Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMeryl Streep tizenhét arca
Berlinben életműdíjjal köszönik meg Merly Streepnek eddigi munkásságát. Azt semmiképpen sem mondhatjuk, hogy az idén tizenhetedik alkalommal Oscar-díjra jelölt 62 éves színésznő pályafutásának utolsó korszakát jelezné a díj. Meryl Streep ugyanis azon kevés színésznő közé tartozik, aki legyőzte az öregedő nőket nem kedvelő Hollywoodot, és minden korszakában megmutatta tehetségét. Tizennégyszer jelölték Oscarra főszerepért, háromszor mellékszerepért. Huszonhatszor jelölték Aranyglóbuszra. És már eddig nyolc díjat nyert csak A Vasladyért.
Az idei díjszezon részben megint Meryl Streepről szól, aki harmadik Oscar-díját gyűjtheti be A Vaslady című filmben nyújtott főszerepért. Az Egyesült Királyság első női miniszterelnökét, az alzheimeres, viszkiző Margaret Thatchert alakítja Meryl Streep olyan tehetséggel, hogy a film sokkal inkább szól színészi képességeiről, mint magáról a Vasladyről.
Doktor Meryl Streep
A Yale-en 1983-ban tiszteletbeli doktori címet kapó Meryl Streep 1975-ben végzett az egyetem drámaképzésén. Itt tanulta a színjátszást Paul Newman, Sigourney Weaver, Angela Bassett, Frances McDormand és Paul Giamatti is. De ide járt Jodie Foster, Edward Norton is. Oliver Stone pedig a diploma megszerzése előtt innen lépett le.
Első jelölését harmincnégy éve, 1978-ban kapta a Robert De Niro főszereplésével készült fantasztikus posztvietnami filmben, A szarvasvadászban nyújtott alakításáért. Egy évvel később meg is nyerte első Oscarját az Avery Coman sikerkönyvéből készült Kramer kontra Kramer című filmért, amiben Dustin Hoffmantól akar elválni, hogy saját életet éljen. Ez a szerep a legjobb női melllékszereplőnek járó díjra volt elég. Streep emiatt eléggé kiakadt a forgatókönyv első változatán, mert szerinte túl gonosznak mutatta a nőt, aki a gyereket az apára, hagyja, változtattak is a karakteren a kedvéért.
Kikönyörögte
Az első főszerepét A francia hadnagy szeretőjében alakította, amit a Sophie választása követett 1982-ben. A szerepet eredetileg Ursula Andressnek szánták, aki biztosan beégett mindenki agyába a Dr. No híres fürdőruhás jelenetében (Halle Berry ezt ismételte később). Streep viszont annyira akarta a szerepet, hogy könyörgött érte, majd négy hónapig tanult a szerep kedvéért lengyelül és ledobott 30 kilót, hogy eljátssza a holokausztot túlélő, két gyermekét elvesztő Sophie-t. Ez volt eddig az egyetlen főszerepért kapott Oscarja, ami talán ugyanolyan meglepő, mint az, hogy már 17 jelölése van.
Meryl Streep egyébként nemcsak ügyesen alakul át mindenféle karakterré, de rendszerint különböző akcentusokban vagy dialektusokban szólal meg. Margaret Thatchernél az erős brit akcentust húzta elő: szakírók szerint jelentős különbséget tudott tenni aközött, ahogy Thatcher a beszédórák előtt és után intonált és ejtette a szavakat.
Szintén a brit akcentus hozott sikert Az ördög Pradát visel című filmben. A Távol Afrikától című Oscar-díjas alkotásban pedig Robert Redfordot dán akcentussal őrjítette meg, majd Clint Eastwoodot pedig olasszal A szív hídjaiban,
A mindenféle szerepet elvállaló Streep kifejezetten keresi a különleges karaktereket. Így vállalta el a Képeslapok a szakadékból című filmet is, mert abban egy drogfüggő énekesnőt, Suzanne Vale-t alakíthatta.
A megmentő
A kétezres évek elején megint kisebb fordulat jött a pályáján. 2003-ban Az órák című filmmel arattak nagy sikereket az alkotásban szereplő színésznők, kivéve őt. Julianne Moore és Nicole Kidman is kapott jelölést, csak Streep nem. Őt az Adaptáció filmért jelölték a legjobb mellékszereplők között, de ott Catherine Zeta Jones nyert akkor a Chicago című filmmel.
Ahogy öregszik Meryl Streep, úgy tesz sikeressé filmeket azok minden hibája ellenére. Az ördög Pradát visel nem lenne több egy kereskedelmi tévé átlagos esti filmjénél, ha nem ő játszaná benne a divatmagazin főszerkesztőjét. A Vogue Anna Wintourjáról mintázott karaktere zseniálisan szemét, de csak Aranyglóbuszt ért, Oscart nem. Hasonlóan inkább csak a színészekről szól a Kétely című film is, amiben a hatvanas évek bronxi egyházi iskolájában iskolaigazgató Meryl Streep és a változásokat sürgető Philip Seymour Hoffman játszanak. Mindketten kaptak Oscar-jelölést, de egyikük sem nyert.
Az amerikai konyhákba a francia szakácsművészetet elhozó Julia Child eljátszásával a Julie és Julia - Két nő, egy recept című film miattt, újabb Oscar-jelölést kapott, ezzel Meryl Streep lett a legtöbbször jelölt színész.
Berlinben viszont most már a másodi díjat kapja főszereplőként. A Vaslady nem különösen jó film, de Meryl Streep különlegesen jó benne. A rendező, Phyllidia Lloyddal készítette a az ABBA-musicalből készülő Mamma Mia! című kasszasikert, amiben sokak számára teljesen váratlanul megint egy váratlan, naivabb arcát mutatta az öreg, de szerelmes anya szerepében. A film 600 millió dollár feletti bevételt ért el a mozikban, ezzel ez lett Meryl Streep legsikeresebb filmje.
Meryl Streep korszakunk egyik legjobb színésznője, egyszerre tud szinte arisztokratikus és közvetlenül vicces lenni. A BAFTA díjátadóján ezt bizonyította, amikor Colin Firth felhívta a színpadra, hogy átadja a neki járó díjat. A lépcsőn felfelé elhagyta a cipőjét, amit Firth vitt utána és adott fel a lábára. Streep olyan zavarba jött, hogy nemcsak színésztársa nevét felejtette el, de még egy csókot is adott neki.