Ragályi Elemér legújabb rendezése, a Nincs kegyelem Pusoma Dénes megtörtént esetéből indul ki. A roma férfit 1994-ben ítélték el egy idős asszony meggyilkolásáért, két évvel később viszont előkerült a valódi tettes. Pusomát akkor szabadon engedték, de egy évre rá felakasztotta magát.
"Ez most sokkal aktuálisabb, mint bármikor" - állítja filmje témájáról Ragályi, aki a hatvanas évek óta több mint hatvan magyar mozi operatőre volt, és a Csudafilmmel együtt ez a második játékfilm, amit rendezőként jegyez.
"Pusoma ügye akkor egyszeri esetnek tűnt, most viszont sorozatban kerülnek elő hasonló történetek" - utalt a rendező a szintén ártatlanul elítélt Burka Ferencre és fiára, akik hat évet ültek tévedésből, majd hozzátette -: Valami bűzlik itt a bűnfelderítéssel, meg az igazságszolgáltatással. Most gondoljon a móri ügyre, ott hányadszor nevezték meg a tetteseket? Kaiser Edét már tegnapelőtt felakasztották volna, ha létezik még halálos ítélet, és most ismét találtak új gyanúsítottakat."
Interneten fogtak főszereplőt
Az alacsony költségvetésű, hetvenmillió forintból fogatott drámában Pusomát Suha Dénesre keresztelték, egyik cellatársát Csuja Imre, két kihallgatóját Eperjes Károly és a tavaly nyáron elhunyt Bertók Lajos játsszák. A főszereplő színészt viszont még forgatás előtt két héttel sem találták meg.
Először félprofi, majd amatőr cigány színészek között kerestek, de eredménytelenül. "Az amatőrök ragyogóan működtek, amíg csak improvizálni kellett, és önmagukat adni - mondta a rendező -, de kötött szöveget már nem tudtak visszaadni."
Végül az interneten találták meg a főszereplőt. "Nagypál Gábor nem roma, de kiváló színész. Eger cigánytelepén, ahol forgattunk, a romák is maguk közül valónak hitték. Még a fiamra is, aki a film operatőre volt, azt mondták, hogy "rendes cigánygyerek vagy te is!'" - idézte fel a forgatást a rendező.
A cigánytelepen töltött idő alatt a társforgatókönyvíró volt a garancia arra, hogy a munka konfliktusmentesen haladhasson. A különben jogászként dolgozó Magyar Elemér Pusán védője volt, és korábban színdarabot írt ugyanebből a sztoriból. "Az egri romák között Magyar Elemér emblematikus figura, mert a kliensei főleg romák. Számukra ő egy szent ember. Ahol jelen van, ott rend van" - magyarázta Ragályi, aki szerint a tesztvetítésen a roma közönség "magáénak érezte" a filmet.
A rendező emellett elismerte, hogy a kisebbséggel szembeni intolerancia és a rasszizmus olyannyira közhelyes témákká váltak, hogy "ha valaki meghallja ezeket, kikapcsolja tévét". Ezért inkább az érzelmekre próbáltak hatni. "Az a furcsa, hogy elég sokszor nevetnek az emberek a vetítésen, hiszen a legtöbb drámában is megvan a humor lehetősége, és mi ezt ki is aknázzuk - tagadta később, hogy filmje túl komor lenne, majd hozzátette: - Ha valakinek nem annyira kérges a lelke, akkor élvezni fogja a filmet, de cinikusoknak is ajánlom."
Ragályi Elemér előző rendezésének, a nagyrészt Görögországban játszódó Csudafilmnek olvasóink 4,9 pontot ítéltek meg a tízből.