.

Wall-e

De térjünk vissza a mostani kiadványokra. A Wall-e sokkal nagyobb sikert aratott dvd-n, mint korábban a moziban. Ott nagy küzdelmet folytattunk a gyerekek filmértésével. A verbális kommunikáció hiánya és az asszociációs poénok nagy száma miatt a teher akkor a szülőkre hárult, a dolby surrounddal és a decibelekkel folytatott ádáz küzdelemben dobáltuk nekik az információ-segélycsomagokat. Az otthoni filmnézéskor ez kevésbé volt problémás, nem éreztem úgy, hogy egy interpretáció elmulasztásával érthetetlenné válna a magányos robot és Eva története. Az első lemezen lévő kísérő animációsfilm (Presto) már a moziban is kedvenc volt, a dvd-re felkerült Burn-e pedig most lett az.

Az elsőért is megéri az árát, pláne, hogy a másodikért már kevéssé éri meg megvenni. Nagyon tetszett mindhárom gyereknek a Wall-e összegyűjtött kincseit bemutató kisfilm (egymás után ötször nézték meg). Telitalálat lehetett volna a robotokat egyenként bemutató kisfilmsorozat is, ám a több mint 20 robotot számba vevő epizódok egyenként 5-6 másodpercig tartanak, miközben a szülőknek minden alsó- és középfokú lexikális kocabölcselő képességüket meg kell mozgatniuk, amikor két másodpercenként merülnek fel olyan kérdések, mi az, hogy nullifikátor, extraterresztriális, monorotációs. Mint minden film, ez is felturbózza a gyerekek szókincsét. Wall-e megtekintése után Dodó óvónői másnap azzal fogadtak, a gyerek folyamatosan "definiálni" akar (még mindig jobb, mint amikor a Verdák után az őket megsimogató néninek azt mondták a boltban: "hagyjuk a fényezést, húzzunk innen"). A kisfilmek általában feliratosak, a stábtagokra pedig - érthetően - kevéssé kíváncsiak ("ez a bácsi rendezte a filmet, ő pedig a Bestboy"-szintre is csak egyszer süllyedtünk). A feladatokat ugyanakkor élvezték, egyenként végig kellett rajtuk menni.

Kung-Fu Panda

A Kung-Fu Panda nagyon igényes, a színvilág és a hangeffektek miatt már érdemes lenne megvenni a gyári dvd-t, de ez - érthetően - kevésbé szokott motivációs tényező lenne a hazai dvd piacon. Extrákkal ugyanakkor igen sematikusan bántak a készítők, a szokásos rendezői magyarázatokon kívül nem sok gyerekbarát program került fel az egy lemezes kiadásra. Azt már említenem sem kell, hogy az extrák feliratosak (két év múlva kéretik csatolni a gyerekfilmekhez egy bónusz olvasószemüveg).

Macskafogó 2

A Macskafogó 2 ugyanakkor komoly meglepetést okozott, mert a gyerekek nagyon szerették. Nem mondom, néha kellett magyarázni a kiszólós, felnőtt öncélú poénokat (például a "Mit vártál. Ez egy kis költségvetésű produkció"), amikhez egy leleményes könyvkiadó külön gyerek-forgatókönyvíró szótárt készíthetne a cartoon-generációs gyerekeknek. De ezeket elnézhetjük most az alkotóknak, hiszen az idézettséget tekintve tanúi magaslatokba emelkedő első rész komoly verbális kihívásokat rejtett magában. A poénok nagy részét a gyerekek most is értették pláne az egyszerűbbeket, mint a "Te vagy a vezető! Akkor te vezeted az áramot is!". A történetet is tudták követni: Legszívesebben minden macskának meghúznám a farkát, mondta például Bálintka.

A szinkronhangok pedig zseniálisak, végre valaki nem esett a jófejcelebhangok klisébe, hanem megmaradt a képzett színészeknél. Talán túlzás a két dvd, de a fotógalériákat is élvezték. Ebben bemutatják, jellemzik a szereplőket, és itt még az sem zavaró, hogy a szülő olvassa a precíz, szellemes szövegeket. A többi extrára már nem voltak kíváncsiak, pláne, mert a játék mindhármuknak kudarcot jelentett. A memóriajátéknál túl rövid ideig mutatják a 12 kártyát, így aki ezt követően megfelelő választ ad, az az Intermouse helyett az FBI tagja is lehetne. De így is megérte az árát, ahogy a Wall-e is. Az Indiana Jones Quadrológiát pedig majd pár év múlva elővesszük.