Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nap mint nap vulgáris

2004.02.29. 17:56
Megemlítettem a Vesszők 3.-ban (04.02.18.), hogy az értelmező kéziszótár régebbi kiadása vulg-nak, vulgárisnak minősíti a nap mint nap kifejezést. Azt kéri a nyájas olvasó, áruljam el, mert nem tud rájönni, mi a nap mint nap-ban a vulgáris. Szerintem semmi, de meg tudom magyarázni.

Már az gyönyörű témakör volna, hogy a szótár szócikkei nem nyelvhasználati, stiláris besorolást, hanem minősítést tartalmaznak, de erről (talán) majd máskor. Az ÉKSz. (az új kiadásig) mindenestre egyenesen megcsillagozta a „magyartalan, helytelen” szavakat. Hogy rögtön lássék: „a gondosabb fogalmazásban vagy az igényesebb beszédben kerülendő”.

Vagyis aki olyanokat mond-ír, hogy slendrián*, spórol*, fuszekli*, lózung*, políroz*(!), sufni* stb., az nem „rendes ember”. (Az, hogy pina, annyira nem jöhet szóba, hogy benne sincs a szótárban.) Így aztán vannak hiv, irod, vál stb. szavak, meg vannak argó, durva, vulg stb. szavak.

Namármost. A vulg minősítésben az a szép, hogy jó nagyot üt, noha ez a vulgáris nem is az a vulgáris. A vulg feloldása ugyanis: „vulgáris, a kevésbé művelt beszédre jellemző, pongyola haszn.” Vagyis vagy vulgáris, vagy bunkó, slendrián*. A vulgáris viszont, ha megnézzük a szócikket, nemcsak azt jelenti, hogy „alantas, közönséges”, hanem azt is, „közérthető, népszerű, népies” vagy „tudománytalanul egyszerűsített”. A vulgáris nyelv egyfelől „a köznyelv beszélt változatának legalsó, legigénytelenebb” rétege, másfelől egyszerűen „a nép, a nemzet nyelve”, azaz nem latin.

Vagyis a régi ÉKSz. vulg minősítésének feloldása a „vértahó”-tól a „hát, nem valami emelkedett”-ig bármi lehet. Magyarán az ég adta világon [na jó, mielőtt beszólnak: égadta világon] semmi értelme. Viszont mivel a vulgáris szó legismertebb jelentése az útszéli, kiválóan alkalmas arra, hogy jól pofán csapjon töknormális szavakat. (Az új kiadásban „kirívóan igénytelen beszédmódra jellemző, bántóan közönséges, alantas”-ra szűkítették a vulg jelentését, és jelentősen korlátozták a használatát. Szerencsére beszüntették a szavak *-os megbélyegzését is.)

Hogy aztán a nap mint nap mitől lett a régi ÉKSz.-ban(ben) vulg? A kifejezés a 19. század végén bukkant fel a sajtónyelvben, nem tudni honnan. Mindenesetre Márai, Illyés, Németh László, Sarkadi, Füst Milán, Pilinszky, Sánta, Jékely, Gyurkó, Tandori, Kertész Imre, Kornis Mihály stb. máig jól megvannak vele.

A nyelv harcos védői azonban gyorsan rásütötték a germanizmus vádját, persze – mint oly sokszor – bizonyíthatatlanul. Hiszen simán kialakulhatott magától is, például az egyik napon éppúgy, mint a másik napon – egy(ik) nap (úgy), mint a más(ik) nap – nap mint nap összevonássorból.

Az apasággal vádolt német Tag für Tag viszont egész más grammatikai srófra jár, a megfelelő *Tag wie Tag meg nem létezik. A bélyeg azonban maradt szegény nap mint nap-on – mondván, jobb helyette a naponként, naponta, minden (áldott) nap, napról napra, nap nap után –, és elért a szótárig.

Így megy ez napra nap.

[Ortográf Cirkusz – Tartalom]