Óriásház épül Budapest legrégebbi műemlékhúsboltja fölé

Jövő év, vagyis 2024 első negyedévében avatják fel a ferencvárosi Mester utca 29-31. alatti Spirit Residence nevű új bérházat. A Biggeorge Property cégcsoport a 3422 négyzetméteres telken egy 210 lakást, egy irodát és három üzletet magában foglaló, tizenegy szintes, de láthatóan nyolcemeletes lakóépületet fog jövőre átadni.

A vevők 27 és 99 négyzetméter közötti alapterületű lakásokat vásárolhatnak meg. A kétszintes mélygarázsba 153 autó fér el. A zárt sorú beépítésű, 21 méter magas épületet Dienes János építész vezetésével a Symbister tervezőiroda munkatársai tervezték.

Az építészeknek nem feltétlenül ezt a megoldást kellett volna választaniuk, amikor a 2001 óta műemléki védettséget élvező, Krausz Gábor tervezte épületet „kénytelenek voltak” megőrizni az utókornak. Igaz, a nyílászárók méretei jelentősen lecsökkentek volna, de sokkal tetszetősebb és szebb épületet látnánk viszont a Mester utcában, ha a konstrukciót a századfordulós épület tengelytávolságához és tagozati struktúrájához mérik ki.

Az ilyen minimálkialakítású épületeket jellemezte Justin Shubow amerikai építészkritikus korábban az Indexnek adott exkluzív interjújában úgy, hogy a modern építészek egoisták, lelketlenek és tradícióellenesek.

Prágai sonkák, disznófejek között

A szóban forgó épületben 1903. október 4-től működött a főváros legrégibb húsboltja. Brauch Ferenc kolbász- és szalámigyáros sorrendben ötödikként megnyílt húsfeldolgozó üzemének és egykori árusítóhelyének legfőbb művészettörténeti értékét a kifejezetten ide tervezett, íves vonalvezetésű kovácsoltvasakból készült húsakasztó kampók, polcok és az azok mögött felrakott zöld-fehér, pirogránit alapanyagból készült mázas csempék jelentették, amelyek felső frízében virágcsokrokat, egész disznókat, malacfejeket, füstölt sonkákat és kolbászfüzéreket láthatunk. Az egyedi csempékről a Köztérkép készített közeli felvételeket.

A drezdai tejcsarnok enteriőrének mintájára a fagyálló és könnyen tisztítható, szecessziós stílusú mázas csempéket 1902-ben gyártatta le a Villeroy & Boch német kerámiagyártó céggel a húsgyáros. Egyébként ugyanez a firma gyártotta le a Fővám tér 2. szám alatt annak az egykori Brauch-boltnak az ismételten egyedi díszes csempéit is, amelyben jelenleg egy Burger King üzemel.

Az osztrák származású Brauch Ferenc 1868. november 15-én született Révkomáromban. Apja foglalkozását követve hentes lett. Mesterévei alatt megfordult Pozsony, Bécs és Németország legnagyobb húsfeldolgozó üzemeiben. Első húsboltját 1890-ben nyitotta meg a Veres Pálné utca 20. szám alatt. Egy évvel később vette feleségül Schwetz Margitot, akivel a lakásukat az üzlettel szembeni ház harmadik emeletén rendezték be.

Németországból 1894-ben csábította Magyarországra Kánterer György finomkolbász-gyártót, akinek a termékeit postacsomagokban küldték el a vevőknek. A legmodernebb gépekkel felszerelt vágóhídja 1895-ben nyílt meg a Conti utca 38. szám alatti házban. 1898-ban megvásárolta a Mázsa utca 1. alatti ingatlant, amelyben kezdetben angol sertéshizlaldát, majd nagybani sertésvágóhidat alakított ki. Itt naponta már kétszáz sertést vágtak le. 1902 áprilisában megvette Zinhuber József hentestől a Mester utca 33. szám alatti házat, hogy ez az üzem lehessen a vállalatbirodalma zászlóshajója. 1912-ben már csaknem 170 alkalmazottja volt. 

A harmincas évekre Brauch Ferenc a fővárosi húsipar legfontosabb alakjává vált. Számtalan pozíciót töltött be a különböző szakmai szervezetekben, ám a II. világháborút követő államosítás őt is elérte. Bolthálózata a Budapesti Húsipari Vállalat kezébe került, a Mester utcai mintaüzlete először az Üzemélelmezési Vállalat, majd a Gyermekélelmezési Vállalat otthona lett.

A kommunista hatalom őt és feleségét Bodrogkisfaludra, fiát Bodrogkeresztúrra száműzte. Mivel a fővárosba már nem költözhetett vissza a család, a família a közeli Gödön telepedett le 1953-ban. Brauch Ferenc ott halt meg 95 éves korában.