További Klassz cikkek
Tekintse meg képeinket!
Fotó: Hack Róbert
Izgalmas kiállítás nyílt az elmúlt napokban a budai Várban, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) épületében. A tárlat címe és alcíme önmagáért beszél: (Al)világot járt műkincseink (Válogatás 15 év felderített bűneseteiből).
Évi egymilliárdos kár - legalább
A kiállításon azok a - nem túl gyakori - műtárgyak láthatók, amelyek ellopásuk után mégiscsak előkerültek. Ám a tárlat valódi célja nem kizárólag az, hogy a sikeres nyomozásokat bemutassa, hanem hogy a műkincstulajdonosok figyelmét felhívja értékeik védelmére. Erről a KÖH két művészettörténésze, a műtárgyfelügyeleti irodavezető Dr. Buzinkay Péter, illetve a kiállítás egy másik szervezője, Papp Tímea beszéltek az Indexnek.
Rendőrségi becslések szerint a műkincstolvajlás évente egymilliárd forintos kárt okoz, ebből a kárból a nyomozások, felderítések nyomán a hatóságok mintegy 20-30 százaléknyit tudnak általában visszaszerezni az eredeti, jogos tulajdonosok számára. Nem véletlen tehát, hogy két vagyonvédelemmel foglalkozó cég is szponzorálta a mostani tárlatot.
Az sem véletlen, hogy a tárlat elsősorban nem a műkincsek művészettörténeti leírására koncentrál (bár tartalmaz utalásokat a kiállított tárgyak jelentőségére), hanem a bűneseteket ismerteti. Az információk közreadásában az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), illetve a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) segédkezett. Az ORFK és a VPOP egyébként a KÖH mellett társrendezői a kiállításnak.
A kiállítás attrakciója
A tárlat legfőbb attrakciói közé tartozik a már a bevezetőben is említett vizsolyi biblia. Ezt a hazai reformáció és a magyar nyelv- és egyháztörténet szempontjából is egyedülálló művet 1590-ben nyomtatta ki Mantskovits Bálint nyomdájában Károli Gáspár. Ez a református kiadás a szentírás első teljesen magyar nyelvű verziója.
A bibliát 2003-ban lopták el Vizsolyról, ahol a ma ismert húsz nyomtatott példány közül egyet őriztek. A lopást jelezte a riasztó, ám a vizsolyi református lelkész már nem ért oda időben, így a tolvaj elmenekülhetett. Az ősnyomtatványt végül Komáromban találták meg egy olyan épületben, ahol korábban már tartottak házkutatást.
Egyházi kegytárgyak - könnyen mozdíthatók
A templomok, a kegytárgyak amúgy is "népszerű" célpontjai a műkincstolvajoknak. A templomok jelentős része napközben nyitva van, ám a szabadon látogatható terekben nem mindig tartózkodik pap, lelkész vagy más egyházi személy, így a rablóknak sokszor könnyű dolguk van.
Nem meglepő, hogy a most kiállított lopott értékek között nagy számban találhatók egyházi kegytárgyak. A tolvajok néha olyan, kevésbé kvalitásos darabokat is magukkal visznek, mint az a három fából készült szobor, amelyek egyenként több mint egyméteresek. Méretük és súlyuk ellenére is kiszolgáltatottak voltak, itt a tolvajok a templom ajtajának befeszítése után hatoltak be az épületbe Kéleshalmon. A kaposvári híres Gugyuló Jézus - ez közterületen volt korábban - esetében pedig nemcsak az eredetit lopták el (ez a műtárgy látható a mostani kiállításon is), hanem azóta a helyére kitett másolatot is elvitték a tolvajok. Ez utóbbit, a másolatot még most is keresi a rendőrség.
A KÖH épületében rendezett kiállításon bemutatják a Kiscelli Múzeumból és a szentendrei Czóbel Múzeumból ellopott, majd megkerült festményeket is. Czóbel Bélának így hat alkotása szerepel a tárlaton - ezeket önmagukban is érdemes megnézni, hát még ha hozzátesszük, hogy egy magángyűjteményből eltulajdonított Egry-festmény, Szobotka Imre és Márffy Ödön egy-egy műve, továbbá idősebb Markó Károly két alkotása is látható a tárlaton. Ez mutatja, hogy a műkincsrablók nemcsak a "nevesincs" munkákat lopják, hanem az értékes festményekre is specializálódnak.
A csempészek sem maradtak le sokkal
A tolvajlás mellett a csempészet volt a másik fő "beszerzési forrása" a mostani kiállítás rendezőinek. A VPOP jóvoltából számtalan ikon kerül elő évente a magyar határon, ezekből most jó néhány látható a budai Várban.
Általában orosz és ukrán ikonok tűnnek fel, ritkábbak - legalábbis a mostani tárlaton délszláv ortodox templomokból ellopott szentképek is láthatók. De van egy olyan ikon is a kiállítottak közül, amelyet egy hazai magángyűjteményből vittek el.
Kelendő SS-jelvények
A kiállított tárgyak között szép számmal láthatók régészeti leletek, amelyek az ikonokhoz hasonlóan elsősorban a vámosok tevékenysége nyomán kerülnek elő. Szerbiából, a volt Jugoszlávia területéről hozzánk érkeznek római kori, kelta emlékek, neolit kerámiák és jól restaurált egyéb maradványok, amelyek talán valamilyen délszláv múzeumból hiányoznak.
Magyarországról viszont nyugat felé áramolnak a második világháborús hadijelvények, az SS-tiszti kellékek, sőt, néha még jó állapotban megőrzött puskákat is találnak a határon az illetékesek. Mindezek szintén láthatóak a mostani bemutatón.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
