Miért nem lesz Nemzeti Borház az összedőlés előtt álló tündérhegyi szanatóriumból?

Kalandos múltat és érdekes élettörténeteket tudhat maga mögött a főváros XII. kerületi, Szilassy út 6. szám alatti villa. Ennek az igencsak tekintélyes, 3639 négyzetméter összalapterületű zugligeti épületnek az alapjait Gruber József ügyvéd, az ausztriai retteneggi kaszagyár résztulajdonosa fektette le még 1871-ben.

Mivel Gruber csapnivaló vállalkozónak bizonyult, cégtársával közösen 1879-ben annyira csődbe vitték cégüket, hogy saját tulajdonú ingatlanjait és ingóságait is elbukta. A 884 forint értékűre becsült Virányos dűlői házat ekkor szerezte meg Vasvári Soma Sámuel ügynök és felesége, Weisz Zsófia, akik tulajdonukat egy évvel később

Az ingatlan 1880–1881-ben levezényelt átalakítási terveit Landherr Gyula és Reck Rezső tervei alapján kivitelezték, amelynek szellemi előképe a margitszigeti, 1958-ban lebontott Margit-fürdő és a nancy-i termálfürdő volt. A magasföldszintes épület félkörív alakú teraszát ekkor alakították át nyolc oszlop tartotta lodzsává, amelyet balusztrádfallal körbeölelt hatalmas kupolával zártak le.

A főbejáratot két, egymással szimmetrikus, félkörív alakú lépcsőn lehetett megközelíteni, amelyek előtt egy-egy díszszökőkutat is elhelyeztek. Francia mintára beépítették a tetőteret is, ahol manzárdot alakítottak ki. A 7460 négyzetméteres parkot direkt úgy tervezték meg, hogy az ősfásnak tűnjön. Természetesen az ingatlanhoz dukált egy istálló és kocsiszín is, amely Pörro Simon ácsmester munkáját dicsérte.

Az épület 1889-ben lett Lőwy Fáni ruhakereskedő tulajdona, aki még ebben az évben apró változtatásokat eszközölt a házon. Hét évvel később a kulcsokat már Gál Károly birtokolta, aki nemcsak a Budapesti Közúti Vaspályatársaság igazgató-helyetteseként és főkönyvelőjeként tevékenykedett 1914-ben bekövetkezett haláláig, hanem a Demokrata Kör önkormányzati képviselőjeként, illetve a Galilei szabadkőműves páholy tagjaként is.

Az 58 éves Gál elhunytával a villa és a telek unokatestvére, dr. Gál Dezső ügyvéd tulajdonába került, aki azért érdekes, mert művészi hajlamait követve hamar 

Dezső nemcsak a pozsonyi, kassai, debreceni társulatoknál lépett fel rendszeresen mint tenor, hanem a budapesti Operaházban, sőt a milánói Scalában is. Mivel képességei miatt felfigyelt rá a Broadway operett-társulata is, 1928-ban leszerződtették.

Két férj, egy feleség

Ekkor adta el testvére a tündérhegyi házat, amelyet Rosenberg Gyula jogász, országgyűlési képviselő özvegye vett meg 60 ezer pengőért. Az 1914 februárjában elhunyt Rosenberg a korszak egyik fenegyereke volt. Vas vármegyei földbirtokosként és fővárosi ingatlanépíttetőként (pl. Október 6. utca 26. – ma Verno House butikhotel) nemcsak Európa-hírű tengerjogász és szerencsejátékos volt, hanem híres angol versenylótenyésztő és párbajozó is.

A történet szerint amikor Rosenberg megismerte az egyik turfön báró Schossberger Henrik gazdag budapesti nagykereskedő Ilona nevű lányát, akkor a két fiatal rögtön egymásba szeretett. Igen ám, de mivel az apósjelölt mindenáron főnemesi származású férjhez akarta adni leányát, így a családfő kikosarazta a rokonszenves ügyvédet. A szerelmetes leány persze rögtön tombolni kezdett.

Ilona lenyugtatására a família elutazott a csehországi Marienbadba, abban reménykedve, hogy a távolság és az idegen környezet talán elfeledteti vele a Szabadelvű Párt politikusát. Rosenberg ellenben kikutatta a turai kastélyt, valamint a Teréz körút 1. és az Andrássy út 8. szám alatti palotákat is felépíttető Schossbergerék ideiglenes tartózkodási helyét, ahonnan 

Schossbergerék a nem engedélyezett frigy hírének hallatán másnap lányukkal együtt Párizsba utaztak, hogy ott azért térjenek át a római katolikus vallásra, hogy kánonjogilag így érvényteleníthessék a rabbi előtt kötött házasságot. A keresztség felvétele után a család Wiesbadenbe utazott kipihenni a vallásváltásuk okozta traumát, ahol a csalfa Schossberger Ilona baronesz megismerkedett a fess, ekkor Nagyváradon (ma Oradea, Románia) tevékenykedő gróf Batthyány István pénzügyi fogalmazóval.

Mivel az 1849-ben kivégzett miniszterelnök unokaöccsének fia nem tudta, hogy a lány korábban már férjhez ment, így egy rövid udvarlás után eljegyezte Ilonkát. A hír hallatán Rosenberg azonnal Wiesbadenbe utazott, ahol elmesélte Batthyánynak házassága történetét, és kijelentette, hogy nem mond le feleségéről. Igen ám, de a gróf is hajthatatlan volt, így 1883-ban oltár elé vezette Ilonát a Temes vármegyéhez tartozó Buziásfürdőn.

A lovagias ügyet 1883. október 22-én bonyolították le a Temesvár melletti Vadászerdőben, ahol fejlövése következtében gróf Batthyány István elhunyt.

A gyilkosság miatt Rosenberget kilenc havi fogházra ítélték, amit aztán a királyi kegyelemnek köszönhetően három hónapra csökkentettek. Már-már úgy tűnt, hogy Rosenbergnek egyenes út vezet Ilona szívéhez, ám amíg várt apósjelöltje engedélyére, Bécsben megismerkedett Carolina Anna Teixeira de Mattos festőművésznővel, egy hollandiai spanyol származású család osztrák fővárosban született leányával, akit három évvel később –1886-ban – el is vett feleségül.

Persze Ilona szíve sem maradt gazdátlan. Az ő harmadik férje báró Offermann Viktor özvegy gyártulajdonos lett, akivel hol az ausztriai schrattenhali kastélyukban, hol a bécsi (Köstlergasse 10.) vagy éppen a budapesti (Andrássy út 8.) rezidenciáikon pihentek.

Gyermekek háza

Visszakanyarodva a Szilassy út 6. szám alatti zugligeti ingatlanhoz: Carolina Anna Teixeira de Mattos 1927-ben emeletes épületté bővítette ki Bauer Emil budai műépítész terve és cége kivitelezésében az addig csak magasföldszintes Vasvári-villát. Ekkor bontották le a két szökőkutat és az ingatlan kupoláját is, hogy helyére egy olyan félköríves vonalvezetésű hallt építhessenek fel, amelyet egy napozóterasz fedett le. Mivel az átalakítást levezénylő festőnő 1936-ban bekövetkezett haláláig a Táplánszentkereszthez tartozó táplánfai kastélyában élt, az ingatlant már a bővítés évében rögtön bérbe adta.

Igazság szerint az épület megnagyobbítását és funkcióváltását az új bérlő, dr. Rosenberg Gyula elképzelései szerint alakították ki, aki csak névrokona volt a főbérlő néhai férjének. Az orvosi végzettségű Gyula

A fedett és nyitott teraszokon kitűnő eredménnyel alkalmazták a fekvő-, nap- és jégfürdőket is. Az intézet négyéves kortól vett fel ápolásra gyermekeket, akiknek a klimatikus kezelések mellett megfelelő szórakozásról is gondoskodnak.

A főorvosi teendőket Rosenberg csak négy hónapig látta el, december 29-től már unokabátyja, Preisich Kornél gyermekorvos lett az intézet vezetője, aki többedmagával és 99 ezer pengős alaptőkével ekkor alapította meg a Tündérhegyi Szanatórium Rt.-t, amely valóban Közép-Európa egyik legszebb és legmodernebb subalpin gyermekgyógyintézete volt.

A tüdőklinika minden helyisége napos, szellős, 1-2 szobás lakrészekkel rendelkezett, amelyeket hófehér bútorokkal rendeztek be. A gyerekeknek kialakítottak külön társalgót, játszószobákat és egy éttermet is, szükség esetén pedig ott volt a jól felszerelt röntgen és kisebb operációk elvégzésére egy saját műtőterem.

Preisich szanatóriuma ténylegesen a legjobb nevű külföldi, főleg német, svájci, francia és olasz intézményekkel versengett. Ez többek között azért lehetett, mert Preisich folyamatosan kereste a diftéria, a tífusz, a vérhas, a tuberkulózis és a tuberkulin-allergia legjobb kezelési módszerét. Szakmai sikerét az is növelte, hogy ő gyógyította meg sikeresen Gulácsy Lajos festőművész kisfiát, valamint Bródy Sándor drámaíró és  Weiss Manfréd nagyiparos gyermekeit. 

A vészkorszak idején a református hitű Bibó István jogász, későbbi miniszter és 1956-os hős zsidó származása miatt ebben a zugligeti szanatóriumban bújtatta egykori egyetemi tanárát, Marót Károly klasszika-filológus, görögeposz-kutatót, aki a háború után akadémikus és tanszékvezető lett.

Az államosítás útjain

A II. világháborút követő politikai fordulat miatt az épületet az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kapta meg. 

Az intézet 1958-ban kapott újra egészségügyi funkciót, leginkább tbc-s és elmebeteg embereket kezeltek a falak között. 1978-ban ideiglenesen bezárt, majd egy évre rá ismét megnyitott, Tündérhegyi Pszichoterápiás és Pszichoszomatikus-rehabilitációs Osztály néven, külön járóbeteg-ambulanciával. Ekkor épült fel az udvaron az a könnyűszerkezetes nappali kórház és ambulancia is, amelynek beázott és leégett romjai még ma is jól láthatók.

A villát az állam 1984-ben részlegesen felújította, majd fekvőbetegosztállyá alakíttatta át. Ekkor már az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézethez (OORI) tartozott. Az épületegyüttes 1994-től a Lipótmező „Tündérhegyi részlege” lett, ahol leginkább depressziósokat, pánikbetegeket, szorongásos zavarral, valamint fóbiával küzdőket kezeltek. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) megszűnése után a Szent István Kórház kihelyezett osztályaként működött, 2009-től megint az OORI részeként, de már más telephelyen.

Szellemház vagy borház?

A mostoha sorsú, de még mindig jó állapotú épületet és a 7460 négyzetméteres telket egy 2016-os árverésen vette meg a Nemzeti Vagyonkezelőtől 509 millióért Botlik Balázs cége, a Property Miracle Kft. Farkas Flórián és Fellegi Tamás egykori sofőrje. Bár sokáig őriztette tulajdonát, ám a 2017 óta helyi védelem alatt álló ingatlan felújítása csak nem kezdődött el.

Akkor sem történt érdemi változás, amikor 

az addig is engedélyezett hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sportfunkciók mellett. A villa bármilyen módon történő megváltoztatása, esetleges bontása természetesen a főépítész és a testület engedélyétől függ.

Botlik e tényektől függetlenül tavaly augusztusban eladta tulajdonát Rókusfalvy Pál kommunikációs szakember, az ötödik Orbán-kormány nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztosa nevével fémjelzett Roxer Kommunikációs Kft.-nek. A borász eddigi sikeres tevékenysége kapcsán így feltűnt az a reménysugár, hogy a szebb napokat látott villa megmenekülhet a pusztulástól, az enyészettől, és nem fog hamarosan összedőlni, sőt talán valamiféle újabb Magyar Borok Háza lesz. Megkeresésünkre az egykori műsorvezető testvére, a cég ügyvezetője Rókusfalvy Gábor válaszolt.

A Tündérhegyi ingatlant fejlesztési szándékkal vásároltuk meg, de a gazdasági körülmények változása miatt 2023-ban eladtuk, így nem tudunk érdemi információval szolgálni a további sorsáról.

Az épület tulajdoni lapját vizsgálva azonban úgy tűnik, hogy a szó hagyományos értelmében nincs nyoma semmiféle adásvételnek. Tavaly augusztus 9-én kiválásos jogutódlás útján kapta meg a telek és a ház tulajdonjogát a 333 millió forint jegyzett tőkével rendelkező Tündérhegy 2023 Kft. Ez a lépés azt feltételezi, hogy a Magyar Fejlesztési Bank által követelt 196 millió forint és járulékaival megterhelt saját épületük esetleges eladására külön céget alapítottak Rókusfalvyék, amelyet a földhivatali dokumentumok tükrében még nem adtak el. Ennek ellenére az ügyvezető ezt írta a következő levelében:

A tranzakció részletei tekintetében titoktartási kötelezettség terhel. A társaság tulajdonosai a nyilvános cégadatbázisból megismerhetők, a terveikről és céljaikról nincs információnk, és azok ismertetése körében nyilatkozat megtételére kizárólag ők jogosultak.

Az ingatlant jelenleg nem őrzik, a kerítés több helyen hiányzik. Az épület összes ablakát betörték, a tető több helyen sérült és beázik, a gyönyörű verandák rohadnak. A szakipari szerkezetek mindenhol elavultak és elhasználódtak, a burkolatok több helyen sérültek, hiányosak.

Jó lenne ha ezt nem várnák meg, s reménykedjünk, hogy nem ezt akarják elérni a tulajdonosok sem, hiszen a telekre már négy éve lehet bármilyen funkciójú épületet felhúzni...

Jamrik Levente városkutató.  A leírtak nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő beszélgetést. Várjuk az ön véleményét is.

Ha lemaradt volna a Járdasziget előző cikkéről, ide kattintva elolvashatja.