Boglár Lajos Brazíliában született és élt tizenhárom évig, az indiánok közelében. Ezért utazott évente - már felnőtt néprajzkutatóként - több ezer kilométert, hogy a nambikuarákkal, a piaorákkal, a guaranikkal, majd a wayanákkal éljen. Három éve, hetvenkét évesen ment utoljára az őserdőbe, a botokudó indiánok közé.
Indián volt ő is, erős és kitartó. Az utóbbi időben, ha rosszabbra fordult az állapota, annyit mondott, hogy most két hétig nem tud bejönni az egyetemre, de senki ne izguljon, ez csak átmeneti állapot. Aztán minden újra rendben lesz. És rendben is volt. Tavaly mexikói sámánok jöttek, hogy gyógyítsák és ő hitt benne. Jobban lett. Azt mondta hisz a segítő erőkben, mert hinnie kell. Mi is hittünk. Már nagy beteg volt, amikor elindított egy könyvsorozatot a kortárs kulturális antropológia szemelvényeiből. A kötet tavasszal megjelent és a könyvbemutatón Boglár Lajos mondta a nyitóbeszédet. Koccintottunk, dedikált és további köteteket ígért.
Boglár Lajos 75 éves korában, szeptember 23-án, csütörtök hajnalban hunyt el.