Béla
12 °C
27 °C

Becsődölt a pécsi újítás

2007.10.08. 11:20
Visszasült a pécsi Moveast Nemzetközi Filmfesztivál harmadik, kísérleti éve, amin tizennégy kelet-európai ország összes 2006-os elsőfilmje bekerült a versenybe. A nemzetközi zsűri elnöke a bakikban gazdag díjátadón szólt be a szervezésre. Négyszemközt aztán a filmes felhozatalról is kifejtette a nem túl pozitív véleményét.

Krzysztof Zanussi
Fotók: Simara László moveast.hu
Pécs hangulatos helyszíne a Moveast rendezvényének, bár a rengeteg lengyel, szlovák és cseh film között nagyon nehéz jót találni. Legutoljára a lengyel Amelie csodálatos életét néztük meg, amiben a lengyel Luke Wilson és Scarlett Johannson szerepelt. Kínaiak érkeznek filmet forgatni egy lengyel városba, és szomorú statisztákat keresnek. Egynek nem volt rossz.

Készítsen mindenki valami filmet!

Többen nem értjük, miféle szelekcióról beszélhetünk ezen a fesztiválon, ahol az egyetlen kritérium, hogy az első filmje legyen a kelet-európai rendezőnek. Ezt az újítás idén vezették be, kísérleti jelleggel. Javasoljuk, készítsen mindenki valami filmet idén, hogy jövőre az övé is bekerüljön, a család és a barátok örülni fognak neki.

Az ismeretlen filmesek miatt a pécsiek sem rohamozták meg a vetítéseket. Az Uránia mozi pénztárában utánakérdeztünk a nézettségnek: "Az Őfelsége pincére voltamot százhetvenen látták. Különben hol tizenkilencen, hol huszonnégyen, hol tizenöten ültek a vetítéseken" - pislogott ránk sajnálkozva a mozi egyik alkalmazottja, aztán mi is belenéztünk az adminisztációs spirálfüzetbe. A négyszáz férőhelyes moziban a versenyfilmek messze száz alatti nézettséggel mentek, és inkább az országszerte futtatott magyarok pörögtek: az Este, az Overnight, és a Boldog új élet, ami a versenyben is szerepelt.

Egyébként pont a Boldog élet rendezője, a Pécsen tanuló Bogdán Árpi kérte ki magának, hogy az elsőfilmek úgy általában rosszak lennének. Bár akkor még nem esett le neki, hogy itt tényleg nincs előválogatás. "Ha így lenne, akkor nem lennének madarak. Megpróbál repülni, aztán leesik, és vége" - fejtegette, és összeszorult a szívünk.

A saját problémáikról forgatnak

A záróest előtt magát Krzysztof Zanussit, a nemzetközi zsűri elnökét kérdeztük a felhozatalról. "Sok tehetséget láttam a filmekben, de a rendezőknek még nincs kialakult képük az életről, nincs értékrendjük - véleményezett a rokonszenves és meglepően őszinte lengyel rendező. - Legtöbben a saját problémáikról forgatnak, de ez a közönség számára nem olyan érdekes." A fesztivál alapötlete amúgy szerinte zseniális, viszont kifogásolta, hogy nem hozzák össze egymással a filmeseket. "Több mesterkurzus kellene, és közös beszélgetések" - vetett fel még egy problémát.

Zanussi és Jancsó Miklós

A szelektálatlan filmözönt a díjátadó koronázta meg, amit az otthonos, rendszerváltás előtti bútorokkal berendezett Uránia moziban tartottak. "Remélem, hogy mi leszünk az a fesztiválváros, ami Cannes volt, amikor elindult" - recsegett el egy megmosolyogtató gondolatot a helybeli konferanszié, aki az elcseszett hangosítás miatt olyan hatást keltett, mintha egy vadászrepülőből jelentkezett volna be. A pécsi fenegyerek később újabb humorbombát oldott ki, miután színpadra kérte a zsűri jelenlévő tagjait: "Zsigmond Vilmos viszont sajnos már nincs köztünk". Ezzel a félreérthető kijelentéssel végleg bebiztosította az általános jó hangulatot.

Túl sok volt

"Harminchét játékfilmet néztünk meg - vette aztán át a szót Zanussi a zsűri nevében, majd itt is nyíltan kritizált. - Ez nagyon sok volt. Túl sok. Ezért javasoljuk, hogy a jövőben legyen előzetes szelekció. A másik probléma, hogy sok olyan film is versenyzett itt, amik már más, nagy fesztiválokon díjakat nyertek." Ilyen volt a Szerelmem, Szarajevó is, ami a diákzsűri és a FIPRESCI díját is megkapta. A bosnyák film a Berlinálén Aranymedvét, a Sundance-en a zsűri fődíját kapta 2006-ban. A pécsi fesztivál díját, az Arany Benjámint és a tízezer eurós fődíjat megosztva adták a bosnyák Nafakának és a lengyel Jóvátételnek, amit az idei Titanic Filmfesztiválon is vetítettek, és 2006-ban már Cannes-ban díjazták.

Az utolsó csapást a zárófilm, a Szerelmem, Szarajevó vetítése adta meg, amin a magyar felirat vagy húsz másodperccel előrecsúszott, és néha a "For promotional use only" felirat is betöltötte a vásznat. Később megtudtuk, hogy korábban azért volt rendes kópia is, csak azt tovább kellett küldeni egy másik fesztiválra.

Szekeres Dénes és Zsigmond Vilmos

Ez nem fog működni

"Teljesen igaza volt Zanussinak - mondta az utolsó nap végén Szekeres Dénes fesztiváligazgató, akit már otthon, fúrás közben értünk el. - Néhány pohár villányi bor mellett elmagyaráztam neki, hogy eltöröltük a korhatárt, és ez volt az a banánhéj, amin elcsúsztunk. Mert vannak, akiknek csak negyvenévesen jön össze az első filmjük. Ez egy kísérlet volt, de nem fog működni. Ha legközelebb túl sok versenyfilm lesz, mindenképpen előválogatunk." Ettől még továbbra is bátorítunk mindenkit a filmezésre, az ismerősök így is örülni fognak.

Azért Szekeres, a Moveasten is vetített Nap utcai fiúk producere nem elégedetlen: "Nagy dolog, hogy FIPRESCI-díjat most adtak át először Magyarországon. Bevált az operatőrsorozat is, amin Zsigmond Vilmos is adott elő, és a Balkán-sorozat, aminek ezer hallgatója volt. A költségvetés megszorításokhoz képest jól átvittük a lécet."

A megszorítások miatt nem jutott Arany Benjáminra

Gyimesi Kingától, a fesztivál főszervezőjétől azt is tudjuk, hogy idén nagyjából 75 millió forintból gazdálkodtak, ami 30 millióval kevesebb a tavalyi keretnél. Többek között ezért nem jutott Arany Benjámin-szobrocskára sem, ami húzós tétel lett volna, ezért ezt hagyományos papíroklevelekkel helyettesítették. Nagy érvágás volt, hogy sokan nem mondták le a szállást, annak ellenére, hogy nem jöttek el, így a fesztivál fizethetett a nagy semmire. Ebben részben mi is bűnösek vagyunk, sőt, a tékozláshoz azzal is hozzájárultunk, hogy utolsó nap a fesztivál állta az elsózott quesadillánkat.