In memoriam Alexander (Szása) Csiszlenko

2000.05.21. 18:21
Május 8-án váratlanul elhúnyt Szása Csiszlenko, orosz születésű, 1989-től az Egyesült Államokban (az utóbbi években Bostonban) élő transzhumanista bölcs. Egyes vélemények szerint az eszmeáramlatot - Anders Sandberg és Nick Bostrom társaságában - elsősorban ő fémjelezte. Sőt, az extropiánusok mellett a Principia Cybernetica Projektnek is "besegített". Leginkább a futurológia, a hálózat jövője, a szemantikus Web foglalkoztatta. Csak decemberben töltötte be a negyvenet...
Cyborgok
Cyborg, cyborg-variáns
Írásai az ember és a technológia viszonyára összpontosítanak. Mint az "öröklött számítógépes rendszerek" (legacy computer systems), úgy a homo sapiens is állandó megújulásra szorul. A test szerkezeti egységének drasztikus megváltoztatása nélkül, lassan, de biztosan "funkcionális cyborgok" leszünk. Mi több, nagyjából máris azok vagyunk. S úgy lettünk azok, hogy közben észre se vettük. Éppen ezért, nem árt, ha időről időre leteszteljük magunkat... (Fyborg? Funorg? Fuborg? - a pontos elnevezésről hadd merengjenek a nyelvújítók!)

Homo sapiensek, infomorfok, robotok
Aztán eljön az idő - a Hans Moravec műveiben felvázolt, az intelligens robotok színrelépésével kezdődő "elme-kor" (Mind Age) - amikor hagyományos értelemben vett homo sapiensről sem beszélhetünk többé. De rabszolgáinkká tehetjük-e a robotokat? Aligha, hiszen az egész gazdaság rajtuk áll és bukik. És ők? "A történelem bebizonyította, hogy az egymást követő evolúciós állapotok képviselői között ritkán tör ki halálos ellenségeskedés" - hangzik a válasz. "Az egysejtűek túlélték a többsejtűek világra-jöttét, az állatok nem irtották ki a növényeket, az autók se pusztították el a gyalogosokat. Inkább jellemző, hogy a közös érdekszférákban szimbiotikus, a többiben pedig semmilyen kapcsolatban nem állnak egymással."

Fyborg önteszt

"Függ annyira a technológiától, hogy már nem tud élni nélküle?
Akkor is elutasítana egy technológiamentes létet, ha az nem veszélyeztetné az életét?
Zavarná, ha valaki a mesterséges felületektől (ruházattól) megszabadítva, az ön természetes, biológiai testét nyilvánosság elé tárná?
A világra vonatkozó tudás nagy részét mesterséges, szimbolikus nyelvek, s nem természetes érzékszervi tapasztalat által szerzi meg?
Önmagát és másokat inkább a különböző eszközök irányítási képessége, a technológiai és a társadalmi rendszerben betöltött szerepe, s nem az elsődleges biológiai jegyek alapján ítéli meg?
Többet elmélkedik, többet beszél külső "kellékeiről", mint belső "részeiről"?
Ha főként igennel válaszolt, fogadja őszinte gratulációmat (és / vagy részvétemet): Ön máris egy cyborg!"

Némi ellentmondás: az "elme-kor" (a felerősítést választó) homo sapiense már - a jelenvalón rég túllépett, a "szétosztott információs létet" (distributed info-being) élő "infomorf" felé közelítő - poszt-biológiai ember, tehát az evolúciós létra soron következő állomása. Cyborg, cyborg-variáns. (A szinte százszázalékos adatkezelő képességgel rendelkező infomorfnak nincs szüksége állandó testre... Megváltozik az identitás-fogalom, az érzékelés. De vajon mi mondanivalónk lenne nekünk, ezredvégi halandóknak a már-már földön-kívüli infomorfok számára? Hiszen ők teljesen más - nem kép- és hangábrázoláson alapuló - nyelvet használnak. E transzcendens bölcsesség megértéséhez tudatstruktúránk egészét kellene átalakítani!)

A robot viszont nem ugyanannak az evolúciós folyamatnak a terméke. Még akkor sem, ha előbb-utóbb ő is könnyen infomorffá lesz. (Moravec a biológiai modellt alapul véve, dolgozta ki - számos vitát elindító - párhuzamos, de sokkal gyorsabb fejlődéstörténetüket.)

Az elme-kor hálózati kapcsolatai
Mivel az emberi memória korlátozott, az adatok zömét jelenleg is gépek tárolják és továbbítják. Az óriási, de lassú masinák szerepét fokozatosan veszik át a mozgékonyabb, egymással állandó kapcsolatban álló robotok. A hálózat a tudásmegosztás és a "távolsági gondolkodás-szolgáltatás" (remote thinking service) elve alapján működik. Szuperorganizmus? Egyáltalán nem, mert az összetevők viszonylag függetlenek, teljesen más, elhatárolható "témákra" specializálódnak.

Túlzott optimizmus
Ember és robot tökéletes harmóniája: a két faj képességeihez szabott feladatokat végez. Közösen rakják le a globális (ám decentralizált; szétosztott mesterséges intelligencia rendszereken nyugvó) intelligens hálózat, egyfajta kibernetikus halhatatlanság alapjait. Mert a mai Web ugyan a történelem eddigi legnagyobb információ-tárháza, az információ zöme mégis passzív és nem kellően strukturált. Ez még távolról sem a jelentés-alapú, önnön tartalmával tisztában lévő, "szemantikus Web".

Szemantikus közlekedés
Az információ "automatizált közösségi szűrése" (automated collaborative filtering, ACF) a vélemények és ötletek gyorsabb terjedését, a hasonló érdeklődésű személyek közötti kapcsolat létrejöttét elősegítő (egyelőre fiktív) technológia. Hatékonyabbá teszi, automatizálja és felgyorsítja a tudás-elosztás már létező mechanizmusait. Optimalizált és személyre szabott információ-áramlást biztosít. Ez a szemantikus közlekedés, mely "... a fizikális és az adat-közlekedés után, a társadalmi organizmus korábban elszigetelt egyedei között nagy mennyiségű absztrakt és intelligens objektumot továbbít." Tendenciózus fejlődési vonal húzható meg: a hangsúly az organikus rendszerekről a szintetikus rendszerekre helyeződik át. Ugyanakkor egy komplex folyamat ennyire drasztikus szegmentációja erőltetettnek is tűnhet: a három típus egymást kiegészítve működik, az arányok viszont gyökeresen megváltoztak. És az ACF még csak a kezdet...

Túlzott optimizmus, (gyakran) a viszonylag távoli jövőbe kivetített spekulációk, logikai ellentmondások - Csiszlenko maga se tagadta a "vádakat". Viszont az is tény, hogy egy rendkívül eredeti gondolkodóval lettünk szegényebbek.