50 éve nyitották meg újra a Corvin mozit
1957. szeptember 12-én kezdett újra működni a forradalom után felújított Corvin mozi, Budapest első állandó szélesvásznú filmszínháza. A Ferenc körút és az Üllői út sarkán álló, ezért stratégiai szempontból fontos épület és környéke az 1956-os forradalom idején súlyos harcok színtere volt. A Corvin közi felkelők a szovjet csapatok november 4-i támadása után is kitartottak, a harcokban a mozi is megrongálódott és kigyulladt. (Az '56-os harcok és a forradalomban elhunytak emlékét napjainkban több emléktábla, egy kopjafa és a Pesti Srác emlékműve őrzi.) Majdnem egy évig tartó felújítása után a 1957-ben a nézők Magyarországon először itt láthattak szélesvásznú technikával készült filmeket, elsőként a Háború és békét vetítették. (Kép forrása: Szabó Ervin Könyvtár gyűjteménye.)
A filmpalota helyén eredetileg a Goldschwindt Ecet és Szeszgyár üzeme állt, ez a Nagykörút rendezésekor, 1906-ban eltűnt, helyére egy ideig sportpályák kerültek. 1920-ban alakult meg a Corvin Mozgóképszínház Részvénytársaság. Az RT. a Schulek-tanítvány Bauer Emillel terveztetett 1300 férőhelyes mozit, ami egy év alatt készült el. Az épületet nem csak mozifilmek vetítésére, hanem színdarabok előadására is tervezték, de mindvégig megmaradt mozinak. Falain a mai napig láthatóak a Róna József domborművei a névadó Corvin Mátyás királyról, két oldalán pedig egy-egy jelenet az uralkodó életéből. Az ünnepi megnyitón, 1922. november 21-én jelen volt Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, a magyar királyi kormány szinte teljes létszámban, valamint a kor szellemi elitjének jelentős képviselői. A Himnusz után Kosztolányi Dezső erre az alkalomra írt Szavak verse hangzott fel, az első film pedig a Vitézzé avatás volt.
A mozi üzletileg nem váltotta be a reményeket, több igazgató és tulajdonos követte egymást. A fő részvényes, a Magyar Városi Bank hamarosan csődbe ment, majd az Orient Filmgyárral kötött szerződés alapján amerikai filmeket vetítettek. 1929-től a német UFA céget illette meg az intézmény kizárólagos művészeti, műszaki és kereskedelmi vezetésének a joga, 1942-ben a német Tobis cég budapesti fiókjának, a Budapest Filmnek adták bérbe tíz évre. A II. világháborút kisebb sérülésekkel átvészelt épületben a mozi már 1945-ben újra üzemelt, majd 1947-ben, mint német vagyontárgyat, átadták a Szovexportfilmnek. Az 50-es évek elejéig főleg szovjet filmeket játszó filmpalotát a Szovjetunió 1955-ben átadta állami tulajdonként a Fővárosi Tanácsnak.
Az 1957-es felújítást követően negyven évig megőrizte formáját az épület. Az 1995-ben kezdődött átépítés során a külsejét meghagyták, és multiplex mozirendszert alakítottak ki benne Töreky Dezső és Rajk László tervei alapján. A dolby stereóval ellátott, 1500 néző befogadására alkalmas, 6 termes mozi legnagyobb, 500 férőhelyes, termében (Korda Sándor) Közép-Európa akkor legnagyobb, 140 négyzetméteres vetítővásznát állították fel. A hivatalos megnyitón, 1997. szeptember 27-én Bujtor István Három testőr Afrikában című filmet evtítették. Az elmúlt évtizedben a Corvin Budapest Filmpalota nemzetközi hírű rendezvénynek adott otthont, és évekig a Magyar Filmszemle egyik helyszíne volt. (Forrás: MTI)
A filmpalota helyén eredetileg a Goldschwindt Ecet és Szeszgyár üzeme állt, ez a Nagykörút rendezésekor, 1906-ban eltűnt, helyére egy ideig sportpályák kerültek. 1920-ban alakult meg a Corvin Mozgóképszínház Részvénytársaság. Az RT. a Schulek-tanítvány Bauer Emillel terveztetett 1300 férőhelyes mozit, ami egy év alatt készült el. Az épületet nem csak mozifilmek vetítésére, hanem színdarabok előadására is tervezték, de mindvégig megmaradt mozinak. Falain a mai napig láthatóak a Róna József domborművei a névadó Corvin Mátyás királyról, két oldalán pedig egy-egy jelenet az uralkodó életéből. Az ünnepi megnyitón, 1922. november 21-én jelen volt Horthy Miklós kormányzó, József főherceg, a magyar királyi kormány szinte teljes létszámban, valamint a kor szellemi elitjének jelentős képviselői. A Himnusz után Kosztolányi Dezső erre az alkalomra írt Szavak verse hangzott fel, az első film pedig a Vitézzé avatás volt.
A mozi üzletileg nem váltotta be a reményeket, több igazgató és tulajdonos követte egymást. A fő részvényes, a Magyar Városi Bank hamarosan csődbe ment, majd az Orient Filmgyárral kötött szerződés alapján amerikai filmeket vetítettek. 1929-től a német UFA céget illette meg az intézmény kizárólagos művészeti, műszaki és kereskedelmi vezetésének a joga, 1942-ben a német Tobis cég budapesti fiókjának, a Budapest Filmnek adták bérbe tíz évre. A II. világháborút kisebb sérülésekkel átvészelt épületben a mozi már 1945-ben újra üzemelt, majd 1947-ben, mint német vagyontárgyat, átadták a Szovexportfilmnek. Az 50-es évek elejéig főleg szovjet filmeket játszó filmpalotát a Szovjetunió 1955-ben átadta állami tulajdonként a Fővárosi Tanácsnak.
Az 1957-es felújítást követően negyven évig megőrizte formáját az épület. Az 1995-ben kezdődött átépítés során a külsejét meghagyták, és multiplex mozirendszert alakítottak ki benne Töreky Dezső és Rajk László tervei alapján. A dolby stereóval ellátott, 1500 néző befogadására alkalmas, 6 termes mozi legnagyobb, 500 férőhelyes, termében (Korda Sándor) Közép-Európa akkor legnagyobb, 140 négyzetméteres vetítővásznát állították fel. A hivatalos megnyitón, 1997. szeptember 27-én Bujtor István Három testőr Afrikában című filmet evtítették. Az elmúlt évtizedben a Corvin Budapest Filmpalota nemzetközi hírű rendezvénynek adott otthont, és évekig a Magyar Filmszemle egyik helyszíne volt. (Forrás: MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
