VÉGE D csoport
90+9'
Törökország 0
Paraguay 1
ÉLŐ MÉRKÖZÉS F csoport
59'
Hollandia 4
Svédország 1
június 20. 22:00 E csoport
'
Németország
Elefántcsontpart
június 21. 02:00 E csoport
'
Ecuador
Curacao
Csapat
M
Gy
D
V
Lg
Kg
P
2
2
0
0
3
0
6
2
1
0
1
2
2
3
2
0
1
1
2
3
1
2
0
1
1
1
3
1

Csuklózás a börtönben

2006.12.11. 22:54
Versenyt szerveztek a szkander magyar bajnokai a Nagy Ignác utcai börtönben. Kiderül, hogy csuklózni igenis szabad, hogy Cinivel lehetett hülyülni, és hogy odabenn mindenki szimpatikus. Tanulja meg a szkander fortélyait a magyar világbajnoktól!

A börtönben mindenki szimpatikus, a börtönőrök, a sajtós, a nevelő és a hivatásos börtönfotós egyaránt. "Fotóilag kicsit elszigetelt a hely" – állapítja meg az utóbbi, miután a folyosón várakozva végigtekintett a hosszú évek tapasztalatain.

Kísérőnk elmondja, havonta tíz rendezvényt tartanak a Nagy Ignác utcai börtönben, szkanderbajnokság azonban még nem volt.

A szkandercsapat szintén megnyerő, az egyik srác folyamatosan vigyorog, a haverja, egy cingár műegyetemistára emlékeztető versenyző pedig türelmesen várakozik. A csendéletbe egy markáns arcú lány visz dinamizmust. Szkanderes lehet ő is, nem pedig börtönőr, gondolom, és bár nem követem a szkandervilág eseményeit, beletrafálok.

Szabad csuklózni

Ivánfi Brigitta nem egyszerűen szeret szkanderezni, hanem negyedik helyezett volt az EB-n, Európa kupán pedig ötödik, de csak azért mert a sorsoláson rossz csoportba került.

"Ha az elején kapsz egy oroszt vagy ukránt, nem marad erőd a későbbi ellenfelekre" - mondja, én pedig elképzelem, ahogy egy tagbaszakadt ukrán asszony megragadja a kezemet, majd ideges rántással kitekeri. A vízió elől a valóságba menekülök. Szapora kérdésekkel megtudom, Brigitta régebben fekve nyomó versenyeken indult, ahonnan állítólag egyenes az út a szkanderbe. A lány egyébként kondizik, kerékpározik, meg távúszik, hivatására nézve pedig katona.

Én egészségügyi okokból nem vonulhattam be, úgyhogy zavartan újra a szkanderre terelem a szót. Hogy miért tilos csuklózni. Kiderül, hogy ezek a szabályok csak az általános iskolákban léteznek, csuklózni igenis szabad, a lényeg úgyis a technikán van.

Az ember azért csodás teremtmény, mert bármilyen hülyeségből képes szofisztikált dolgot faragni, aprólékos szabályokkal, rituáléval és kultúrtörténettel. A szkander például nem csak annyi, hogy állati erővel lenyomod az ellenfél karját. Választhatjuk ugyanis a belső technikát, amikor bicepsszel dolgozunk, illetve a külső technikát, ilyenkor a csuklóé a főszerep.

Az esemény alfa hímjéhez, a hatalmas bicepszekkel és megnyerő kamionosstílussal bíró Szász György szkandervilágbajnokhoz fordulok, azt remélve, hogy megtudom: már az ókorban ismert volt a szkander. Ekkor azonban beviharzik az RTL stábja, egy szőke, reprezentatív lány lejattol a sajtóssal, majd jelzi, hogy kezdődhetne a műsor.

Nem értem a szkandert

A vidéki kultúrházra emlékeztető terem egyik oldalán börtönruhás nők csicseregnek, a túloldalon pedig nagydarab, kopasz, Nike-melegítős és ujjatlanpólós férfiak dobolnak a lábukkal. A látszat ellenére nem a kidobók szakszervezetének szkanderválogatottja vár minket, hanem a börtön lakói. Történetesen mind előzetesben vannak, tehát hordhatják a saját ruhájukat.

Miközben fiatal szkanderversenyzők felállítják a két fogantyúval és könyökpárnákkal felszerelt szkanderasztalt, Szász György mikrofont ragad. "Hátha egyszer szabadultok, és akkor érdemes lesz ezt a szép sportot kipróbálni", vezeti fel az eseményt, de aztán praktikusabb dolgok is kiderülnek. A technika lényege, hogy áthúzzuk az ellenfelünket az asztalon, továbbá a gyorsaság és robbanékonyság.

A két szimpatikus srác bemutatót tart, ami alapján a szkander inkább a bélyeggyűjtéssel mutat rokonságot. Hosszú percekig szöszölnek az asztalnál, összeborult fejjel, meghitten duruzsolva. Közelebb lopózva látom, hogy összekapaszkodott karjaikat állítgatják egymás bicepszére szegezett tekintettel. Aztán a vékony srác hirtelen lenyomja a másikat, majd ez még megtörténik kétszer. Nem értem a szkandert.

Hülyülés Cinivel

Hogy a női rabok értik-e, nem derül ki, ugyanis brahiból jöttek el. "Olyan ritkán történik valami" – mondja egy 25 év körüli lány. "És a havi tíz esemény" – emlékeztetem őket, de csak döbbenten néznek: "jó ha háromhavonta szerveznek ilyesmit."

A lányok is szimpatikusak, de nehéz nem Ciniről beszélni velük. Egyikük az énekesnő mellett raboskodott, jóban voltak, Cini ugyanis nem volt megjátszós, szeretett vele beszélgetni, hülyülni. A másik 25 év körüli lány nem csak a bartánőt irigyli, hanem hogy ebben a börtönben van aerobic, meg lehet dolgozni. "Én a Gyorskocsiban vagyok, ahhoz képes ezt szanatórium. Ott semmi sincs, még könyvtár sem."

Közben egymásnak feszülnek a gömbölyűhátú férfiak, Szász György azt kiabálja, hogy fönn kell eldőlnie mindennek, a csuklónál, a nők pedig extázisba kerülnek. "A piros pólós, geci, neki jó keze van", halljuk a tippet, csak látni nem látjuk, kiről van szó, mert a forgatócsoport pont előttünk állomásozik. "Nem láttok?" - kérdi is tőlünk mosolyogva a tévés lány, majd hozzáteszi: "hát ez sajnos ilyen".

Mindenkit lelőni

Átvágok a férfi rabokig, akiket úgy lehet a leggyorsabban megkülönböztetni a teremben kavaró operatőröktől, újságíróktól és börtönőröktől, hogy nem alacsonyak és cingárak, hanem mintha dinnyéket rejtettek volna a hónuk alá. Viszont nagyon barátságosak.

Egyikük készségesen elmeséli, hogy kondizni szoktak idebenn, a másik, hogy ő már kinn konditeremben töltötte a napjait, mint edző. Egy alacsony, mokány srác hátát paskolják, hogy ő nyeri majd a versenyt. A srác karjai harmincfokos szögben állnak el a testétől, de csak szerényen bólogat, hogy majd meglátjuk. Később valóban tarol.

A verseny közben megszakad. Az RTL lefújja a női döntőt, mert helyette vágóképeket vennének fel a hivatásos szkanderesekkel. "Pedig sukár csaj volt" – mondja nevetve egy kigyúrt, szőke fiú, aki tuti nyerési tippeket ad a többszörös rablásért elítélt, műegyetemistának látszó fiúnak. "Keményen, bikán kell kezdeni" – memorizálom, hátha egyszer szkanderrel kell a bizalmába férkőznöm egy csecsen informátornak, egy füstös, kaukázusi vityillóban vagy ilyesmi.

Aztán a magas, tetovált srác kacsint, hogy na most figyelj! Majd hirtelen két menetben is lenyomják.

"Ez a verseny is olyan, mint itt benn minden. A haver rosszul fogta meg a kezem, de hiába mutattam a bírónak, nem figyelt rám. Persze hogy lenyomott. Utána meg már magyarázhatom, nem érdekel senkit." Visszahuppan mellém, a fejét csóválja.

"Figyelj, ezeknek a kilencven százaléka nem bánja meg a bűneit" – int fejével a rabtársak felé – "Csak úgy csinálnak, hogy szabaduljanak. Le kellene őket vinni a Dunához, és belelőni. Közben én meg kajakra nem tudom, miért vagyok bezárva. Garázdaság miatt ültem öt évet, de ki sem engedtek, már raktak be újra előzetesbe. Pedig ártatlan vagyok."

Érdekelne a történet, de a tévés lány kacéran Szász György világbajnok bicepszével szemez, aztán kiadja az utasítást, hogy interjúkat vennének fel a szkandercsapattal. Az őrök öt másodperc alatt sorba állítják a rabokat, a nagydarab férfiak úgy helyezkednek alakzatba, mintha kötélen húznák őket.

"Az őrök is csak sunyítanak ilyenkor" – suttogja nekem egy másik nagydarab. "De ha magunk vagyunk, megy a szívatás. Nem engednek telefonálni, meg fürdeni is hetente egyszer. Amúgy meg csak lavórban. Mindez úgy, hogy fogalmam sincs, miért tartanak fogva."

A barátságos rabok eltűnnek egy ajtó mögött, csönd lesz, majd hirtelen újra az utcán találjuk magunkat, rengeteg antipatikus ember közt.