Amatőrpornó

Kis pornótörténelem

2001.09.03. 10:30
Nem olyan tökéletesek az idomok, mint a hivatásosoknál, helyenként (de azért viszonylag ritkán) csúnyácskák a hölgyek, a méretek se lépik (nagyon) túl az átlagosat. Az amatőrpornó-mozikban mintha csak a hétköznapokból ellesett jelenetek peregnének. Valóban azok?

Ahány történész, annyi kezdet. Mit tekinthetünk amatőr mozinak, mit nem? Csak a házivideókat vagy a nem profik gyűrűjében, ölelő karjaik között egy-egy sztárt felvonultató opusokat is? Rocco és több neves kollégája gyakran bukkannak fel ilyen szituációkban. Hol a határ a csontprofi és a valóban amatőr munkák között? Megoszlanak a vélemények. Viszont tény, hogy a szexboltokban beszerezhető mozgóképes portékák jelentős része "amatőr" kategóriába soroltatik. Marketingfogás lenne csupán? Hogy a vásárló elhiggye, a boldog hős ő is lehetne, a történet (történet?) a hétköznapok emberéről szól - nem mintha a hivatásosok meséi nem ugyanazt sugallnák...

  

Ott azonban nevek alapján választunk, sztárokkal azonosulunk, azt hisszük, tudjuk, pontosítsunk: tudni véljük, kik ők. Ők adják a hétköznapokat, vágyaink hétköznapjait. Általában gyönyörűek és gazdagok, vagy ha még nem, majd azok lesznek. Néha annyira valósak, mint az amerikai álom. De vajon számon kérhetjük-e a pornótól a realitásábrázolást, teljes élethűségben, a legapróbb részletekig kidolgozva? Nem éppen, mert teljesen másra találták ki. Ám, ha visszatekintünk a múltba - nem kell nagyon messzire, elég a hetvenes vagy a nyolcvanas évekig - az XXX-darabok valahogy jobban megmutatják az adott kor szokásait, szín- és divatvilágát, mint nem egy akkoriban művészfilmnek titulált, azóta viszont porossá, túlesztétizálttá, túlstilizálttá lett termék.

Amatőrpornó, mint abszolút kordokumentum, mementó a jövő nemzedékeinek? Egészében aligha, a részletekben valószínűleg. Gondoljunk bele: mi árul el többet, mondjuk a húszas évekről, a tényleges húszas évekről, nem nagypolitikáról, hanem féltve őrzött titkokról, kisrealitásokról: valamelyik formabontó titán munkái vagy egy, csak úgy felvett, otthoni kedvcsinálásra - stilizálás, esztétizálás nélkül - legyártott pornódarab?

  

A tények: Uncle Roy, a mintegy száztíz kilót nyomó déli úriember már a hatvanas években belefogott az amatőrfilmgyártásba. Egész életében kerülte a rivaldafényt, ám az alapokat - sokak szerint - ő rakta le. Még mindig aktív, olyan későbbi (profi) nagyságokat indított el a pályán, mint Summer Knight vagy Nick Rage. Egy benzinkútnál dolgoztak, amikor Roy bátyó szeme megakadt rajtuk. És az amatőrstátus gyorsan tovatűnt. Egyeseknek csak figyelemfelhívó kezdet, esetleg éjszakai táncok helyett / mellett, aztán irány a rivaldafény, Porn Valley. Nem egy régebbi "amatőr" címkéjű kazetta szereplőiben ismerünk fel jeles sztárokat. Piszkos kezdők, Malibu nimfomán rosszlányai, Gangbang csajok, Fekete orgiák, Análszextúra, Első Anál, New York utcái, Videó-szüzek, stb. - hirdetik a sorozatcímek, és ki tudja, hányadik epizódnál tartanak már...

Az amatőráttörést a videó elterjedése gyorsította be. Szinte bárki rögzíthetett történéseket, némi pénzszerzési céllal vagy puszta magamutogatásból csupán. Esetleg azért, hogy bizonyítsák, ők is tudnak annyit, mint a hivatásosak. "Kíváncsi vagyok, ki ne gondolt volna rá, akinek van kamerája" - nyilatkozta a chicagói pszichológus Kate Wachs. "Ez általában szórakoztató dolog, amit olyan emberek tesznek, akik abszolút megbíznak egymásban, és teljesen nyugodtak a szexuális kalandozásokat illetően."

  

Aztán jött a Homegrown Video, 1983 óta foglalkoznak az amatőrizmussal, a céget - a korábbi filmjeiben szerepelt - Tim Lake virágoztatta fel. Bárkitől jöhet az anyag, egyetlen kitétel, hogy legális legyen. Valójában ők futtatták fel a műfajt.

Az utóbbi évtized a máig tartó virágkort jelentette, a WWW is rátett jó pár lapáttal. Susie Bright: "az amatőrpornó a kilencvenes évek Amerikájának leglényegesebb dokumentuma. Megvan benne az az összetevő, mely fura módon hiányzik az MTV Real Worldjéből vagy a mindennapos szappanoperákból: a valódi szex, nemcsak a románc".