Valaki csapja agyon Kis Vukot, a rókát

2008.04.18. 13:47
Kapcsolódók (1)
Azt, hogy mit okoz a Kis Vuk 5-12 éves gyerekeknél, már megírtuk a hétvégi díszbemutató után, most következzenek a 12 felettiek. Négyen mentünk a film csütörtöki sajtóvetítésére, két kritikus és két 3d-ben jártas animációrendező. Ebből ketten voltunk rajongói a Dargay-féle, 1981-es Vuknak. Ami közös, hogy 10 pontból 2 alattira értékeltük az újat.

A Szexuális Domina és az első magyar digitális cigány - 1/10
Szily László

A cirkuszigazgató

Ment, mendegélt Gát György producer-rendező-forgatókönyvíró a Csábító Üzleti Lehetőségek erdejében, egyszer csak elétoppant a Gonosz Keleti Vizuális Boszorkány. "Jaj de jó, hogy pont beléd botlok, Gonosz Keleti Vizuális Boszorkány, 3d-s filmen akarom megcsinálni a Vuk folytatását, de csak ez a három bádogtallérom van. Hogy lehet ezt kisakkozni ennyiből?". "Szerencséd, hogy udvariasan előre átutaltad az MMK-támogatásod húsz százalékát", felelte a banya, "így szívesen adok neked tanácsot. Menj be egy hipermarketbe, vegyél pár 200 forintos, tíz éves számítógépes játékot, és mindent kopírozz le. Egy bádogtallérból meglesz a filmed." Gát György így is tett, így készült el az a magyar film, ami rosszabbul néz ki, mint Gyurcsány Ferenc titkos pszichiátriai látlelete.

Biztosan emlékeznek arra a korra, amikor a számítógépes animáció azt jelentette, hogy minden felület, legyen az fű, talaj, téglafal vagy vízfelszín, zsizsegős felszínű padlószőnyegnek nézett ki, a körvonalak olyan szögletesek voltak, mint egy posztkolonialista afrikai ország határvonala, ha pedig egy szereplő közel ment bármihez vagy bárkihez, a kép olyan ideges ugrálásba kezdett, mint egy kisebbségi kormányzásra készülő antifasiszta. A Kis Vuk olyan tökéletes hűséggel hozza a kilencvenes évek elejének kompjúterjátékos-modemes-internetes világát, hogy az első öt perc után azt hittem, mindjárt elkezd dolgozni a Láthatatlan Kötőtű, és sorról-sorra letöltődik a vászonra egy ordas pornókép. Hát ez sajnos nem történt meg, mégis tömeges szopás lett a vége.

A Kis Vuk című 3D-s rajzfilm tartalma kicsiny gyerekek számára:

Gusztustalan kis nyuszik ugrálnak a slejmpatak partján, a talaj elraszterosodik, aztán megjelennek a gonoszok, élükön egy Szexuális Dominával, akik természetvédelmi területen vadásznak & nem vállalják a kormány külső támogatását & cirkuszt üzemeltetnek & rókákat ejtenek foglyul egy műsorszámhoz. A Kis Vuk közben idegesítő hangon selypeg & nem nagyon izgatja föl, hogy agyonlövik az anyukáját & felkoncolják a testvéreit, hiszen az egész család olyan ízléstelen, hogy még azt is megérdemelnék, hogy Fiala János egy egész hónapra beköltözzön a nappalijukba. Bejön a képbe egy tolószékes kisfiú is, akinek ennél is nagyobb baja, hogy csecsemő korában az arcába fecskendeztek egy hordó Botoxot, elölve ezzel a zsenge korban annyira fontos mimikai izmokat. Miután ez a film nektek, apró gyermekeknek készült, mi más derülne ki, minthogy a kis kripli anyukája is meghalt, ráadásul a Szexuális Domina ütötte el autóval. Ezután sokáig nehéz megállapítani mi történik, mert 3 percenként megjelenik egy rohadt hangosan reppelő varjú, aki ellopott egy számot a Túl a Maszat hegyen musicalverziójából, és állandóan azt próbálja előadni. Később általános izgalmat keltve feltűnik az Első Magyar Digitalizált Cigány, akinek megrázóan hiteles digitális szurtosság van az arcán. A tolószékes kisfiú hiába olyan ostoba, hogy fényes nappal éjjellátózik az erdőben, fura módon nem sül ki a szeme, hanem rájön, hogy az Öreg Vukot a cirkuszba hurcolták. Rokkant Barátunk közben pikk-pakk becsajozik & optimizmusából az sem billenti ki, hogy apja váratlanul előadott buzitánccal érteti meg vele, miért hordta olyan furcsa fazonban a haját egész film alatt. Ekkor azonban megtudjátok, hogy ha az Ember buzi, akkor az Állat ostoba tulok: a cirkuszban raboskodó kis erdőlakók gyűlést tartanak & megbeszélik, hogy másnap, az előadás alatt kiváló alkalom fog nyílni a szökésre. És gyerekek, tudjátok, hol beszélik meg mindezt az állatok? Az erdő szélén leparkolt cirkuszkocsik mellett, szabadon lófrálva!

A végét nem árulom el gyerekek, hanem Gát Gyuri bácsi pompás mondatával búcsúzom: "Mondjátok egymásnak: testvér". És eszetekbe se jusson elmenni a Kis Vukra, mert ha kisebbek vagytok, be fogtok pisilni a rémülettől, ha nagyobbak, akkor örökre megsemmisül az agyacskátok vizuális- és ízlésközpontja.

Ha ez egy vicc volt, akkor nem értettem - 2/10
Gauder Áron, a Nyócker rendezője

92-ben tartott itt ez a műfaj

Érződik, hogy a készítők először csináltak 3d-s filmet, az összes gyerekbetegség megtalálható benne. Alap texturális dolgok nincsenek például eldöntve: a rókák arcán a szőrcsomót nem tudták testrészként kezelni, így inkább kinövés lett, a ló meg se nem üget, se nem vágtat, hanem valami furcsa dolgot művel. 92-ben tartott itt ez a műfaj. A másik, még nagyobb baj, hogy olyan, mintha nem lett volna előre megírt képes forgatókönyv: a kameramozgás nem átgondolt, ettől sokszor szétesik a cselekmény, de a figurák sem egységesek. Az Kis Vukot beelőző egri család gyártotta 3d-s Egon és Dönciben is állandóan mozgatták a kamerát, viszont a fényeken és a felületeken látszott a rutin, hogy mesterei a technikának, és egyedi stílust is alkottak hozzá. A Kis Vukot rutin híján valahogy összetákolták. Sokszor a cselekmény is értelmetlen, a rókalány például találkozik egyszer a kis Vuk legjobb barátjával, aki ráadásul ugyanúgy néz ki, mint a többi, aztán többet nem is látjuk. Ha ez egy vicc volt, akkor nem értettem.

Minden filmnek van egy látványtervezője, akik kitalál egy egységes stílust, de ez itt alapban elmaradt. A tolószékes kisfú arca már hasonlított egy igazi arcra, viszont ha mellétesszük a cirkuszigazgatót, vagy a nyuszit, azok mintha a Hakapeszi Maki mellől kerültek volna ide a Zsebtévéből. Ezzel szemben a Dargay-tervezte figurákon mindegyiken látod, hogy ugyanabba a rajzfilmbe tartoznak. Amióta a Shrek és a hozzá hasonló 3d-animációk kijöttek, ezek jelentik a mércét, és akkor vagy muszáj valami egészen mást csinálni, vagy ennek kell megfelelni. Itt az 1,4 milliárdos költségvetésből látszik csak, hogy igyekeztek pixaros szinten megvalósítani, de a lécet még alulról sem közelítették meg.

Valaki csapja agyon Kis Vukot, a debil rókát - 2/10
Gőzsy Kati

Bárcsak álom lenne

A régihez méltó, mondta a rendező-producer Gát György. Csak annyiban van igaza, hogy az első rész néhány hozzávalója megismétlődik a 3d-snek szánt rajzfilmben: van benne dráma, leölt állatok, meg beszélő rókák is, ha nem is jó helyen. Mikor a mókussal ötvözött Kis Vuk megszólal "reggel futok röpi, a pillangó után", az jut az ember eszébe, hogy segítsenek Kis Vuknak, a rókának, és valaki csapja agyon, mielőtt több bárgyúság hagyná el a száját. Amúgy olyan változásokat vezettek még be a készítők, hogy a részeg gúnár helyett a cirkuszigazgatónő iszik, a Vuk sükebóka, a rókalány kurva, az öreg (igazi) Vuk meg hitgyülis lett, és állattársait szugerálja Gálvölgyi Benny Hill-esebb hangján: "forduljatok egymás felé, és mondjátok egymásnak, hogy testvér". Vicc direkt is került a filmbe: a mókás szereplők például mind kancsalok, és néha Vuknak is keresztbe áll a szeme, és/vagy debilen udvarol: "Olyan szép nagy füled van, biztos jól hallasz vele."

A 81-es Vuknak szövevényes, de követhető szerkezete volt. A különböző filmekből idecsöppent karakterek a 2008-as folytatásban viszont már egy logikátlan, random módban ugráló cselekményben bukdácsolnak ide-oda. A meg nem írt forgatókönyv miatt az egysíkú kerekerdőben elszabadultak a kezdetleges 3d-s állatfigurák, meg a tojásfejű Simabőrűek, hogy rendezés hiányában ámokfussanak. Az egész csak akkor nyerne értelmet, ha kiderülne, hogy az öreg Vukon állatkísérleteket végeztek, és halála előtt álmodta mindezt a furcsaságot. Vagy a 12 éves, tolókocsis főszereplő kisfiú menekült el a tényleg elég rémisztőnek rajzolt valósága elől, és készítette magának a számítógépén ezt a kusza erdei történetet beszélő állatokkal, happy enddel és kilencvenes évekbeli programmal.

A film főszereplője igazából az igazgatónő, akit nem ítéltek el ittasan okozott balesete miatt, de annyiban következetes a film, hogy legalább Császár Előd-szám nem csendül fel a rémisztő soundtrackben. A 90. percben megnyugtatják a kis nézőket, hogy az erdőbe nem mehet többet a gonosz. Persze mert épp a Kis Vuk 2-t készíti elő. Ebben talán a rókalány elhagyott vőlegénye áll bosszút, akit egyszer csak nem rajzoltak tovább. De legjobban a rappelésért állítólag ki nem fizetett Ganxsta szinkronizálta Varjú szövege jellemzi a projektet: "Nézd a Kis Vuk, mint az apja. Kár. Míg az ereje el nem hagyja. Kár."

Nemzetközi piacra szánták? Az IMDb-n 1,9 pontos - 1,5/10
Sarosácz Iván, cg és animációs supervisor

Kislány Popeye-alkarral

Felejtsük el a múltat. A sok csúszást, és az alkotók enyhe csúsztatásait. A rengeteg kiszivárgott negatív pletykát. Még az sem számít, hogy Dargay Attila nem kért belőle. (Bár ezért én felnézek rá.) Ez már mind lényegtelen: a film önmagában is szar. A Kis Vuk megpróbál a klasszikus Vukra építeni, és a szponzorok számát elnézve bizonyos szempontból nem is sikertelenül. Magában a filmben viszont semmi nyoma az eredetinek. Az eredeti Vuk bája, kedvessége és bölcsessége helyett egy élettelen, randa műtrutymót kaptunk, merthogy állítólag erre van a mai kölyköknek szükségük. Ja, meg persze a merchandizingra.

A dramaturgia teljesen rossz. Az amúgy is gagyi történet eléggé értelmetlen és követhetetlen. Pláne, hogy nincs egy fő karakter sem, akin keresztül a történet összeállhatna valami egésszé. Karakterek tűnnek fel és el bármilyen következmény nélkül, és egy csomó cselekménynek semmi hatása sincs semmire, és senkire. Ha az összetákolt sztori még nem zavart volna össze valakit, akkor a vágás és az operatőri munka megteszi. Van olyan jelenetsor a filmben, amit azért sem lehet érteni, mert közé van vágva valami, csak úgy, összevissza tördelve a filmet. Még egy szintet nehezítenek a dolgon a rossz karakter-, és kamerabeállítások. Ezeknek általában semmi közük ahhoz, amit az adott jelenet mondani akar, vagy amit a karakterek éppen megkívánnának. De ha éppen nem is annyira rossz egy beállítás, akkor gyorsan megmozdítják a kamerát, hogy aztán véletlenül se fogjuk fel, hogy mi is történik. Ilyenkor röpködünk össze-vissza mert az jó, meg amolyan 20th Century Fox-os. Kedvencem amikor az egyik nyúl fülén található lukon repül át a kamera úgy, hogy azt még David Fincher is megirigyelné.

A végső lökést a Tajgetosz pereméről nálam a karakterek designja, és azok mozgása adta meg. A figuráknak sajna nem lehetett (volna) semmi köze az eredetiekhez, úgyhogy biztos ami zicher mégis lenyúlták, és áttervezték őket. Ennek az lett a vége, hogy sokszor nem tudtam, hogy egy rókát, vagy egy mókust látok-e éppen, és melyiket is a sok közül. A filmben szereplő embereket inkább hagyjuk is. Mindezt még mindig meg lehetett volna úszni egy viszonylag színvonalas animációval, de sajnos itt sem sikerül a minimális színvonalat sem hozni. Az animációk darabosak, súlytalanok és semmi játék nincs bennük. Döglött robot mindenki. Nincs egy olyan jelenet, ami rendben lenne ebből a szempontból, és sajnos ezt még a technikai felkészületlenség és hozzá nem értés is tetézi. A kígyó több helyen eltört, a karakterek végtagjai állandóan pattognak (ezt hívják gimbal lock-nak és a cg animációban az egyik legidősebb, megoldott probléma), a kislánynak Popeye-es alkarja lesz, azaz mozgás közben össze-vissza torzul, és még sorolhatnám. Pedig minden egyes feladatnak van egy felelőse aki elfogadja, vagy nem, és végső soron ott a rendező-producer, aki az egész filmért felelős, beleértve annak minőségét is. Ha belegondolok, hogy ezt elsősorban külföldre szánják, és ez a magyar animációt képviseli majd valahol, nagyon gáz.

Végezetül az én tiszteletteljes kérésem az lenne, hogy eme merchandise-támogató reklámfilmhez felvett állami pénzt (280 millió forint körülit), a pöttyös labdákból, pólókból és egyéb fröccsöntött cuccokból befolyt összegekből tessék már visszafizetni.