Kell-e rádió a közösségnek?

Magyarországon az 1996-os médiatörvény szerint bárki indíthat közösségi rádiót, magánszemélyek és alapítványok is. Az induláshoz ráadásul kedvezményesen pályázhatnak a rádiózáshoz szükséges berendezésekre, csak azt kell bizonyítaniuk, hogy az indítani kívánt rádió mennyire szolgálja az adott közösség érdekékeit.

A nonprofit rádiók ugyanis mindig egy közösség köré szerveződnek, ez lehet zenei (Tilos), etnikai (Rádió C, ahol a hazai cigányság a közönség, de számos nemcigány hallgatójuk is van). Emellett léteznek kisközösségi rádiók is, amik kis területen szórnak egy bizonyos közösségnek, ilyen például a Rádió Sansz, a fehérvári keresztények rádiója.

Pénz, pénz, pénz

A legtöbb közösségi rádió működési költségeinek legnagyobb, vagy jelentős részét az állam állja, aki különféle pályázati lehetőségeken keresztül igyekszik támogatni a civil hangokat. A legtöbb rádióban ugyanis a műsorkészítők abszolút önkéntes alapon készítik a műsort, de például a Rádió C munkatársai kapnak fizetést.

Pályázni több szervezethez lehet, azonban ők se dobálják be a pénzt a rádiók ablakán, egy adónak komoly feltételeknek kell megfelelniük, hogy egy-egy pályázaton nyerjen. Minden rádió pályázhat például a Műsorszolgáltatási Alaphoz.

Dömény Péter, az Alap igazgatója megkeresésünkre elmondta; a gazdasági válság közvetlenül nem érinti a rádiók támogatását, hiszen ezek pályázati finanszírozása nem üzleti bevételekből, hanem a Médiatörvény rendelkezései alapján befolyó forrásokból történik. Az ORTT költségvetését az Országgyűlés mindig az előző évben fogadja el, az adható támogatások összegéről meg a Műsorszolgáltatási Alap előterjesztése alapján a Testület dönt.

Dömény elmondta, hogy az idén csökkentek a pályázható összegek, de ez egyrészt nemcsak a közösségi rádiókat érinti, másrészt nem a válság miatt volt így, hanem mert költségvetésben tervezettnél kevesebb volt tavaly a kötbérekből és bírságokból befolyt összeg. Ezek adják többek közt az elosztást képző pénzalapot.

A közösségi rádiók számára az üzemeltetési költségek támogatására irányuló pályázatok keretösszege 2008-ban 409 millió forint volt, ez azonban 2009-ben 305 millió forintra csökkent. Ez derült ki Dömény az Indexnek írt válaszából.

Az általunk megkérdezett rádiók különböző költségeik összege általában hasonló. A Tilos évi 20, a Rádió C évi 40, míg a Rádió Sansz évi 5 millió forintból gazdálkodik, és ebből nem is tudnának már lefaragni a minőség alábbadása nélkül. „Ha egy normálisan, és tisztességesen, azaz napi gondok nélküli rádióként tudnánk működni, és több műsort tudnánk gyártani, az közel 100-120 millió forintba kerülne" - teszi hozzá az Index kérdésére Fátyol Tivadar, a Rádió C ügyvezetője.

Néhányan azonban még ezt a 305 milliós állami támogatást is sokallják. Két szempontból kérdéses a közösségi rádiók állami támogatása. Egyrészt ma már gyakorlatilag fillérekből is összehozható egy webrádió, amely hasonló igényeket tud kielégíteni, mint egy közösségi rádió. A webrádiók ráadásul a szélessávú internet térnyerésével, és a gép előtt töltött idő növekedésével egyre nagyobb teret hódítanak.

Másrészt egyes közösségek ma már nemcsak a közösségi rádiók köré szerveződhetnek, hanem egy-egy ingyenesen létrehozott médium köré is, blogot például ma bárki ingyenesen indíthat, és itt abszolút egymásra találhat például a hasonló érdeklődésűek köre, a kiskunmajsai horgászok, vagy a magyar sorozatnézők tábora, akiknek húsz évvel ezelőtt még mondjuk egy lapot kellett volna drága pénzen gründolniuk, hogy tudják egymással a kapcsolatot tartani.

Állami támogatások nélkül mindenesetre nem tudna működni például a Rádió C sem. „Nem vagyunk haszontalanok, sok tekintetben közszolgálati feladatokat teljesítünk, azzal, hogy csak egy példát mondjak, sok roma hallgató csak innen értesül, az őt érintő napi kérdésekről." - érvel Fátyol. Mivel a célközönség döntő részének nincsen netkapcsolata, náluk fel sem merülhet az olcsóbb netes sugárzás.

A civil erő

Ha viszont az állam nem költene egyáltalán, akkor a rádiók csak a hallgatóikra számíthatnának, minden közösségi rádió lételeme ugyanis a hallgatókkal való szoros kapcsolat.

A Tilos rádiónál például az összes költség fele az 1 %-os felajánlásokból és a hallgatói támogatásokból jön össze, a magyar közösségi rádiók közt például úttörőként webshopot működtető Tilos a netes boltból befolyó jövedelmei elhanyagolhatóak. „Nem a tortán a hab, hanem a habon a mazsola"- mondja Csabai Gábor, alias Papó, a Tilos rádiót működtető Tilos Kulturális Alapítvány ügyvezetője a webshopra utalva. „Hiszen ezek nem mint eladható termékek hozzák a bevételt. Valójában ajándékokról, tilos-logós pólókról, használati tárgyakról van szó, amelyeket a támogatóknak szánunk. Ez úgy működik, hogy mondjuk valaki x összeget felajánl támogatásként, mi pedig az adócsökkentő igazolás mellé megkérjük, hogy válasszon közülük magának. Komolyabb adomány esetén természetesen több dolgot is, illetve értelemszerűen az értékesebbek közül." - folytatja.

A rádiók különös figyelmet fordítanak az 1%-os felajánlásokra is, a Tilos tavaly például ötletes reklámot készített, hogy hallgatóit felajánlásukra buzdítsa, Csőre Gábort, a South Park egyik szereplőjének, Eric Cartmannek a magyar hangját kérték meg, hogy a szereplő hangján kérte az 1 %-os felajánlásokat, az például nagy siker volt a magyar south parkos internetes közösségben is. „Az ilyen sikert, persze nem tudjuk mérni: azazhogy a direkt reklámunk hatására mennyivel adtak többen, ugyanis minden év végén egy összegben kapjuk meg az 1%-os rendelkezésekből befolytakat." - jegyzi meg Papó.

Szintén különlegesnek számít a közösségi rádiók közt a Tilos rádiót támogató maratonok szervezése, ahol a pénzgyűjtés mellett még jól is érezhetik a magukat a szereplők. „Nagyon tiszteljük a Tilost, de a mi rádiónk más profilú, nekünk nem fér bele egy ilyen akció"- reagál a konkurencia pénzgyűjtő módszereire a rádiócés Fátyol. „Mi sem szervezünk ilyen maratont, de arra volt már példa, hogy együtt lementünk strandolni a Velencei-tóra. Ezt azonban nem a pénzgyűjtésért, hanem a hallgatókkal való kapcsolattartásért szerveztük." - mondja a Rádió Sansz szerkesztője Nemes Pál.

Ha az állami támogatás elmaradna, akkor még mindig számíthatnának a reklámbevételekre is. Egy közösségi nonprofit rádió ugyanis a törvény értelmében óránként három perc reklámot sugározhat, ezt azonban jelenleg nem mindegyik rádió használja ki. A Tilos elveibe nem férnek reklámok, a Rádió C-jébe viszont igen, itt azonban más gondok vannak. „Csak két-három állandó partnerünk van viszont, akik a rádióban hirdetnek, sokan ugyanis még mindig nem tekintenek fogyasztóképes rétegként a cigányságra. Pedig mi is használunk mobilt, és ugyanúgy veszünk autót is."- mondja Fátyol.

A műsor mellett lehetőség van a rádió weblapján való hirdetésre is. A Tilos ezen a téren engedékenyebb, honlapján viszont csak a rádió szellemiségével összeférhető hirdetéséknek van helyük, „cigit például nem reklámozunk". - mondja Papó. Hasonlóak az elvek a Rádió C-nél is, a weblapjukon jelenleg az együttműködő partnerek bannerjei kaptak helyet. „Még nem találtunk hirdetőt, de nyitottak vagyunk a webes reklámozására" - jegyzi meg a rádiósanszos Nemes Pál.

„Sok szerencsét, Börcsök úr!"

A neten működő webrádiókra - amik az itt is jelenlévő közösségi rádiók versenytársai - nem vonatkoznak a médiatörvény passzusai. A törvény 1996-os megalkotásakor ugyanis még nem gondolták a jogalkotók, hogy a weben is létezni fognak rádiók. Börcsök Imre, az egyik legismertebb hazai underground zenei webrádió, a Justmusic.fm szerkesztője, társaival 2003-ban indította a rádiót.

Az indulás előtt a biztonság kedvéért, megkereste az ORTT-ét, hogy
tudnia kell-e valamit a rádió indításával kapcsolatban. Ott meghallgatták, de mivel az ORTT-nek nem hatásköre a webrádiók felügyelete, csak annyit tudtak neki mondani, hogy "Sok szerencsét, Börcsök Úr!". Így elvileg, mivel a rádiók kezét nem köti semmi, annyi reklámot is adhatnának, amennyit akarnak.

„Félreértés ne essék, mi is egy kereskedelmi alapon működő rádió vagyunk, mi is a bevételeinkből élünk meg." - mondja Börcsök. A Justmusic hasonlóan a Tiloshoz sokszor egyáltalán nem, vagy csak ritkán reklámoz a műsorfolyamban, ennek itt azonban pragmatikus okai vannak. „Több kutatás is rámutatott ugyanis, hogy a leggyakoribb ok, amikor a hallgatók csatornát váltanak; a reklám, ezt senki sem szereti." - mondja Börcsök. Így a Justmusic-nál szintén a webes hirdetéseken van a hangsúly, ezen kívül a rádió több mint 90 ezer regisztrált felhasználóval rendelkezik, akiket el lehet érni hírlevélben, ami kevésbé zavaró számukra, hiszen itt célzott hirdetések jelennek meg, például, hogy hol lesz a legközelebbi parti helyszíne.

A rádió költségeikre jellemző, hogy nagyjából ugyanannyiból gazdálkodnak, mint nonprofit társaik, Börcsök mindennel együtt évi 30 millióra teszi ezt, hozzátéve, hogy ők sem tudnak ebből a minőség rovására faragni. „Egy jól működő netrádió ennyibe kerül ma." - mondja Börcsök.

Tilos Hard Rock, Tilos Urban, Tilos Ambient

A közösségi rádiók és a webrádiók története a jövőben akár váratlan fordulatot is vehet. A vezeték nélküli szélessávú net terjedésével, nemsokára akár az autóban ülve is hallgathatjuk majd őket. A felmérések szerint ugyanis a legtöbben napközben az autóban ülve hallgatnak rádiót, azért is van annyi közlekedési infó szinte minden adón, de emellett dinamikusan növekszik a számítógép előtt töltött idő növekedésével a netes zenehallgatás is.

Itt csak úgy tolongnak a versenytársak, ma már minden analóg adónak van online hallgatható változata, de a rádiók a felhasználók saját médiatárjával is versenyeznek. Arról nem beszélve, hogy ma már lassan bárki összerakhat akár otthon is egy működő webrádiót, sőt ott vannak még az olyan igen népszerű külföldi versenytársak, mint a Last.fm. Börcsök szerint az autóipar érdeke is lehet olyan berendezések beszerelése az új autókba, amelyek webrádiót is képesek fogni. A válság kapóra jön az ilyen előremenekülő taktikáknak, „persze nem vagyok jós, nem tudom, hogy ezek mikor fognak szélesebb körben elterjedni, de a technika mindenesetre már adott" - fejtegeti Börcsök.

Kérdés persze mennyire szól bele a lassan kibontakozó digitális forradalomba a digitális átállás, amely ma még egészen távolinak tűnik. Az analóg földfelszíni sugárzású rádiók digitális átállásának határideje 2014. december 31-e, ez odébb van még, mondják sokan. Rossz hír viszont a közösségi rádióknak, hogy a frekvenciadíjak, itt olyan magasak lesznek, ami nem megfizethető az olyan adóknak, mint például a Tilos.

Ma még kérdéses, hogy az analóg frekvenciák lekapcsolásával mit fognak tenni a közösségi rádiók. Nekik is az internetre kell-e menni, vagy esetleg megkapják a felszabaduló FM-sávokat az ORTT-től.

Az is kérdés, hogyha a netre mennek, nem vesznek-e bele az ezernyi hangba, felmérések ma már azt mutatják, hogy a trend az egyéni rádiók felé mutat. Már most is van lehetőség arra, hogy valaki például csak a '80-as évekbeli pörgős számokat hallja egy-egy újgenerációs csatornán, ami akár a közösségi adók felaprózódásához is vezethet, úgymint Tilos Hard Rock, Tilos Chillout vagy Tilos Ambient. Ez azonban stílszerűen még a jövő zenéje.