Papucsos utazók és az óvszerautomatán hagyott térkép

1987 volt. A Jappán című könyv szerzői szerint abban az évben már két csatornát lehetet fogni a tévében, 8 forintért be lehetett jutni a Hair vetítésére, és Madonna már nem volt szűz. "Senki nem hitte el, hogy akkor kimegyünk Japánba. Aztán azt nem hitte senki, hogy hazajövünk" - kezdte visszaemlékezést lapunk kérdésére Badár Sándor színész, aki "komájával" a színész és szánhúzókutya-tenyésztő Horváth Jánossal együtt a szentesi művházban vetített karate videofilmek hatása alatt vágott neki az útnak.

A beérett élményanyag és a retróipar

Tizennyolc év telt el az utazás óta, de az élményeket lejegyezni csak nemrég kezdték. Pontosabban a beszámolót egymás szavába vágva rögzítették Litkai Gergely kollégájuk diktafonjára, és a dialógust könyv formájában adták ki. A szöveg kicsit sem irodalmi színvonalú. Ez a retróipari vállalkozás első hallásra jó üzleti érzékre vall. Az emlegetett korszakok közül is leginkább a nyolcvanas évek népszerű, amikor a kereskedelmi csatornák jelenlegi célközönsége éppen tizenéves volt. A keletimádat még divatos, de a nosztalgia egyes körökben már kínos. Ennek ellenére a figyelmüket nem kerüli el a neon bokamelegítős trend, az FMK retrospektív kiállítás, és Wahorn András hazaköltözése.

Badárnak és Horvátnak azonban semmilyen célja nincs ezzel a könyvvel. Ezt állítják legalábbis az előszóban. A kiadást pedig egy spontán beszélgetésnek köszönhetik. "Hazatérésünk óta terveztük megírni ezt a könyvet, mostanára igazán beérett az élményanyag" - tette hozzá Badár Sándor, aki a könyvbemutatón szerzőtársával együtt - saját kifejezésükkel - dumaszínházat rendezett. A rögtönzés első mondatában elhangzott, a könyvről nem szeretnének beszélni, de leginkább mégis arról volt szó.

Jakuzzák, és az óvszerautomata

"Hálásak vagyunk Leonard Schrader amerikai írónak, aki Jakuzák című regényével megpecsételte a sorsunkat. Az író olyan részletesen vázolta a tokiói alvilág működését, hogy a könyvet térképként használhattuk" - mondta Badár. A hagyományos térképet egyébként is egy japán óvszerautomatán felejtették.

Horváth János és Badár Sándor

"Leírtuk, hogy volt. A lényeg az, hogy még az óvodában is oroszul ütöttek. Ennek ellenére nulla orosz nyelvtudással álltunk a moszkvai határőrségen. Petrányi Zsolt pedig csak akkor kelt a védelmünkre, amikor a bajonettet már alánk tolták" - folytatta Badár egy újabb szereplőt említve. Petrányi Zsolt művészettörténész szintén Japánba tartott egy tanulmányútra, hogy a buddhizmust kutassa. Közös vonás, hogy Horváthék pedig javarészt buddhista templomokban szálltak meg.

Lopott walkman és a polisz

"Vagy épp egy parkban töltöttük az éjszakát az áruházban lopott walkmannel. Amikor is feltűnt négy rendőrcsizma, ahogy felénk közeledett. Gyorsan átgondoltuk, lopásért öt vagy tíz évet kaphatunk-e, és hogy miért éppen az utolsó napon kapnak el? De végül megkértek minket: kedves fiatalemberek, ha lehet, ne a polisz akademi mellett aludjanak, hanem egy kicsit arrébb " - mondta Badár Sándor, aki sejthetőleg nem értette ilyen tisztán a japán utasítást. "Természetesen nem beszéltük a nyelvet. Badár arabot és lovárit is kevert a szóhasználatába" - helyesbített Horváth János, mielőtt végleg elvesztünk volna a bennfentes kalandok közt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!