Gyöngyi
6 °C
13 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

ésvagy 3.

2004.03.06. 19:33
Rengeteg levél jött. Gondolta a fene (© A.J.), hogy ekkora visszhang lesz. Jelentős hányaduk ékesen demonstrálta azt a szomorú közhelyet, hogy az újságíró hiába erőlködik, az olvasó azt olvas ki a szövegből, amit akar. Egész megzakkantam volna a kétségektől, ha nem ír Max is (a.k.a. Roy Batty, rendszergazdaguruban nekem ő az etalon). Szóla imígyen:

„imnsho a "/" azért jobb (input/output file vs. input-output fájl), mert eccerű lelkivilágú, absztrakciókészség-mentes, nyelvében még tőlem is jobban kihívott szakmatársam ezt érti, ellentétben a magyar nyelv szabályai szerint alkotott bővitett mondatokkal. Mondok egy példát:
– Mit iszol, sört vagy bort?
– Igen.
(Ld. még a széles körben elterjedt, kézírásban is áthúzottan használt nulla számjegyet! Mondván, így egyértelmű. Ehhez képest érdekes, hogy a boltban még egyik sem akart tizeno forintot adni a 10 forintos kifliért.)”

Hát, igen. Ahhoz képest, hogy az ésvagy kötőszó létezését látván azt írtam, hurrá!, egy rakás nyájas levélíró rendkívüli vehemenciával (némelyik a sárga földig) védelmébe vette ellenem. A slashsel egyetemben, amire meg csak azt mondtam, szerintem fölösleges.

Nagyon érdekes, hogy szerintük az és/vagy-ra azért van feltétlenül szükség, mert a „rendes” vagy azt és csak azt jelenti, vagy csak az egyik, vagy csak a másik. Valószínűbb persze, hogy a magyarul beszélők többségének fejében leledző vagyról annak a levélírónak van igaza, aki azt írta: „a hétköznapi életben meg tudja a franc, hogy megengedő vagy kizáró-e”.

Az én fejemben pl. a vagy defaultból megengedő, de a szövegkörnyezettől függően lehet kizáró is. A tuti kétkimenetű döntésre meg ott a vagy..., vagy kötőszópár. Mellesleg a logikakönyvek minden további nélkül magyarra tudják fordítani a műveleteket: „negáció: nem A, konjunkció: A és B, alternáció: A vagy B, diszjunkció: vagy A, vagy B, kondicionális: ha A, akkor B, bikondicionális: A, akkor és csak akkor, ha B” stb.

Az is érdekes, hogy ostorozóim egytől egyig hosszabb-rövidebb „logikai” levezetésekkel „bizonyították”, hogy a köznyelvi vagy kizáró. Pedig – okoskodnék naivan – mivel ott a fejükben az OR operátor, fordítva, megengedőnek kéne gondolniuk. Mindez persze tökmindegy. Ha az emberek fejében a vagy jelentése a vagy-vagy-éra szűkül, és lesz mellé egy ésvagy kötőszó (a vagy régi jelentésében), akkor szűkül és leend, passz.

Ha lehet, még többen és még harciasabban álltak ki a törtvonalért. Szerintük égető szükség van rá, és sürgősen kötelezővé kéne tenni. Írtam már, hogy én meg fölöslegesnek vélem – köznapi, pl. sajtónyelvi használatban, teszem hozzá, a szaknyelvek csinálnak, amit akarnak. Ráadásul baromi ronda, egy tipográfiai ótvar, teljesen hazavágja a szóköz-betűköz ritmust. Hát hogy néz ez ki: piros/fehér/zöld lobogó? Hagyjuk, Maxnél jobban úgyse:

„Btw. már csak azt nem értem, ha a kis tudós C++/Pascal/Basic formában adja meg a vagy felsorolást, akkor miért nem a [c++|pascal|basic] bnf alakot alkalmazza? Annyira nem tudós?”

Más.
„Én és a feleségem felfog keresni téged holnap” – ezt a mondatot is sokan az orromra húzták, mert hát a fel fog keresni három szó. Csakhát ez egy idézetben volt. (Most itt majdnem elővettem a vesszőparipámat [az idézetek helyesírása a sajtóban], de az ítéletnapig tartana.)

Itt is volt egy érdekesség. A fel fog-ért szót emelők küzül csak egy valaki szúrta ki, hogy az állítmány is rosszul van egyeztetve, helyesen én és a feleségem fel fogunk keresni. Formalizálom. Több, különböző személyű alany közös állítmánya mindig többes számban van, és személyben a legalacsonyabb személyű alannyal kongruál. Én és te elmegyünk. Te és Pál elmentek. Én és a feleségem elmegyünk.

Végül (ó, bocs: végezetül).
Írt egy kedves olvasó a Nyelvtudományi Intézetből (igazán nem érdemlem a megtiszteltetést). Összeszedte a kérdéseimet (Miért? Minek? Miért nem...? Mitől jobb?), és válaszolt: „Csak. Az anyanyelv használata ösztönös, még az írás bizonyos aspektusaiban is. A kérdéseidre nincs válasz :)”

Tisztelettel, egyetértek. Dehát mit csináljak, a kérdezés is ösztönös. Egész szakmák élnek olyan kérdéseken való tökölésből, amikre nincs válasz...

[Ortográf Cirkusz – Tartalom]