Egerszalók: ami befolyik, az rögtön kifolyik

"Vége a romantikának" - írtuk 2002-ben, mikor az egerszalóki termálfürdőt luxus-wellnessparadicsommá kezdték alakítani. "Nem lesz többé gyorsöltözés a havas erdőben, zuhanyozás a rozsdás vascsövekből kiáramló meleg víz alatt." Akkor még nem lehetett tudni, hogy ha más nem is, a vadromantika megmarad még egy ideig az egerszalóki erdők alatt.

A fürdő állítólag egy ideje már 90-95 százalékban kész van, ehhez képest ott jártunkkor úgy saccoltam, hogy a látványterveken vadítóan festő luxusszálló a valóságban csak félig készült el, és jelenleg nem is nagyon dolgoznak rajta. A régi underground törzsközönséget pedig mára jellemzően a busszal odadeportált termékbemutatósok váltották fel.

Aki az egerszalóki termálfürdőhöz ér, láthatja: óriási a káosz, mindenbe (parkoló, utak, medencék, patakmeder) belekezdtek ugyan, de aztán mindent félbe is hagytak. A mutatóba szánt három medencét, amiket most a 800 forintos napijeggyel élvezhetünk, ugyan megépítették, de műanyag csövekből folyik beléjük a víz, az aljuk véresre horzsolja a térdet, és nincs hozzájuk vizesblokk se. Csak két toi-toi és két igénytelen csőből folyó forrásvíz, nem éppen higiénikus, hogy fürdés után az ember nem tud normálisan lezuhanyozni. De a víz tényleg isteni, pár óra ázással egy napra garantáltan feltölt energiával, és a mostani körülmények állítólag csak ideiglenesek.

A fürdő régen éjjel-nappal nyitva tartott, mára ebből annyi maradt, hogy a hurka-kolbász-hot-dog kínálatú büfékonténer mellett az egyik medence éjjel egyig üzemel. Releváns információ híján a látogatók a büfést vagy az úszómestert faggatják a helyzetről, de ők sem tudnak semmi konkrétumot.

Az egerszalóki polgármester, Tőgyi Gábor idén június 15-re ígérte a 17 hiperszuper medencéből álló gyógyfürdőrész próbaüzemre való átadását, addig viszont a szálloda építése áll. Kiderült, ennek az az oka, hogy egy, a folytatáshoz szükséges kereskedelmi banki hitelt még nem kaptak meg a beruházók, mert a bank a gyógyfürdőrészleg átadását szabta feltételül. Megjegyzem, a helyszínen nem úgy néztek ki a dolgok, hogy pár hét múlva bármit is át tudnának adni, vagy ha mégis, közvetlenül mellette még jó darabig építkezni fognak. Annak idején azt ígérték egyébként, hogy a gyógyfürdő 2005 novemberére elkészül.

A tervezőasztalon nem néz ki rosszul

A beruházók tervei grandiózusak. Nyáron 1500 főt, téli üzemben 923 főt tud majd befogadni a gyógyfürdő. Beltéri medencékből 16 épül: élménymedencék, gyógyvizes ülőmedencék, gyerek- és pancsolómedencék, gyógytornamedence, súlyfürdőmedence, pezsgőmedence, merülőmedencék (3), visszhangos medence, illatos medence, Kneipp-medencék. A kültérben 7 medence épül: élménymedencék, pezsgőmedence, pancsoló- és gyermekmedence, gyógyvizes ülőmedencék. Ha egyszer megépül, a 18 000 négyzetméter nettó alapterületű, ötcsillagos szálloda több mint 200 exkluzív szobából áll majd. A szobák mindegyike a sódombra néz majd. A szálloda üzemeltetéséről a Best Western szállodalánccal tárgyalnak.

Titkolózás

A Plaza 213 Kft. 2002-ben nyert jogot pályázat útján arra, hogy az egerszalóki termálfürdő lehetőségeit kiaknázza. A pályázatban szereplő szálló és gyógyfürdő megvalósítására három évet és 800 millió állami támogatást kapott a Széchenyi-tervből. A cégnek a legnagyobb támogatást juttatták a turizmusfejlesztésre kiutalt összegek közül, a Széchenyi-tervben ugyanis különösen fontosnak tartották a fürdőfejlesztések mellett a feltárt, de még nem hasznosított termálvizek turisztikai hasznosítását. A határidő azonban két éve lejárt, az alapító kft. azóta már nem létezik, a tervekből pedig még mindig csak egy nagy káosz látszik.

A kultikus egerszalóki hőforrás körüli 17,5 hektáros területet birtokló beruházók (legújabb formában Szalók Holding Zrt.) egykori vezetője 2004-ben még úgy nyilatkozott a sajtóban, hogy az év áprilisában megkezdődnek a gyógyfürdő- és szállodakomplexum munkálatai, az átadás 2005 végére várható. A környékbeli lakók már nem mernek semmit sem mondani, többen említették a tulajdonos édesanyját, aki nem szereti, ha túl sok információt adnak ki.

A helybélieket tehát hiába kérdeztem, láthatólag még nálam is kevesebbet tudtak arról, hogy mi folyik ott, és már bele is untak abba, hogy minden turista ugyanazt kérdezi tőlük: "Úristen, itt meg mi van?! És mikor lesz kész?" A Hőforrás Fürdő úszómesterét kérdezhetik legtöbbször, mert ő már rájött, mi erre a legfrappánsabb válasz: "Átadásra."

A legtöbbet a Magyar Nemzet cikkébő tudhatunk meg a beruházásról. A lap a beruházás hátterében jó szocialista kapcsolatokkal rendelkező vállalkozást sejtett .

A beruházó Szalók Holdingtól senki sem szólal meg. A holding marketingese újságírói kérdésekre nem válaszol, maximum sajtóanyagot küld. Egyetlen kérdésre szerettem volna választ, hogy miért csúsznak ennyit az építkezéssel. A marketinges második megkeresésemre idegesen visszakérdezett, hogy minek boncolgatom ezt a témát, és közölte, hogy úgyis beperelnek, ha neveket említek.

A cégek rejtőzködnek

Cégadatokból kiderül, hogy a beruházás alapítói közül szinte már mindenki lecserélődött, a képviseltre jogosult tagokat mind idén januárban jegyezték be, a korábbiakat törölték. A Szalók Holding még kft.-ként indult 2002-ben, márciusban nyerték el a pályázatot a minimum 1000 négyzetméteres vízfelületű gyógyfürdőről és minimum 200 szobás, négycsillagos szállóról szóló terveikkel.

2002-ben a Szalók Holding 90 százaléka az adóparadicsomként elhíresült Delaware államban jegyzett HH Global Capital Partners Inc. tulajdonában volt, 10 százaléka volt az egri székhelyű FCI Hungary Kft.-é. A HH Global Capital Partners Inc. egy úgynevezett postafiókcég, és mivel nem itthon jegyezték be, nem láthatunk be az adataiba. A tulajdonosokról és tisztviselőkről hivatalosan semmit sem lehet tudni, a cégadatokban megadott címhez pedig a nemzetközi tudakozó sem talált telefonszámot. Az interneten a cégnek nyoma sincs a Szalók Holdingban való részvételén kívül, és 2007 márciusában amúgy is nevet váltott HH Global Capital Inc.-re.

Ugyanígy semmilyen információt sem lehet találni a 2005 júliusában részvénytársasággá alakult holdingba 2006 végén beszállt másik amerikai cégről, a Grubby Investment Limitedről sem. Az amerikai cégek magyarországi kézbesítési megbízottai vagy nem válaszolnak a telefonokra, vagy eleve titkosított a számuk.

Állami tőkejuttatás

2005 végén szállt be az Egerszalók-bizniszbe a Magyar Fejlesztési Bank, és mára jelentős, 48,93 százalékos befolyást szerzett benne. Egy névtelenséget kérő informátor elmondta, hogy az MFB az állami tőkejuttatási programjában eddig több mint egymilliárd forinttal szállt be a 15 milliárdos össztőkéjű ingatlanfejlesztésbe. Informátorunk szerint valóban lehettek gondok a beruházással, hiszen 2006-ban elfogyott a pénz, le is álltak az építkezéssel, és a munkások bérét sem fizették hónapokig.

Az egerszalóki gyógy- és wellnessfürdő volt igazgatója, Vörös Imre még a megnyitás előtt jóval, a beruházás számára kritikus időszakban, 2006 végén családi okokra hivatkozva lemondott. A holding honlapján az építkezési folyamatról kitett képeken is jól látszik, hogy egy darabig jó ütemben haladtak a dolgok, de aztán az egész félbeszakadt, és most nagyjából ott tartanak, ahol 2006 júniusában.

Informátorunktól megtudtuk, hogy az MFB birtokában lévő adatok alapján korábban megkérdőjelezhető volt a beruházás gazdálkodása, és ezért van most a csúszás. Hogy kicsoda mit csinált a pénzzel, azt nem lehet tudni. Informátorunk szerint a Szalók Holding Zrt. ügyei mostanra rendeződtek, pénzügyei jelenleg nem tűnnek bajosnak, ezt egy menedzsmentváltással és folyamatos külföldi auditálással érték el.

MFB-s szemszögből az is biztosíték arra, hogy már rendben mennek a dolgok, hogy a holding nemrég jelentős kereskedelmi banki hitelhez jutott. (A cégadatok szerint a holding pénzügyeit a CIB Bank intézi). Az ellenőrző cégtől a közelmúltban állandóan pozitív minősítéseket kaptak. Ha mégsem látják az MFB-nél megtérülőnek a befektetésüket, akkor eladják a részüket, de a beruházónak van elővásárlási joga. Pénze viszont, úgy tűnik, kevésbé.

A szálló kivitelezőjétől, a Hazai Építőtől a felelős műszaki vezetőt, Németh Tamást próbáltuk megszólaltatni, de ő nem volt felhatalmazva arra, hogy elmondja, miért csúszik ennyit az építkezés. A kör bezárult.

A polgármester szerint nem fog beborulni

Tőgyi polgármester alapvetően optimista: "Biztos vagyok benne, hogy elkészül a beruházás, és a falu óriási fellendülésnek néz elébe" - mondta. 2003-ban még csak egy medence volt, összesen 120 ezer fő fordult meg benne, a beruházások elkészültével viszont évente akár félmillió embert is szeretnének vendégül látni. "Nyugodt vagyok, csak a csúszás okoz problémát." Azt is elárulta, hogy méregből lett polgármester, csak azért, hogy végre rendbe tegye a forrás körüli helyzetet.

Egerszalók önkormányzata 2004 végén az EU-s Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretein belül 586 585 907 forintot nyert el a sódomb és a környezetében található kaptárkövek láthatóságának infrastrukturális fejlesztésére. Ezt a pénzt arra fordítják, hogy az is élvezhesse a forrás környezetét, aki nem a szálló vendége. Háromszorosára növelik belőle a sódombot egy komoly vasbetonszerkezet segítségével (erre folyatják rá a fehér, meszes lerakódást maga után hagyó termálvizet), pihenésre, csónakázásra szolgáló tavat (úgynevezett "jóléti tó") létesítenek a maradék vízből, a sódomb mögé sétányt építenek, parkosítják a területet és így tovább.

Ezeket a munkálatokat az egri Egút Zrt. végzi, és a polgármester szerint ezek a fejlesztések a szállóval ellentétben rendben is haladnak. Múlt hét szerdán adták át az Egert az egerszalóki hőforrással összekötő, 5,3 kilométeres utat (ehhez 833 millió forint támogatást az Európai Unió adott, a magyar állam közel 167 millió forinttal járult hozzá, és Eger és Egerszalók is tett bele pénzt). A hőforrásnál azonban a jókora EU-s pénzből egyelőre nem sok látszik, és a "jóléti tónak" nyoma sincs. Az is érdekes kérdés, hogy hová fogják minimum háromszorosára növelni a világ három sódombja közül a legkisebbet (a Yellowstone Nemzeti Parkban és a törökországi Pamukkalében található a másik kettő, de ezek jóval nagyobbak), hiszen pont alá odaépítették a szállodát, és a terveken utak is szabdalják a sódombot.

Tőgyi Gábor szívesen nyilatkozott az Indexnek a sódomb körüli fejlesztésekről, hiszen ezek az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. A szálló állapotáról viszont inkább semmit nem szólt, mert mint elmondta, megesett, hogy rászóltak a beruházó cégtől, hogy ne szivárogtasson ki részinformációkat.

Persze a Szalók Holding Zrt. ügyei a községet is érintik, hiszen a kétezres lakosú helységben sokan alapoztak a milliárdos beruházásra: szinte minden második ház panzió vagy vendéglő Egerszalókon (Kék Lagúna, Csillagfény, Mesés Shiraz Hotel, Anna Panzió, Búsuló Juhász, Forrás Vendégház stb.). Arról nem is beszélve, hogy a többéves csúszás rendkívül kedvezőtlenül érinti a hozzá kapcsolódó beruházásokat. "Nem tervezett veszteségeket okoz, hiszen vannak épületek, amik hamarabb készültek el, de nem tudnak vendégeket fogadni - magyaráz Tőgyi. - A mi kérésünk volt, hogy legalább a most használható három medence készüljön el, hogy ne szokjanak el az emberek."

Régen jobb volt

"Régen is prosztó volt, de legalább jó volt" - állapította meg a fürdő körüli szomorú valóságot egy kollégánk, aki még a hőskorszakban látogatta, és most viszontlátva szinte fel sem ismerte. Csak reménykedni lehet, hogy egyszer valaki tényleg rendbe teszi a környéket. Ha egyszer fel is épül, olyan drága lesz, hogy a most itt ejtőző reumás nyugdíjasok a közelébe se mernek majd jönni. "Ennek is csak mi isszuk meg a levét, valaki meg meggazdagszik" - sopánkodott az agyvérzéses férjével regenerálódni idejáró térdbeteg néni a vízben.