Megyék helyett Budapest szétlőtt homlokzatú házaiért folyik a harc a jól ismert Honfoglaló 56-ra hangszerelt változatában, amit egy füstös kocsmában próbáltunk ki a forradalom előestéjén. A notebooktáskában is kényelmesen szállítható játékot a DFT Hungária adta ki a "játszva tanulás" jegyében, ami egész szimpatikus mottó. De nem ártott volna több időt szánniuk a fejlesztésre, mert ez a forradalmi kiadás kimerül annyiban, hogy átrajzolták a játéktáblát, és mellé csomagoltak 300 kérdést Bibóról meg Nagy Imréről.

Az alapfelállás meg eleve necces. Ki ez a három (stílusosan: piros, fehér és zöld) játékos, akik egymást szívatják Budapest térképe fölött cigarettázva? A Corvin közi, a Széna téri, meg a Blaha környéki srácok, akik tankvadászatban és Molotov-koktél-hajigálásban versenyeznek? A dilemmát feloldva nálunk végül a pirosak lettek a szovjetek, a zöldek a hős magyar felkelők, a fehérek pedig az az orosz tankhadosztály, amelyik félreértésből szétlőtte az egyik pártszékház falát, így a szabadságharcosok elfoglalhatták az épületet. Végső győzelmünket viszont egy időparadoxon súlyosbította: a zöld játékos még meg se itta a második sörét, de már megnyerte a forradalmat, mert helyesen tippelte meg Déry Tibor 56 utáni börtönbüntetését (9 év). Mindegy.

Vár állott, most kőhalom

A játékmenet ugyanaz, mint a hagyományos Honfoglalóban. A játékosok kezdéskor báziskerületet választanak maguknak, ahová a háromszintes erőd helyett ágyútalpból meg villamoskocsikból összetákolt barikádjelzők kerülnek. Érdemes itt is bedobni a jól bevált honfoglalós trükköket, és olyan mezőre tenni a főhadiszállást, ami csak két oldalról támadható (Budafok) vagy maximum három szomszédos kerülete van (Óbuda, XII. kerület, Rákospalota, Rákosmente).

6 körünk van bebiztosítani magunk körül a még gazdátlan területeket, majd jön az újabb 6 kör, amikor már egymás ellen harcolunk. Érdmes rámenni azokra a belvárosi kerületekre, ahol valami fontos 56-os esemény történt (Rádió, Corvin köz, Széna tér, Parlament, ezeket lyukas zászló ikon jelöli a térképen), mert ezek a mezők 1 helyett 2 pontot érnek a játék végi összesítésben.

Piros a vér a pesti utcán

A területszerzés a Honfoglalóból már ismert módon, feleletválasztós kártyákkal zajlik. A terjeszkedési fázisban mindenki felpakolja a saját korongját a kiszemelt kerületre, és ha jól válaszol, a korong ott is marad. A játékosok közti háborúban a támadó az ellenséges kerület határára rakja a korongját. Ő nyer, ha eltalálja a jó választ a felkínált négyből, a védő viszont nem, a védő pedig már akkor is nyer, ha senki sem találta ki a megfejtést. Egyenlőség esetén új kérdés jön.

Egy kártyán 5 kérdés van, kockadobással kell eldönteni, melyik lesz az épp soron következő (6-nál újra dobunk), majd a játékos, ha tudja a helyes választ, a megfelelő A, B, C, vagy D jelű kártyát rakja maga elé, képpel lefelé. Sajna a játékban csak kétféle kérdés van. Azok, amiket mindenki meg tud válaszolni, ha végigállt már egy 56-os ünnepséget (pl. Ki volt a Corvin közi felkelők vezére?), meg az olyanok, amik még a töri szakosokat is megizzasztják, és lehet, hogy egy igazi 56-os forradalmár sem vágná azonnal (idézetek újságcikkekből és rádióbeszédekből).

Index-ZH, 45 percben

A legnagyobb baj, hogy kimaradt az eredeti Honfoglaló egyik legjobb része, a tippelgetés. Kis utánajárással egy sereg ilyen kártyát is össze lehetett volna állítani, hogy aztán papírfecnikre írkálhassuk a számokat. Persze nem olyan kérdések kellenek, hogy melyik évben volt az 56-os forradalom, hanem például: Mennyi töltény fér egy dobtáras Spagin géppisztolyba? Hány tonnás volt egy T-54-es? Mennyibe került egy kiló kenyér 1957-ben? Ezek nélkül a forradalmár Honfoglaló csak az 56-os Index-zárthelyi 45 perces, konyhaasztalon is játszható verziója.