Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
A UPC ma először sugárzott három dimenziós tesztadást az Astra műholdról a sajtó és a szakmai képviselőinek, hogy ezzel is megmutassa, szolgáltatóként készen áll az új formátum terjesztésére. Egyelőre azonban nem bővíti kínálatát 3d-csatornával, egyszerűen azért, mert nincs megfelelő tartalom. Arról nem is beszélve, hogy még csak most kerültek a magyar boltokba az első háromdimenziós tévékészülékek, becslések szerint mindössze pár tucatot vásároltak eddig.
Csehországban a UPC és a konkurens O2 is év elején bejelentette, hálózata készen áll három dimenzióscsatorna indítására. Iparági pletykák szerint karácsonykor az O2 hálózatán elérhető lesz az első 3d-adó. Annyi biztos, hogy Franciaországban az O2 hálózatán év végén indul a Canal Plus 3D, amely teljes műsoridejében térhatású műsorokat: filmeket, természetfilmeket és sportközvetítéseket kínál majd.
Japánban is csak két éve
A háromdimenziós televíziózás a kísérleti adások után 2008-ban indult Japánban, ahol naponta négyszer sugároz pár órás műsort a BS11 adó. Idén január elsején indult a világ első, napi 24 órában sugárzó 3d-csatornája Dél-Koreában, néhány hónappal később az angol Sky elindította térhatású sportcsatornáját, amely azonban jelenleg csak a Premier League néhány meccsét adja így.
Az angol szolgáltató idén őszre ígéri az első háromdimenziós filmadó indítását, ahol azonban az első időkben csak szoftveresen térhatásúvá alakított, hagyományos filmek átiratai fognak menni. Az utólag átalakított filmek nem kínálnak igazi 3d-élményt, ugyan az előtér, a háttér vagy éppen a szereplők külön síkban látszanak, de a tárgyaknak és az embereknek nem nagyon van kiterjedésük. Mintha kartonpapírra kasírozott figurák mozognának egy bábszínházban.
Amerikában a Discovery és az ESPN még idén elindítja térhatású adóját, utóbbi már 85 sporteseményt sugározna élőben így. Az amerikai 3d-tévézést olyan nagy cégóriások támogatják, mint a Sony vagy a Panasonic, utóbbi térhatású filmeket kínáló, netkapcsolattal elérhető videótákát indítana, amit a Panasonic tévék vásárlói egyetlen gombnyomással elérhetnének.
Amerikában és Nyugat-Európában is még csak most ébredezik a piac, de a UPC magyarországi bemutatója és a cseh pletykák is azt jelzik, Közép-Európa ezen a téren nem fog évekkel a fejlődés után kullogni. Egyszerűen azért, mert ha van tartalom, nem olyan drága a 3d-tévézés. A kábelszolgáltatók egy egyszerű firmware-frissítéssel alkalmassá tehetnek minden dekódert a 3d-csatornák jelének fogadására, maga a jel mindössze 30 százalékkal foglal több sávszélességet, mint egy hagyományos Full HD, vagyis 1920-szor 1080 pixel felbontású csatorna. (A 3d-csatorna elvileg 400 hertzes képet kínál, a képkockák egy része a bal, a másik része csak a jobb szem számára értékes információkat kínál, ezeket egy speciális készülékkel kiszűrik. Az adó a tömörítési eljárások miatt nem foglal sokkal több helyet, mint a hagyományos, 60 hertzes jel, azért, mert a bal és a jobb szem számára szóló képek kettéválasztása érdekében a csatorna fekete képkockákat is sugároz.)
A térhatású televíziók mindössze 30 százalékkal drágábbak egy hasonló tudású lcd- vagy led-tévéhez képest, ezért a gyártók reményei szerint gyorsan elterjedhetnek. Már ha van tartalom, amiért érdemes kifizetni a többletpénzt.
A tartalomgyártás már lázasan folyik, és nemcsak arról van szó, hogy James Cameron az Avatar folytatása mellett térhatásúvá alakítaná a Titanicot, illetve hogy a Gyűrűk ura-trilógia és az eredeti, 1977-es Csillagok háborúja 3D-változata is tervben van már. Az elkövetkező két évben 45 3d-filmet készítenek a nagy amerikai stúdiók, ezeket inkább a 3d-mozikba, és blurayre szánják, de a tévécsatornák igényeit szem előtt tartva rengeteg térhatású természetfilm is lesz független stúdióknál. Csak a Discovery két tucat térhatású természetfilm-sorozatot rendelt.
Magyarországon várhatóan az Astra-műholdakon megjelenő tartalmak tűnnek fel először, jövőre elindulhat akár a magyar Discovery 3d is, és nem kizárt, hogy a UPC tulajdonosához tartozó Sport1-en jövőre megjelennek az első 3d-tartalmak. Egyelőre persze teljes műsoridejében HD-ban sugárzó sportadó sincs Magyarországon, egyszerűen azért, mert nagyon drága a tartalom, a jogtulajdonosok pedig bizonyos garantált elérés alatt szóba sem állnak a szolgáltatókkal.
Éppen ezért a UPC először digitális videotékájában kínálhat majd 3d-műsorokat, vélhetően olcsóbb természetfilmeket. A rendszer már kész, a konkurensek egyelőre nem nagyon érdeklődnek az új technológia iránt, a kérdés az, hogy hány 3d-tévét adnak el idén Magyarországon. Persze az első 3d-adások mgjelenése után még évekig prémiumtartalom marad a térhatású tévéadás, amiért havonta több ezer forintot is el lehet kérni. Hogy a technológia mikor veszi át a hagyományos adás helyét, és egyáltalán átveszi-e, azt egyelőre még nem lehet tudni.