Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekA tartalmi sokszínűség szempontjából aggályos, hogy nagy felbontású (HD) minőségben kívánják sugározni műsoraikat a közszolgálati televíziók a digitális földfelszíni (DVB-T) platformon - áll az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavalyi tevékenységéről szóló beszámolóban.
A szobaantennával tévézők legnagyobb hányada valószínűleg anyagi lehetőségek híján választja ezt a megoldást, "márpedig a leginkább rászorultak részére a HD-csatornák sugárzása nemhogy nem növeli a műsorkínálatot, hanem éppen hogy csökkenti azt" - olvasható a dokumentumban, amelyben utalnak arra: egy HD-adó négyszer akkora jelátviteli kapacitással működik, mint a hagyományos minőségű SD, azaz a HD-adások négyszer akkora helyet foglalnak.
Ráadásul a nagyobb adatsebességnek köszönhetően átvitt részletgazdagabb képet ez a kör nem is élvezheti, mivel nincs és valószínűleg jó ideig nem is lesz a HD-adás vételére alkalmas tévékészüléke, jegyzik meg. A rászoruló néző számára tehát a közszolgálati HD-adások mindössze annyit jelentenek, hogy 24 csatorna helyett mindössze 15-ből válogathat, azaz a megnyíló kínálat 30-410 százaléka eleve elveszik. Valójában a Dunán és az előfizetéssel fogható ATV-n és HírTV-n kjvül eddig senki nem akart felmenni a rendszerbe, szakértők szernt pedig 3-4 ingyenes kereskedelmi csatornánal többet nemt ud eltartani a magyar piac, vagyis üres hely így is marad bőven.
Az új platformhoz csatlakozással "a Magyar Televízió nem tett mást, mint a műszaki fejlődés által elvárható ésszerű utat választotta" - közölte erre a nagyobbik köztévé sajtóosztálya, és hozzátették. - A kereskedelem lényegében már csak HDTV készülékeket forgalmaz, a piaci trendek alapján pedig az feltételezhető, hogy a jövő év végére közel egymillió, HD-vételre alkalmas tévé lesz a hazai háztartásokban."
Kitértek arra is, hogy a jelenleg használt analóg műsorszórás 2011 végi leállása után 32 adó volna fogható a digitális földfelszíni hálózaton, ha minden csatorna SD-minőségben adna. A három közszolgálati adó, az MTV két csatornája és a Duna tévé HD-adása pedig csak kilenccel szűkíti a programhelyek számát, "cserébe az egész ország ingyen nézhet három HD-csatornát a 23 SD-csatorna mellett".
A múlt héten beszélt Cselényi László, a Duna Televízió elnöke az MTI-nek arról: mindenképpen indokolt volt, hogy a Duna TV már tavaly decemberben, annak indulásakor megjelent a DVB-T multiplexen, amelyen sajtóhírek szerint - kódoltan, azaz előfizetési díj ellenében - rajtuk kívül a HírTV és az ATV jelent meg.
Így az analóg műsorszórás két és háromnegyed év múlva esedékes leállása után "ugyanúgy eljutunk minden háztartásba, mint a Magyar Televízió, amely ma szobaantennával egy kis túlzással egy csavarhúzóval is fogható, ezzel pedig harminc százalékkal több háztartást érünk el, mint most, műholdon vagy kábelcsatornákon keresztül" - mondta, megjegyezve, hogy földfelszíni vétellel eddig nem volt fogható két adójuk műsora.
Cselényi László emlékeztetett arra: a hagyományos műholdas sugárzást - amellyel ők is szórják műsorukat - nem érinti a digitális átállás, így nem tervezik, hogy felmennének romániai, szerbiai vagy szlovákiai DVB-T multiplexre. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a hazai és a határon túli magyar háztartások zömét ma is kábelen érik el a tévécsatornák.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
