Minden magyar lesz a budapesti szakácsolimpián
2013-ban indult először magyar versenyző a világ legismertebb szakácsversenyén, a Bocuse d'Oron, és három évvel később, 2016 májusában már Magyarország rendezheti az európai döntőt Budapesten. A magyar Bocuse d'Or Akadémia a napokban részletes beszámolót tartott az előkészületekről, illetve arról, hogyan is sikerült meggyőzniük a rendezőket, hogy Budapesten lehessen a 2016-os döntő. Mivel a technikai és konyhai felszereltséggel kevésbé tudunk versenybe szállni, ezért azt hangsúlyozták, hogy mekkora gasztronómiai fejlődés zajlott le az országban az elmúlt években.
Mi olyat tudunk adni, amit más volt szocialista ország nem. Amit a skandinávok megcsináltak pár évtized alatt, azt mi is létre tudjuk hozni itt
– mondta el Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnöke, a Gerbeaud és a Michelin-csillagos Onyx étterem tulajdonosa.
Közben lezajlott az első magyarországi selejtező is, amiről hat szakács jutott tovább a februári döntőbe, ahol végleg eldől, ki képviselheti majd az országot a május 10–11-én megrendezésre kerülő döntőn. A szabályok értelmében az, aki egyszer már eljutott a lyoni döntőig, előselejtezők nélkül részt vehet a magyar döntőn. Széll Tamás kívánt is élni ezzel a jogával, a tavalyi döntős, Molnár Gábor azonban nem. Széll Tamás volt az első magyar induló Lyonban, és rögtön a tizedik helyen landolt, ami igen nagy sikernek számít. A versenyre egyébként nemcsak szakácsot kell találni, hanem egy segítőt, úgynevezett commis-t is, aki a verseny évében nem lehet még 22 éves.
Bár ez még nem látványos, elég régóta folynak az előkészületek a májusi döntőre, eddig nagyrészt az alapanyagok kiválasztása volt a program. Minden Bocuse d'Or versenyen van egy hal- és egy hústál is, és az egyik alapanyagnak mindenképpen a rendező ország alapanyagai közül kell kikerülnie. A magyar akadémia erősen lobbizott, hogy mindkét alapanyag Magyarországról kerülhessen az európai döntőbe, és végül ezt a javaslatot el is fogadták. Ami elég nagy siker, hiszen az alapanyagok komoly nemzetközi tesztelésen esnek át. Mint Hamvas Zoltán hangsúlyozta, hatalmas siker, hogy míg tíz éve szinte minden alapanyagot külföldről kellett hozni, mára ez a helyzet jelentősen megváltozott, és az Onyx étlapján is vannak olyan ételek, amelyeket kizárólag hazai alapanyagból tudnak készíteni.
Sok alapanyagot végigteszteltek, mire kiválasztották a mindenki szerint megfelelőt,
És ennél is nagyobb siker, hogy a haltálhoz végül a magyar tenyésztésű kecsege lett a befutó. Nagyon nagy lobbizás után azt is sikerült elérni, hogy
Ez tehát azt jelenti, hogy a versenyre érkező zsűritagok, versenyzők és a több ezer néző mindennap találkozik majd a magyar borokkal, és a VIP-szektorban is kizárólag ezt lehet inni, ami hatalmas bemutatkozási lehetőség.
Egy ilyen versenynek nem titkolt célja, hogy piacot szerezzen a magyar alapanyagoknak, illetve felhívja a figyelmet Magyarországra. A Bocuse d'Or döntője több ezer turistát vonz szerte a világból.
Emellett az évi hétmillió gasztroturistának egy részét is várják Budapestre májusban. A Magyar Bocuse d'Or Akadémiának ugyanakkor deklarált reménye, hogy egy ilyen nagyszabású eseménnyel kedvet csinálhat a fiataloknak a szakács szakmához, hiszen ahogyan Hamvas is mondta: a képzés és az utánpótlás elkeserítő helyzetben van. A verseny mögé egyébként a magyar kormány is beállt: csaknem 1,3 milliárd forinttal támogatja 2014–2016 között a Bocuse d'Or szakácsversenyeken a magyar részvételt és a jövő évi budapesti európai döntő megrendezését.
Egy ilyen szakácsverseny rendezésénél rengeteg dologra kell figyelni. Találni kell még egy legalább 30-40 fős profi felszolgáló személyzetet, meg kell szervezni a résztvevők és a zsűri elszállásolását, figyelve arra, hogy a versenyzők szállása ne legyen messze a verseny helyszínétől, a Hungexpótól. A verseny ideje alatt folyamatosan gondoskodni kell a megfelelő hűtésről, ráadásul a versenyzők némelyike úgy érkezik, hogy hozza magával az alapanyagok egy részét. Egy másik részét itt kell megvenniük a piacon, ezért egy piacot is létrehoznak majd a Hungexpo területén, itt is előnyben részesítik majd a magyar alapanyagokat.
Emellett a verseny egész ideje alatt bemutatkozási lehetőséget kínálnak a vidéki éttermeknek is, így a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) minden tagjának lesz majd standja kint. A Bocuse d'Or idejére érkező turistáknak több programmal, sétatervekkel készülnek, egyértelmű cél, hogy meghosszabbítsák az ide érkezők tartózkodását. Ezért is született meg az a döntés, hogy a verseny zárónapja egyúttal a Gourmet Fesztivál nyitónapja is lesz, így azt remélik, sok, a gasztronómia iránt érdeklődő turista marad még Budapesten.
A mintegy ezer főt vendégül látó gálavacsora a Várban lesz majd az Oroszlános Udvarban, itt is kizárólag magyar alapanyagokból készül majd a vacsora, lesz mangalica, bárány, magyar kecsege és magyar kaviár. A Bocuse d'Orra a szervezők több ezer, az optimista becslések szerint akár tízezer turistát várnak.
A magyar döntő indulói
A Bocuse d’Or magyarországi döntőjének december 13-i selejtezőjén Pohner Ádám , Szabó László (Olimpia Étterem), Volenter István (Sodexo), Sándor Rodrigo (Costes Downtown), Győrffy Árpád (Kollázs – Four Seasons) és Volenter István (67 Étterem és Bistro, Székesfehérvár) jutott tovább a magyarországi döntőbe, és elindul Széll Tamás is, a 2013-as világdöntőn szereplő séf is. Az, hogy végül ki képviselheti jövőre Magyarországot a budapesti Bocuse d’Or Europe versenyen, majd a februári magyar döntőn dől el. 2016 májusában Európa 20 országának legkiválóbb séfjei versenyeznek majd hazánkban.
Az elődöntőbe jutott 11 szakácsnak egy hal- és egy vadétel elkészítése volt a feladata. A versenyzőknek 3 óra 45 perc állt rendelkezésükre, hogy a helyszínen biztosított alapanyagokból a versenyfogásokat megalkossák. A zsűrinek olyan ételsort kellett bemutatniuk, amelyek akár a világ jobb bisztróiban és éttermeiben is megállnák a helyüket, és emellett szezonálisak, harmonikusak, ugyanakkor figyelemfelkeltők vagy éppen szórakoztatóak is. A versenyen külön konyhai zsűri pontozta a racionális anyagfelhasználást, a tisztaságot és higiéniát, míg az ételek prezentálásáról és ízéről az 5-5 főből álló hal- és húsételeket kóstoló zsűri döntött. A pontozás így lesz egyébként az európai döntőn is, a kóstoló zsűri pontja 80, míg a konyhai zsűrié 20 százalékban számít, a kettő összegéből alakul ki a teljes pontszám.
A séfek a mostani egyéni verseny után a februári döntőn már páros versenyzőként indulnak, ahol commis-jukkal (segéd) alkotnak majd egy csapatot.