Kiállításkalauz a nagy mellű Brezsnyevtől a lángoló bankárokig

Bárki bármit mond, a kortárs képzőművészetben az ellentét problematikája a leglényegesebb. Többek közt azért, mert ha az ember eljár a kiállításokra, megnyitókon eszmét cserél, elmélyed a lapokban, sohasem fog szert tenni egyetlen műalkotásra sem, hacsak nem fest magának. Ugyanis pénzkeresés helyett minden idejét a galériákban szúrta el.

Másik lehetőség, hogy tőzsdézik, ingatlanokat vásárol, nagyokat privatizál, de az üzleti partnereivel folytatott vacsorán összekeveri Nitschet Nietzschével, majd valami dús, romantikus olajfestmény vásárlásával küldi magát végleg a kultúra nevű játék partvonalára.

Az Index kiállításkalauza még a lejtő tetején menti meg az olvasót. Végigjártuk az őszi szezon legérdekesebb premierjeit, kifizettük a belépőket, ittuk a pezsgőt a megnyitókon, csevegtünk az aktuális művészeti pletykákról, és még az alkotásokat is megnéztük. Így Ön pénzt takarít meg, nem épülnek le az agysejtjei, és jut ideje hasznos munkára is. Tőlünk megtudhatja, melyik kiállítást kell cinikusan kritizálni desszert közben, és mire kell majd azt mondania, zseniális. Ha pedig mégis úgy adódna, nem valami langyos próbálkozásra vesztegeti az idejét.

Lángoló bankárok

Mit várjunk attól a kiállítástól, amelyik irodák faláról leakasztott képeket mutat be? Fanyalogva léptünk be a HVB bank Andrássy úti épületébe, hogy aztán megállapítsuk, a bankároknak van érzékük a finomságokhoz, vagy legalábbis tudják, melyik szakértőt kell jól megfizetni.

A bankcsoport ugyanis nem csak egyszerűen összehozott egy harmincezres gyűjteményt nyolc európai ország irodáiban. A válogatott tárlat alapján úgy tűnt, a megbízók erősek voltak, és nem rendeltek olyan festményeket a művészektől, amelyeken bankárok harcolnak a fejlődés barikádjain, bankárok olvasnak fel költeményeket édesanyjuknak a kandalló előtt, vagy bankárok nézik az alkonyt motorbiciklinek dőlve.

A száz alkotás inkább egy jó ízlésű, nagyon gazdag és szeszélyes gyűjtő válogatásának tűnt. Láttunk expresszionista vadságot, konstruktivista szigort, absztraktot, fotorealizmust és a fotográfia mindenféle stílusait. A kiállítottakban egyetlen közöset találtunk: a kurátorok a most ötvenes-hatvanas korosztály munkáit vásárolták a legszívesebben. Ami befektetési oldalról érthető, hiszen ők még kortársak, de már tudni, hogy megbízható neveknek számítanak-e a szcénában.

Mi a sztároktól lelkesedtünk kevésbé, egyébként szintén pénzügyi okokból. Kokoschka vagy Gerhard Richter fő korszakaiból nyilván nem, vagy csak aránytalanul drágán lehet alkotásokat vásárolni. Kedvenceink inkább Irene Andessner önarcképszéke, Peter Kogler hatalmas, digitális vöröshangyái, Hubert Schmalix konstruktivista pinup girlje, Hödicke pszichedelikus macskakövei és Jan Dobkowski szintvonalakat, szatelitfelvételt és punciformát ötvöző vászna volt.

Lázba aztán a fotógyűjtemény hozott minket. Boldogan keringtünk a klasszikus Bressonok, Gundlach divatfotószerű képe, Ryuji Miyamoto távolságtartó és filozofikus romfelvétele, Claudio Hils sajtófotói között, annak ellenére is, hogy egy öltönyös úr a háttérben azt hajtogatta partnernőjének, hogy csodálatos.

Távozóban elképzeltük azt a hamburgi és bécsi irodát, ahol a szerződéseket Araki frivol - piros lámpás negyedben készült - kompozíciója, vagy a hazánkból kiátkozott Nitsch vérfoltos festménye alatt írják alá, és átmenetileg hinni kezdtünk a pénzvilágban.

Europe-in-Art, Andrássy út 93., Nyitva: szept. 9-től okt. 4-ig, naponta 10:00-18:00

Flitter és csipke

Nem vagyunk művészek. Míg nekünk a Friss Európa - formálódó identitások, változó határok cím egy migrációs politikával foglalkozó, EU-s tanulmányt juttatott az eszünkbe, a Kogartba meghívott alkotók a cím hallatán nem zuhantak álomba a vászonra borulva, hanem vidám dolgokat küldtek a galériába.

A 2005-ben diplomázott művészek alkotásaiból válogatott tárlat szerint a fiatal tehetségeket a lét örök kérdései helyett jelenleg inkább a televízió tudat- és világformáló hatásai, a média és a virtualizálódó világ foglalkoztatják.

A fiatal tehetségeket bátran dicsérheti barátai előtt, egyrészt, mert a fiatalokat mindenki szereti, másrészt, mert így korától függetlenül Önt is fiatalosnak fogják tartani. Ha viszont keményen beléjük megy, a társaság nőtagjai érzéketlen alaknak tartják majd, akinek a későbbiekben nem akarják megnézni a Dunára/hegyekre/Bazilikára nyíló panorámáját. És különben a kiállítás egyébként sem érdemli meg a durva szavakat.

A termekben ugyanis valóban látványosan tobzódnak az ötletek, a művekből süt az alkotási kedv, még ha a végeredmény nem is tűnik mindig letisztultnak és eredetinek. Figyelmünket Páll Zoltán fiktív közlekedési táblái ragadták meg elsőként. Társaságban a rend és az azon kívül eső zónák kapcsolatáról érdemes az eszmét futtatni, ha szóba kerülnek. Javasolt címszavak: hipokrita társadalom, az elfogadhatatlan domesztikálása a szabályok leple alatt vagy a határok látszólagos feloldása.

Viccesnek találtuk Töttös Kata szupergiccses hawaii szörföslányait, Alena Timkovicova csipkéből készült lakásbelsőjét, Szörényi Beatrix pálmafás cégérekről készített, szarkasztikus fotósorozatát, és nem lehetett elmenni a darálófejű főnökök és a kitárt szájjal és szétvetett lábakkal zabáló gumiember kompozíciója előtt sem.

A látványos, néhol harsány, színes alkotások összességében pedig azt sugallták, a fiatal képzőművészek titkon a reklámszakmában szeretnének elhelyezkedni.

Formálódó identitások - változó határok, Andrássy út 112., Nyitva: augusztus 26-tól október 16-ig, minden nap 10.00-18.00

Füvezés

A képzőművészet ürügyén szokás mély, emberi érzésekről, vagy a globális szcéna diskurzusáról beszélni, no meg a festészet technikai problémái. Ugyanakkor Csiszér Zsuzsi a Várfok galériában kiállított fotorealista fűfestményeinek áttekintése után a látottakat vezessük le inkább egy nő életének változásaiból.

A fiatal festőnő néhány éve kislemezborítókra emlékeztető festményekkel villantott. A kísérlet jól sikerült, a képek pont olyanok voltak, mint a hetvenes évek kislemezborítói: szivárványokat, autókon villanó fényt és flitterek közt táncoló, abbafrizurás lányt ábrázoltak.

Ebből az egészből néhány év alatt nagy gyepfestmények lettek, de ha nem akarunk egy fiatal képzőművészekkel és reklámosokkal teli, budai házibulin az okostojás képében tetszelegni, szerencsésebb, ha a változást nem bonyolult művészeti okokra vezetjük vissza. Inkább arról a természetes változásról elmélkedjünk, aminek jeleként az ember leszedi a Christina Aguillera- vagy Marilyn Manson-posztereket a szobája faláról, és rájön, hogy néha jó leülni a parkba, és nézni a homokozóban játszó gyerekeket.

Aki mindenáron ragaszkodik az evolúcióhoz, az a négyzet alakú vásznakból és az egyik lemezborító fűszálaiból vezetheti le a mostani kiállítást. A képeken egyébként a festőnő családjának tagjai és gyerekek láthatóak kis mélységélességű réteken, másrészt meg fotorealisztikus fűközelik. Érzékeny lányoknak értekezzünk arról, hogy a képek arra emlékeztetnek, amikor kisgyerekkorunkban leheveredtünk a gyepre, és egészen közelről szemléltük ezt a csodás világot, haveroknak pedig arról, hogy vajon elidegenítő szándékkal festett-e Csiszér a steril tisztaságú növényi részleteket.

Kint, Várfok utca 11., Nyitva: szeptember 8-tól október 2-ig, keddtől szombatig 11 és 18 óra között

Bresznyev nagy mellekkel

A Ludwig múzeum Essence of Life Art kiállítását csak az igazán hardcore művészetrajongóknak vagy a velejéig sznoboknak ajánljuk. A New Yorkban élő szarajevói művész által összeválogatott munkák az ismertető szerint ugyanis a közép- és kelet-európai avantgardot mutatják be. A jellemzően papíralapú alkotások azonban inkább egy baráti társaság műalkotásainak tűnnek, annak belső viszonyaira, közelmúltjának történéseire és a környező történelemre reflektálnak.

A kívülállók a balkáni viszonyok és a nyugati befolyás konfliktusait szellemesen ábrázoló Miki és Minni egér sarlóval-kalapáccsal típusú műveken vagy a háború brutalitását elégikus fotókon bemutató sorozaton kapaszkodhatnak fel a Balkán Expresszre. Ha viszont végképp lemaradtunk, komoly arccal kérdezzük meg a mellettünk állót, hogy szerinte miért takarja el a melleit a tevearccal ábrázolt, aprólékosan kidolgozott Brezsnyev, majd figyeljük a mulatságos magyarázkodást.

Essence of Life - Essence of Art, Művészetek Palotája, Komor Marcell u. 1, Nyitva: szeptember 8-tól október 2-ig, kedd 10 - 18 óra , szerda 12 - 18 óra, csütörtök 12 - 20 óra, péntek 10 - 18 óra, szombat 10 - 20 óra, vasárnap 10 - 18 óra