A fotós, akiről majdnem lemaradtunk
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További LIFE cikkek
A teljes egészében fotókra épülő Life magazin értelmezte újra a hírfotó szerepét az újságírásban, így lett a fotótörténelem meghatározó lapja. Különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások jellemezték, az olvasók az első perctől kezdve imádták, négy hónappal az indulás után már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A magazin híres fotósai most az Indexen!
A fotótörténelem meghatározó lapja, különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások – ez a Life magazin. Az első, teljes egészében fotókra épülő hírújság, amely teljesen újraértelmezte a hírfotó szerepét az újságírásban. A Life magazint egyébként hivatalosan 1883-ban alapították, de 1936-ban egy szerencsés tulajdonosváltást követően vált jelentős lappá. Ekkor jelent meg az a szám, mindössze 10 centért, amelynek címlapján az azóta már ikonikussá vált Alfred Eisenstaedt-kép volt a Times Square-en csókolózó párról.
Az olvasók az első perctől kezdve imádták ezt az új formátumot, az első példány 380 000 példányban kelt el, négy hónappal később már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A Life magazin őrült menőnek számított, ők írtak először az LSD-ről, nem véletlen, hogy a hatvanas évek világát bemutató Reklámőrültek című sorozatban az ellenkultúra éppen egy life-os magazinszerkesztő, Joyce Ramsay karakterén keresztül jelenik meg.
Végtelen sokáig lehetne sorolni a híres képeket, Robert Capa normandiai partraszállásról készült homályos foltjai, Gordon Parks jellegzetes, aktivista munkái, Henri Huet ábrázolása a vietnami háborúról – ezeket mindenki nagyon jól ismeri. Sorozatunkban a Life magazin fotósait mutatjuk be az Indexen!
Alfred Eisenstaedt, Margaret Bourke-White és Thomas McAvoy mellett ő is tagja volt a Life magazint alapító négy fotósnak. Összesen 26 címlapot adott a magazinnak, főleg hollywoodi hírességeket, pedig nem is ez volt a kedvenc műfaja, mi sem ezekből a képekből válogattunk.
Művészcsaládba született, ahol támogatták, hogy fotós legyen. Már fiatalon tagja volt egy f/64 nevű művészi csoportosulásnak, de őt inkább az újságírás érdekelte. De nem volt egyenes az út a sikerhez: amikor egy nehézsúlyú bokszolóról a ring szegényes fényénél készített fotókat, az oaklandi napilap utálta. Inkább a beállított képeket szerették, mintsem a pillanatot elkapó, élő felvételeket, ráadásul egy kis Leicával dolgozott a megszokott Speedgraphic vagy Graphlex kamerák helyett. A Leica csak később jött divatba, főleg Robert Capa és Henri Cartier-Bresson munkásságának köszönhetően: a második világháborús tudósítások nagyban segítették ezt a váltást, hiszen a nagy böszme kamerákkal nem lehetett a frontvonalban dolgozni. (Stackpole egyik híres sorozatát W. Eugene Smith-szel közösen készítette Saipan-bombázásáról)
Henry Luce 1936-ban alapította meg a rendhagyó formátumú fotós magazinját, egyértelmű volt, hogy Stackpole is benne lesz a Life-ot alapító négyesben. Nagyon szeretett kísérletezni, folyamatosan új és új technikákat talált ki, a vízalatti képeiért még díjat is nyert. Mivel a nyugati parton élt, ő volt a Life sztárfotósa, amit egyébként nem is szeretett annyira, pedig még bulikirálynak is csúfolták. Állt a kamerája előtt Gary Cooper, Alfred Hitchcock, Judy Garland, Mickey Rooney, Orson Welles, Rita Hayworth, Vivien Leigh és a 12 éves Elizabeth Taylor is.
1991-ben egy tűzben a legtöbb negatívja odaveszett, mindössze húsz perce volt, hogy kimentse a legértékesebbeket a lakásából. Szerencsére ekkoriban volt kiállítása egy oaklandi múzeumban, és szintén mázli, hogy ilyen sokat dolgozott a Life-nak, ahol (mint azt a Walter Mitty csodálatos élete című filmben is láthattuk ) nagyon precízen vezették az archívumot. .
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon