Saját maga lépett le a trónról a Youtube-királynője

Jenna Marbles, vagyis Jenna Nicole Mourey 2010 februárjában indította el második Youtube-csatornáját, amivel hihetetlen sikereket ért el. Korábban is készített már videókat, de miután édesanyja szólt neki, hogy az álláskeresést igencsak megnehezíti számára, hogy a családi nevüket a Google-be beírva a kereső a lánya videóit dobja ki először, egy másik csatornát indított új néven. Jenna Nicole Mourey a kutyája, Mr. Marbles nevét vette fel, 2019-re 20 millió követője lett. Ez volt a leghíresebb videója:

Amikor úgy döntött, távozik a közösségi médiából, a búcsúval egyidőben több korábbi videóját is törölte, a Socialblade szerint június 22-én 577 468 596 megtekintés tűnt el a csatornájáról, majd pár nappal később 1 418 911 673, július harmadikán pedig 9 647 540.

És bármennyire is furcsának tűnik, a törlések ellenére a követők száma azóta sem csökkent, június hatodikán több mint 100 ezer új feliratkozója lett, így követői száma 20,2 millióról 20,3 millióra nőtt. Ezzel ugyan nincs benne még a top tízben sem, ha a legtöbb követővel rendelkező csatornákat nézzük, de bizonyára sokan nézik irigykedve ezeket a számokat, ugyanis az elmúlt években vloggerkedés az egyik legvonzóbb “szakma” lett a fiatalok szemében szerte a világon. Persze amikor Jenna Mourey regisztrált a Youtube-ra, még nem volt ilyen életpályamodell, és nagyon sokszor megkapta, hogy csak pazarolja az idejét a videózgatással.

Jenna Mourey 1986-ban született a New York államban található Rochesterben. Miután elvégezte a középiskolát, Bostonba költözött, ahol pszichológiát, majd sportpszichológiát tanult, és az volt a terve, hogy gyerekekkel vagy atlétákkal foglalkozik majd. Ebből aztán nem lett semmi. Hogy előteremtse a megélhetéshez szükséges pénzt, elég sokféle munkát elvállalt, volt gogotáncos, dolgozott pultosként, illetve barnítószalonban is, sőt, bloggerkedett is, 2010-ben került a Barstool Sportshoz, ahol a StoolLaLa aloldalt vitte, 2011-ben azonban otthagyta a kiadványt, mert úgy döntött, egyedül folytatja tovább. Még a Barstoolnál szeretett bele igazán a videózásba, a How to trick people into thinking you're good looking című videóval is itt aratta az első sikerét.

2013-ban – sok vloggerhez hasonlóan – ő is bemutatta az életét, és a videó tőle szokatlanul szomorkás hangvételűre sikeredett, mesélt benne szülei válásáról, arról, hogy az iskolában mennyire átlagosnak érezte magát, miközben mindenki más olyan okosnak tűnt, hogy az egyetemi évek alatt nyílt ki igazán, hogy ott érezte magát először egy közösség részének, elmondta, hogyan szakított akkori barátjával, és hogy nem tudja, mit hoz a jövő.

A jövő a következő években főként jó dolgokat hozott. Megismerkedett mostani barátjával, Julian Solomita vlogerrel, aki szakmai téren is a társa lett, ugyanebben az évben Larry King is meghívta a műsorába, elnevezte az új média királynőjének, és még saját viaszszobrot is kapott a New York-i Madame Tussaud Múzeumban.

Egészen 

2012-ben sokkal több felhasználót szerzett, mint bármelyik másik Youtube-csatorna, 2013 áprilisa és júliusa között a Smosh mögött az övé volt a másik legnagyobb közönséggel rendelkező csatorna. Bár a New York Times 2013-ban azt írta róla, hogy ő a jövő híressége, de ha valaki egy évtizeden át hétről-hétre beengedi az embereket az otthonába, akkor azok inkább tekintenek rá egy kedves ismerősként, mint celebritásként, és rajongói ahelyett, hogy autogramot kérnének tőle, inkább úgy viselkednek vele, mintha régen látott barátok lennének.

A vloggerkedésben, illetve az influenszerkedésben ma már iszonyatos pénzek vannak, nem véletlenül vágnának bele olyan sokan, és persze a szponzorált tartalmakkal lehet igazán kaszálni. Marbles a hosszú évek alatt sikeresen ellenállt a márkák csábításának, és ugyan idővel leszerződött egy ügynökséggel, de soha nem csatlakozott egyetlen alkotókat tömörítő céghez vagy stúdióhoz sem, mert meg akarta tartani a függetlenségét.

Azt csinálok, amit akarok, azt mondok, amit akarok, a hollywoodi stúdiók a lelkedet akarják. A legjobb a Youtube-ban, hogy senkinek nem vagy a tulajdona.

Hozzátette, persze csodás dolog márkákkal együtt dolgozni, sokan nagyon jól csinálják, de úgy érzi, ha ő is belemenne ilyesmibe, azzal kihasználná a követőit.

Az interneten a legfontosabb dolog, hogy eredeti és hiteles legyél, hogy megbíznak benned, hogy azok, akik megnéznek a Youtube-on, tényleg téged lássanak.

Ő pedig hiteles tudott maradni, nem szállt el a népszerűségtől, sokszor elmondta, hogy az egyéniségében nincs semmi különleges, bárki képes arra, amit ő csinál, hiszen ő csupán egy átlagos lány. Arról is beszélt, hogy nem tudja, hogy mitől lesz egy videó virális, van, amiről azt gondolja, óriási siker lesz, de mégsem népszerű, és van, amiről azt hiszi, hogy dög unalmas, mégis imádják a nézők.

Az évek során sokat változott, hogy mire kapták fel az emberek a fejüket, de változott Jenna Marbles stílusa és a megítélése is. Az elején párperces videókat készített, de nem is lett volna igény hosszabb klipekre, az emberek 2010-ben például csak 15 percet töltöttek a Youtube-on, ami azóta ugye a streamingszolgáltatók mellett lassan átvette a tévé szerepét. A humor, az önirónia mindig jelen volt a csatornáján, az első videója alatt sem véletlenül ment minden internetes átverések himnusza, Rick Astley óriási slágerre, de karrierje elején többen úgy gondolták, rossz példakép fiatal, tinikből álló közönségének, mivel

Idővel benőtt a feje lágya, és mikor a 300. videóját posztolta 2016 májusban, már elég kritikusan szemlélte korábbi videóit, és kijelentette, hogy nagyon megváltozott, már nem ugyanaz az ember, mint régen volt. Persze a klasszikus értelemben nem kezdett el komolyabb tartalmat gyártani, 2016-ban az egyik legsikeresebb videója az volt, amikor 100 réteg alapozót, szájfényt, hajlakkot és 50-50 szempillát dobott fel magára, de azért a szórakoztató tartalomban néha elrejtve voltak hasznos információk is, mert oké, abból nem tanulhatunk sokat, hogyan lehet parókát készíteni nagyon-nagyon sok műszempillából, vagy mekkora kihívás diszkógömböt csinálni a fejünkből, de valószínűleg nem véletlenül dokumentálta alaposan, hogyan fogadták örökbe, és lett a családjuk része negyedik kutyája, a mentett agár, Bunny.

Akkor még valószínűleg senki nem sejtette, hogy Marbles, akit a Youtube királynőjének kiáltottak ki, önként lép le a trónról. 2020. június 25-én azonban feltöltött egy videót, amiben bejelentette, egy időre vagy talán örökre hátat fordít a csatornájának.

Tíz év nagyon hosszú idő egy "munkahelyen", szóval akár ez is lehetett volna a távozás oka, de a csatornája bezárásának köze van ahhoz a feszültséghez is, ami az Egyesült Államokban George Floyd meggyilkolása után kialakult. Jenna Marbles azzal kezdi a videóját, hogy olyan időket élünk, amikor az emberek megpróbálnak a mérgező dolgoktól megszabadulni, képletesen persze. A vloggerek és az internetes személyiségek esetében ez azt jelenti, hogy videókat ásnak elő róluk, amelyek valamilyen kisebbségre nézve bántóak lehetnek, és amik tíz évvel ezelőtt talán még nem számítottak problémásnak, de most már igen.

Megkértek, hogy beszéljek a múltamról

– indítja a videót.

Jenna Marbles-t mindig a problémamentes youtuber tökéletes példájának tartották, de búcsúvideójában három példát is felsorol, hogy miért nem jogosult erre a címre. Ezek mind olyan videók, amiket már korábban elérhetetlenné tett, de most kettő miatt újra támadások érték, hiszen az internet ugye nem felejt. Az egyik 2011-es videóban, amiért kérdőre vonták, Nicky Minajnak öltözött be, és ugyan nem festette az arcát feketére, csak egy sötétebb alapozót kent fel egyébként is szolibarna arcára, sokan ezt is sértőnek találták. Ugyanebben az évben készült egy másik videó is, ami miatt felelősségre vonták, ebben vietnámi szalmakalapot visel, illetve műbajszot, és kínai szavakat utánozva rappel. Bár azzal zárja a "dalszöveget", hogy ez elég rasszista volt, úgy gondolja, ezzel együtt is megbocsáthatatlan, amit tett, és ennek a videónak nem lenne szabad léteznie.

Nem akarok megbántani senkit, nem akarok fájdalmat okozni senkinek. Csak szeretném jól érezni magam, és most nem érzem jól magam.

A harmadik videó 2012-ben készült, és szintén régóta elérhetetlen, hiszen már korábban rájött, hogy nőgyűlölőnek tűnhet miatta. Ugyan emiatt most nem kapott üzeneteket, de úgy gondolta, mégis jobb, ha elnézést kér. Ebben a videóban az olyan lányok miatt fakadt ki, akik sűrűn váltogatják a partnereiket. Hozzátette, karrierje elején nagyon sok olyan vicces videót készített, amelyek a nemi sztereotípiákról szóltak, arról, hogy milyenek a fiúk és a lányok. Ami miatt viszont mostanában sok számonkérést kap, az az, hogy kikkel barátkozik vagy barátkozott a vloggerközösségből. Az egyik kifogásolt személy valószínűleg egy másik ősrégi vlogger, Shane Dawson lehet, aki rasszistának tartott és egyéb problémás megnyilvánulásai miatt igazi persona non grata lett, és emberek százezrei követték ki az elmúlt napokban, a Youtube pedig mindhárom csatornáját demonetizálta.

Marbles barátja, Julian Solomita is kiadott egy közleményt arról, hogy egyelőre ő is búcsút int saját csatornájának, és kitalálják, mi legyen a közös podcastjukkel és Twitch-csatornájukkal. Mint írta, szeretné támogatni barátnőjét ebben a nehéz időben, mert ugyan Jenna Marbles a legerősebb ember, akit ismer, de itt az idő, hogy most egy kicsit magával törődjön. Posztjában leírja, hogy szellemileg és lelkileg is iszonyatosan megterhelő megfelelni az internet nyilvánosságának, főleg ilyen hosszú időn keresztül, és mégis nagyon nehéz meghozni a végső döntést,  de Jenna Marbles most megtette. Solomita szerint barátnője egyelőre teljesen offline marad, mondhatjuk úgy, digitális méregtelenítést tart.

Az elmúlt két hétben nagyon reakció érkezett Marbles utolsó videójára. Minden ezzel foglalkozó videóban felmerül, hogy a múltbéli tetteknél mennyire kell figyelembe venni azt, hány év telt azóta el, hogy akkor milyen időket éltünk, és hogy hány éves volt az illető, hiszen 17 évesen kevesen gondolkodnak igazán felelősségteljes módon. Mások szerint viszont ha valaki kifiguráz vagy megsért valamilyen kisebbséget, az soha nem oké. És megy a vita amiatt is, hogy kinek kell felelősségre vonni az embereket: sokak szerint ezt annak a közösségnek a tagjai tehetik meg, akiket megsértett, és ők dönthetnek arról is, hogy elfogadják-e a bocsánatkérést.

Sokan korábbi tweetekkel és videókkal bizonyították, hogy Marbles többször is kiállt a kisebbségek mellett, volt, volt, aki posztolt is egy korábbi videót egy beszélgetésről, amiben a vlogger kifejti, hogy a fehér privilégium létező dolog. És van, aki szerint jó, hogy Marbles példát mutatott, saját magát némította el, mert fontos, hogy az influenszerek, vloggerek is felelősségre vonhatóak legyenek.

Ne hagyjuk, hogy az emberek megússzák, ha problematikusak, csak azért, mert gazdagok és híresek.

Sokan úgy gondolják, Marbles az elnémítás kultúrájának legújabb áldozata, de ezen persze lehet vitatkozni. Az elnémítás kultúrája, vagyis cancel culture azt jelenti, hogy ha egy híresség vagy más közszereplő sértőnek tartott kijelentést tesz, akkor a közösségi oldalakon felelősségre vonják, és azt követelik, vegyék el "az emelvényt", ahonnan beszél, vagyis vonják meg tőle a lehetőséget, hogy nyilvános helyeken, például az egyetemeken, vagy a tévékben, újságokban terjessze a nézeteit (ezt mondják angolul no-platformingnak).

Amikor az elnémítás kultúrájáról beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy a közösségi oldalak valóban hatékony eszközt adtak azoknak az embereknek a kezébe, akik eddig nem hallathatták a hangjukat, mert marginalizált társadalmi csoportokhoz tartoznak, és amivel végre felelősségre vonhatják azokat, akik vagyonunk, hírnevük, társadalmi státuszuk miatt korábban nem tartoztak elszámolással a többiek felé. Ugyanakkor az is tény, hogy a közösségi médiában egyre gyakoribbak a virtuális lincselések, egy-egy félreérthető vagy vitatható kijelentés miatt tönkremehet emberek évtizedek munkájával felépített egzisztenciája, és az elnémítás kultúrája véleménydiktatúrát alakíthat ki. Ez a jelenség egyre nagyobb hullámokat vett, ismert kulturális személyiségek adtak ki nemrég egy nyilvános levelet, amiben a véleménynyilvánítás szabadságát féltik. Ezt olyan hírességek írták alá, mint az iszlamisták által évtizedekig halállal fenyegetett Salman Rushdie, Margaret Atwood, Noam Chomsky, Francis Fukuyama, vagy épp J.K. Rowling, aki néhány hete maga is egy hasonló konfliktus főszereplője lett, miután a transznemű aktivizmusról fogalmazott meg egyesek szerint transzellenes gondolatokat.

(Borítókép: Jenna Marbles 2013. július 26-án. Fotó: Mark Sullivan / WireImage / Getty Images)