Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMKínában egymás után nyílnak a galériák és fiókintézményt nyitnak a nyugati művészeti vásárok. Hongkongból a világ egyik vezető művészeti piaca lehet, miközben a művészet hazájának tartott Franciaország szerepe csökken.
Kína a művészeti eladások alapján a világ harmadik legjelentősebb piaca, maga mögé utasítva az évtizedek óta stabilan harmadik helyen álló Franciaországot. A Clare McAndrew vezette Art Economics kutatása szerint 2006-ig az első helyen az Egyesült Államok, a másodikon Anglia, a harmadikon pedig Franciaország állt. Az aukciós és galériás eladásokon alapuló felmérés szerint a három országnak 2006-ban 46, 27 és 6 százalékos részesedése volt a képzőművészeti eladások piacán, míg Kína 5 százalékkal a negyedik helyen állt.
Bár a 2007-es felmérés még nem készült el, a szakértő a rendelkezésre álló adatok alapján biztosra veszi, hogy Kína mostanra a harmadik helyre lépett elő. Az ázsiai ország 2005-ös 3,7 százalékos részesedése egy évvel később ugyanis 5 százalékra nőtt, miközben Franciaországé 6,6 százalékról esett 6-ra, nyilatkozta McAndrew az Art Newspapernek.
Kortársban a második
A jelenlegi műkereskedelmet fűtő kortárs piac tekintetében Kína pedig már 2006 végére megelőzte Franciaországot. Ezen a téren Kína 20 százalékkal van jelen a piacon, olyan mértékben, mint az Egyesült Királyság.
A kínai térnyeréshez hozzájárultak a Pekingben egymás után nyíló galériák, és az olyan nemzetközi vásárok megjelenése, mint az ShContemporary, amelyet tavaly rendeztek először Sanghajban.
"A nemzetközi művészeti piacok tulajdonképpen a gazdasági piacok tükörképei" - mondta a Sotheby's aukciós ház egyik vezetője, Robin Woodhead.
Az aukciós robbanás a legerősebben Hongkongban éreztette hatását. A Sotheby's és a Christie's tavaly 800 millió dolláros forgalmat bonyolított itt, miközben párizsi irodáikban alig több mint a feléről, 440 millióról számolhattak csak be.
A legdrágább 2007-ben Cai-Gu Csang tizenkét műve volt, amelyet a festő lőpor felhasználásával készített. A sorozat 9,5 millió dolláros ára kortárs rekord volt a kínai piacon.
Érezhető, hogy Hongkong a globális műkereskedelmi központ szerepére pályázik, miközben Párizs egyre inkább csak egy lesz az európai művészeti piacok közt.