Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNincs karácsony bejgli és még annyiféle sütemény nélkül
Persze a karácsony az elcsendesülés egyik fontos időszaka, de ha már sülés, akkor ez egyben a desszertek végeláthatatlan sokaságát is jelenti. Mert a mondás igaz:
Nincs karácsony bejgli nélkül.
De azért a bejglin túl is van élet, pontosabban étel. Nem is akármilyen terítéken. Ezt a kínálatot vette sorba a Magyar Konyha, és ha nem is hetvenhét népmesét, de hetvenhét karácsonyi süteményt gyűjtött közös kiadványba.
A receptmutató kategorizálva kínálja a recepteket az aprósüteményektől kezdve a klasszikusokon át egészen a tortákig, így lényegében olyan édességekkel is találkozhatunk, amelyeket egészen egyszerűen el lehet készíteni, de olyanokkal is, amelyek előkészületükben és összeállításukban azért igényelnek némi gasztronómiai előképzettséget, de tanulási vágyat mindenképp.
Így aztán terítékre kerül például
- a diós hókifli,
- a mézes krémes,
- a női szeszély,
- a mákosgubatorta;
és az is megtudható, hogy milyen is
- a réteges pavlova
- vagy a polvorón.
A kiadvány szerkesztői előszavából az is megtudható, hogy a „karácsonyi, ünnepi süteményeknek vallási hagyományok és népszokások adnak többes jelentést: az ostyának, a diónak és az almának különleges, sorsformáló hatást tulajdonítottak”.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)