Kimásztunk a pesti vámpírkastély tetejére
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Életmód cikkek
A Miénk a Ház! és az Orczy Kultúrkert Egyesület várostúráján az egykori bérpaloták történetét ismerhettük meg. A fő attrakcióként pedig Maczó Balázs túravezető bevitt minket a közönséges halandóktól ma már elzárt déli Klotild-palotába. Sőt, felmászhattunk abba a saroktoronyba is, ami az Underworld című vámpírfilm nyitójelenetében is szerepelt. Az élmény megfizethetetlen.
A Ferenciek tere és a Március 15. tér mai kinézete az Erzsébet-híd 1898-as építésének köszönhető. Addig ez a környék a templomok és egyszintes házak kusza kavalkádja volt, szűk utcákkal összekötve. Ám ezt egy 1893-as városrendezési terv után teljesen letarolták, hogy a helyükön kinőhessenek a XIX. század végi Budapest legkülönlegesebb palotái, utcaszintjükön a legfényűzőbb kávéházakkal és a legelegánsabb éttermekkel.
Luxuslakások a belváros közepén
Habsburg Matildnak sosem volt palotája
Népszerű városi legenda, hogy a Ferenciek terén álló ikerpaloták neve Klotild és Matild. A déli épületre aggatott Matild névnek azonban nincs semmilyen történelmi alapja: élt ugyan egy Habsburg–Tescheni Matild Mária Adelgunda Alexandra főhercegnő, de neki semmi köze sem volt a XIX. század végi budapesti építkezésekhez, mivel szegény már 18 évesen, 1867-ben meghalt.
A Klotild paloták József főherceg feleségéről, Klotild Mária Adél Amália hercegnőről kapták a nevüket, az övé volt ugyanis a telek. Az építkezés a korszak ünnepelt, Felcsúti stadion-kaliberű presztízsberuházásának számított: még a főhercegi korona is felkerült az ikerépület saroktornyaira. A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint 1901-re elkészülő két palota volt az első Budapesten, ahol lift is üzemelt. Igaz, ez még nem a magyar ipar remeke volt, hanem külföldi import.
Minden más azonban a hazai mesterek tudását dicsérte: a főlépcsőház mázas csempekorlátjait például a Zsolnay gyár szállította, akárcsak a többszáz négyzetméteres luxuslakások eredeti cserépkályháit. A csillárokat pedig nem kis részrehajlással pont az építész Giergl Kálmán apja, Giergl Henrik üvegműves készítette (akinek ráadásul a szomszédban, a Váci utcában volt a mintaboltja, úgyhogy nem is kellett értük messzire menni).
A Klotild palotákba 1902-ben a kor leggazdagabb emberei költöztek be. A földszinten éttermek, ékszerboltok, divatszalonok és bankfiókok nyíltak, az elsőn és a másodikon pedig irodákat és műtermeket alakítottak ki (az északi épületben volt például Hollenzer László fényképész szalonja). Ma már csak ámulni lehet azon, hogy egy emeleten mindössze négy lakás volt, így több száz négyzetméteren rendezkedhettek be a századforduló legmenőbb ügyvédjei, arisztokrata politikusai és nyugalmazott katonatisztjei.
A Klotild-palota belső udvara viszont már semmiben sem különbözött a többi, lepukkant pesti bérház gangjától. Ez volt ugyanis a külön bejáratú cselédlépcsőház, hogy az előkelő lakókat kiszolgáló személyzet még véletlenül se tapossa össze a bársonyszőnyeget a fő lépcsőházban, mialatt felcipel a negyedikre egy zsák szenet vagy krumplit.
Senkiháziak kezében az építész szakma!
Okoskodó kommentelőkkel hadakozó újságíróként vicces volt megtudni a túrán, hogy 111 évvel ezelőtt is ugyanilyen népszerű volt a „régen minden jobb volt”-sirám, mint most, és hogy a 15 millió építész országában bárki szebb házakat húzott volna fel a Ferenciek terén, mint Korb és Giergl. A két építész ugyan Ferenc József-érdemrendet is kapott az ikerpalotákért, de a két Klotildot már az 1900-as évek elején is rengeteg támadás érte. A pesti közvélemény elhibázott lépésnek tartotta a megépítésüket, mivel:
- túl magasak
- túl keskenyek
- túl hosszú az oldalhomlokzatuk
- nem elég elegánsak
- rossz a perspektívájuk, nem irányítják rá kellően a figyelmet a hídra
- a ferences templomhoz képest egy „gödörben vannak”
- csak tervrajzokon mutattak jól
- és kár volt kiszúrni a pesti publikum szemét az épületek elé rakott, „zöldségeskertnek” is kicsi, parkosított felülettel.
Korb Flórisnak és Giergl Kálmánnak viszont annyira tetszett a kész mű, hogy 10 éven át maguk is az északi Klotild-palotában laktak. Ez a példa úgy látszik ragadós, mivel az északi palotában kialakított Buddha Bar Hotel legfelső szintje (ahol külön lift visz fel a toronyba), jelenleg a szálloda tulajdonosának magánlakosztálya.
A boldog békeidők vége
A Klotild paloták nem sokáig voltak a névadó Habsburg-főhercegnő tulajdonában. 1917-re a királyi család annyira elszegényedett, hogy kénytelen volt eladni az épületeket Elek Ferenc és dr. Elek István földbirtokosoknak.
A második világháborúban az északi Klotild palotát teljesen szétbombázták, de szerencsére a déli épségben megmaradt, így annak alapján az északit is vissza tudták építeni. A sors iróniája, hogy az északi palota ma a Buddha Bar Hotel nevű luxusszállodaként üzemel, míg a déli ugyanúgy néz ki, mintha egyetlen nap sem telt volna el a Budapest ostroma óta.
Itt rúgott be Krúdy és Moldova György is
A déli Klotild palotában 1901-ben nyílt meg a Belvárosi Kávéház, ahol Krúdy Gyula szivarfüstben kávézgatva írta meg a Szindbád novellákat. A pestiek kedvenc helye 1945-ben, mindössze öt nappal a harcok után már kinyitott, de '55-től már a környékbeli egyetemi ifjúságot kiszolgáló menzává züllesztették le.
A '60-as években aztán ismét békebeli kávézóként nyitott újra (Bodrogi Gyula és Moldova György imádott ide járni), éjjelente pedig pikáns varietéműsort kínáló lokállá változott át. A hely a 80-as évektől pedig Lido néven működött tovább: esténként még Korda György is itt énekelt a gulyást faló nyugati turistáknak. (Arról, hogy milyen nagy éjszakai élet volt a szocializmus évtizedeiben a Klotild palotában, itt olvashat többet.)
A déli Klotild-palota második világháború után a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és a Közlekedési Anyagellátó Vállalat tulajdonába került (míg az északi a Magyar Postáé volt egészen 2002-ig).
A rendszerváltás után a déli épületbe költözött be a Kortárs Alkotók Stúdiója, a Dunaparti Aukciósház és Galéria és a Budapest Galéria, de itt volt az irodája a Szent István téri Mélygarázs Kft.-nek is. Az épület jelenleg szellemkastélyként kong: az évekkel ezelőtt még itt székelő Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. (valamint a hozzá kötődő Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft.) pár éve költözött át a Nádor utcába.
Hogy a déli Klotild palotából is luxusszálló lesz-e, senki sem tudja. Az urbanista blogok szerelmesei viszont abban reménykednek, hogy néhány évig még nem rendeződik az épület tulajdonviszonya, és szervezett túrák keretében mások is felmászhatnak majd fotózgatni a kísértetház harangtornyába.
Ön is kimászna a Klotild-palota tornyába? Folyamatosan rendeznek Ferenciek tere-sétákat, részletek itt.
Gótikus vámpírkastély a Ferenciek terén
A Klotild paloták szépsége a hollywoodi rendezők képzeletét is megragadta. Len Wiseman, a 2003-as Underworld rendezője például kísérteties vámpírtanyaként ábrázolta: innen indult vérfarkasvadászatra, a latexszerkóba bújt Selene, akit szuperdögös Kate Beckinsale alakított.
A három folytatást is megélt filmnek a nyitójelenete a legjobb. Ebben az északi Klotild palota tornyában vízköpőpózban gubbasztó, jó fenekű vámpírlányka a kőerkélyről az esőben ázó Kígyó utcára ugrik, hogy aztán a déli Klotild palotából ugyanígy kiugró társával az orosz metrókocsikig üldözze a Lakatos József utca 39.-ben lakó vérfarkast.
A jelenet érdekessége, hogy én is ott voltam a Ferenciek terén a forgatáson. Az ezredfordulón kezdődő egyetetemista éveimben ugyanis az ELTE jogi karára kellett bejárnom, de az órákra szinte sosem értem be, mert a Ferenciek terén kiszállva a metróból mindig leragadtam a Jégbüfé-Ibolya Presszó-Kis Pincér háromszögben.
Az egyik borús őszi napon láttam, hogy az északi Klotild-palotánál filmforgatás miatt nem halad a forgalom: egész nap azt a jelenetet vették fel, amikor a latexruhás vámpírnő kiugrik a toronyból, miközben a tetőre kimászott stábtagok egy tucat tűzoltófecskendővel imitálnak esőt, és stroboszkópot villogtatva utánozzák a villámlást.
Kate Beckinsale-lel viszont nem találkoztam. A jelenetben természetesen egy párductestű, lakkszerkós kaszkadőrcsaj helyettesítette, de még ő sem ugrált egész nap a toronyból, mivel a forgatási nap háromnegyedében csak kötélre aggatott homokzsákokat rángatott a kellékescsapat, hogy milliméterre pontosan kiszámolják az jelenet koreográfiáját. Azért persze így is baromi izgalmas volt az egész: soha annyi VIP-kártyás léhűtőt és naplopót nem láttam még egy helyen összezsúfolva, mint akkor a Ferencieken.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
