Ki ne akart volna legalább egyszer az életben a Karib-tengeren kalózkodni, azték aranyat rabolni, vagy Vangelis zenéjére, lobogó zászlókkal és konkvisztádorokkal partra szállni egy újonnan felfedezett szigeten? Az Age of Empires 3-mal ezt már a nappaliban is megtehetjük. A társasjáték az azonos című, 2005-ös PC-program asztali verziója, amit 2007-ben dobott piacra a ProLudo, és már abban az évben díjat nyert vele (lásd alul a keretest). A Railroad Tycoonhoz hasonlóan ezt is a ComPaya adta ki itthon magyarul.

Míg a blog.hu-brigádnak a vasútépítés tetszett, engem a 300 műanyag katona nyűgözött le, meg a játékhoz csomagolt nagy kupac ezüstpénz, ami szebben csörög, mint a pókerzsetonok. Bár az eredeti real time stratégiai játékot sosem próbáltam, a Sid Meier-féle Pirates!-t éppen eleget nyúztam ahhoz, hogy lázba hozzon minden, amiben két kincsvadászat és csata között a tengeren kell árut szálítani.

Az Ages of Empiresben a gyarmatosító nagyhatalmakat irányíthatjuk: a sárgák a spanyolok, a zöldek a portugálok, a pirosak az angolok, a kékek a franciák, a narancssárgák a hollandok. Minden nemzet 60 műanyag egységgel készül kifosztani a frissen felfedezett Újvilágot.

Hé, paraszt!

Az RTS játékok a 94-es Warcraft óta úgy kezdődnek, hogy villámgyorsan legyártunk egy csomó parasztot, akik elkezdenek fát vágni, aranyat gyűjteni, farmot és barakkot építeni, hogy utána kihozzunk 3x3 katonát, és a Blitzkrieg szellemében porig romboljuk az ellenfél bázisát, mielőtt ő törne be hozzánk.

A parasztok az Age of Empiresben is ugyanilyen fontosak: őket használjuk jelzőként építkezéskor, a játékosok sorrendjének megállapításakor, a vitorlás hajókra licitáláskor, a gyarmati árucikkek (arany, dohány, kávé stb.) szétrablásakor, sőt a négy specializált gyarmatosító figura (a pap, a kereskedő, a kapitány és a katona) legyártásakor is. Minden körben 5 "ingyen" parasztot kapunk (melléjük jönnek pluszban az épületekből kitermelt figurák), őket kell felpakolni a játéktábla jobb oldalán sorakozó esemény mezőkre.

Az atya, a fiú és a bevétel

Az egyik legfontosabb esemény mező a Kikötő, az ide rakott figurák ugyanis átkerülnek a játéktábla bal oldalára, a gyarmatokra. Az amerikai partok felé induló hajók száma véges (a játékosok számától függ), így a legjobb helyekért igazi versenyfutás zajlik.

Érdemes papot rakni a Kikötő mezőre, ő ugyanis az Újvilágba érkezve azonnal megtérít egy indiánt, így egy helyett két figuránk lesz a gyarmaton. 3 emberrel már a miénk az adott terület fő árucikke (Peruban az arany, Kanadában a medvebőr stb.). Ha 3 vagy 4 azonos árut gyűjtünk össze, több pénzt kapunk a fordulók végén.

Utazhat a gyarmatokra kereskedő is, ez 5 tallérnyi azonnali bevételt jelent. A figura másik felhasználási lehetősége, ha ő alkudozik a vitorlás hajókra: ezeket azért érdemes megszerezni, mert bárhova csatolható, jolly joker árucikknek számítanak. Később akár kalózflottát is lehet velük alapítani, ami akkora előny, hogy a végső győzelmet is eldöntheti.

Kapitány és katona

A kereskedő mellett a távcsöves kapitány figura is kettőt ér a hajókra alkudozáskor. Másik felhasználási lehetősége a Felfedezőút, ahol egy-egy terület indián őslakosait kell lemészárolni, hogy miénk lehessen a kincsük, na meg az értük járó győzelem pont (Gyp). A harcban a kapitány kettőt ér, de érdemes konkvisztádorokat is magunkkal vinni, mert ők extra aranyat rabolnak nekünk össze. A muskétások másik felhasználási módja a Kikötőben hajóra rakni őket, hogy az Újvilágban az indiánok helyett a többi játékos gyarmatosítójára lövöldözzenek. Ezzel akár az uralmat is átvehetjük egy-egy terület fölött.

Az építkezés az Age of Empires egyik sarkalatos pontja: az épület kártyák termelik ki az 5 "ingyenparaszt" fölötti figuráinkat, akikkel jól sakkozva még több pénzünk, épületünk és figuránk lehet. A Piac ingyen kereskedőt termel, az Erőd extra katonát, a Katedrálist felhúzva pedig már egy helyett két indiánt téríthetünk meg, ha a papunk partra száll Amerikában. Más épületek bevételt hoznak, mint Az inka birodalom meghódítása, vagy a játék legszopatóbb lapja, a Kalózkodás, amivel minden körben annyi aranyat rabolhatunk el minden játékostól, ahány hajónk van.

Csempészek, hősök, kikötők

A fenti szabályok csak elsőre tűnnek bonyolultnak, 3 órás próbajáték után már a 10 éves gyerekek is vidáman pakolhatják a figuráikat, és a spagettiwesternek hőseihez hasonlóan méricskélhetik, mit hová rak az ellenfél, és mennyi felfedezőt tartogat még a kezében. Az Age of Empires nagy előnye, hogy a figurák multifunkciós felhasználásával többféle stratégiát is követhetünk, a játék mindig izgalmasabb lesz, mint a legbrutálisabb Rizikó-kampány.

Konkvisztádorainkkal végigfosztogathatjuk az Újvilágot Kanadától Brazíliáig, sőt, ha elfogytak a felfedezetlen amerikai területek, elmehetünk Kínába vagy Ausztráliába is további aranyak és győzelempontok reményében.

A régiók fölötti dominanciát a templomépítő, indiánokat térítő csuhásokkal is elérhetjük, de biztosan lesz, aki inkább vérszomjas kalóznak áll, hogy mindent elvegyen, amit a kereskedők fáradságos munkával megszereztek maguknak. Az Age of Empires tökéletesen visszaadja a XVII. század tengereinek hangulatát, ahol az ágyúdörgésnél csak az arany csilingelése kellemesebb zene egy letépett fülű kalózkpitánynak.