A kiégett Demszky és a kanos krokodil

Az új attrakció a nagy pelikános-vadkacsás tóra épült, a Pálmaház oldalán, romantikus cölöplábakkal, fából. A távolból egy nádtetős csárda, egy thaiföldi templom és a hévízi termálfürdő jól kinéző, bár nem mellbevágó keverékének tűnik, közelebbről szintén. "Szóval itt tartanak konspirált találkozót a ballib főnökök" - mormogtuk magunkban, aztán egy időre megakadt a szemünk az épület bejáratát közrefogó faragott alakokon.

A két pipázó bácsika szobra mintha azt üzente volna, hogy "a parasztok akkora hülyék, hogy fej nélküli pipát szopogatnak.". "Nem is csoda, hogy a párt kikopott a megyei közgyűlésekből"+ - bújt ki belőlünk a bőr alatt járatokat fúró, ízelt testű politológus, amikor megláttuk Weinek Leonárd SZDSZ-es zuglói polgármestert, az apródfrizura utolsó magyarországi apostolát.

Nagyorrúak a melegvízben

De nem csak őt. Weinektől néhány méterre ugyanis egy kúpos nemezkalapot viselő fickó bazsalygott, majd a Parasztudvar és az Állatsimogató irányából megjelent egy attilát viselő ember. "Itt élethalálharc folyik" - állapítottuk meg magunkban - "esetleg arról lehet szó, hogy a krokodil a XXI. század zsidója." A nemezes frakció ennek megfelelően pimaszul nevetgélt, de egyetlen kajmánellenes kijelentés sem hangzott el.

Ekkor futott be Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter, mire egy lelkes sajtós a háttérben felkacsolta a zenét, mi meg - bár ez tényleg nehezen képzelhető el - tátott szájjal pukkadozni kezdtünk. A zene ugyanis az a fajta áltörzsi-dobolós izé volt, amit a Tarzan-filmekben lehet hallani, amikor a főhősöket a pigmeusok liánnal rúdra kötözve vagy faketrecbe zárva éppen az áldozati domb felé viszik. A kihalóban lévő liberális törzs zenéjére fehér golfautó jelent meg a háttérben, és az önmagát túlélt mozgalom követeként a petyhüdt főpolgármester kászálódott ki belőle, aki eszerint már képtelen saccra 110 métert saját lábon megtenni.

Diszkriminálják a nagy marát

Imádunk Deszkyvel az Állatkertben találkozni, mert minden itteni repieseményen nagy betűkkel van az arcára írva, hogy "szarok a lajhárokra, az ágascsápúakról és a nagy maráról nem is beszélve." Most egyetlen hír jellegű észrevételt tudtunk tenni: a főváros első embere - hasonlóan például egyes macskafajtákhoz - trikolór színű szőrzetet hord a fején. Halántéknál rövidre nyírt, őszes barna-fehér, a fejtetőn a hosszabb szálak viszont meglepően vörhenyes gesztenyebarnák.

A magyar liberalizmus jövője

A három liberális potentát ekkor összehajolt. "Na most jön a lényeg! Vajon ki húzza ki a pártot a csávából?" - mondtuk magunkban és közelebb somfordáltunk. "Tudtátok, hogy Fodor Gábor meszes héjú tojásokkal szaporodik?" - suttogta éppen Persányi. "A Kóka Jacsi vállalná, de még nem fejezte be a negyvenstrófás szerelmes eposzt Gyurcsány Feriről. Utána vállalná." - vágott közbe Weinek. "Akkor legyen a Gergényi az elnök, a liberalizmustól úgysem áll távol a keménység meg a futballellenesség" - próbálkozott Demszky. Most egészen szorosan összehajoltak plusz a távolban megszólalt egy csapat bőgőmajom, de ha jól hallottam, akkor a mai nap örömünnep lehet az SZDSZ támogatóinak, mert nemsokára bejelentik Garamvölgyi László elnökjelöltségét.

Öcsi meg a párja

A krokodilház megnyitóját ezután gyorsan lezavarták. Amikor Demszky azt mondta, hogy "Öcsi, a fiú krokodil most kapott párt", egy nemezfrankciós félhangosan benyögte a hátam mögött, hogy "fiút vagy lányt?"

Quo vadis magyar nemzeti hüllőminimum?

Persányi Miklós legjobbja az volt, hogy "úgy vélem, hogy beszéljen magáért az élet", Weinektől pedig az "élővilág Zuglóban gazdagodik". Lehet, hogy ő is elnökjelölt lesz?

Ezután bementünk. A ház belül lényegében egyetlen elég nagy kifutó + üvegfalú medence a krokodiloknak, akiket így a víz alól is meg lehet figyelni, ami igen kellemes időtöltés, főleg egy trikolór főpolgármesterhez szorulva. Demszkyt vágóképbarát módon még rávették, hogy egy dobozból telepítsen rózsabogarakat a terráriumba, aztán a szabadelvűségbe vetett rendíthetetlen hittel hazamentünk.