Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekÉvek óta ostromolták a nézők a médiahatóságot, hogy tegyenek már valamit az ellen, hogy ha elszunyokálnak a tévé előtt este, akkor könnyen szívrohamot kapnak a filmet megszakító reklám miatt. Azonban 2010-ig mégcsak ajánlás sem vonatkozott erre a kérdésre. A reklámok hangerejét január elseje óta szabályozza az új médiatörvény. Ez kimondja, hogy a hirdetésnek az átlagos néző által érzékelt hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké. Ez a tévéknek és a hirdetőknek ugyan rossz, viszont a termékelhelyezés megengedésével és a reklámidő korlátozásának eltörlésével kompenzálta őket a törvény.
Két technika létezik arra, hogy egy felvételt hangosabbá tegyenek. Az egyik a jelszint általános megemelése. A másik módszernél a hangos részeket érintetlenül hagyják, de a halkabb részeket felhangosítják. Utóbbi esetben a maximum jelszint nem változik, továbbra is azonos lesz a műsoréval, tehát valóban nem hangosabb a reklám, az átlagos hangerő viszont nagyobb lesz, az emberi fül emiatt mégis hangosabbnak érzékeli a hirdetéseket.
A reklámok megemelt hangerejét egyes hirdetők már a reklámokat készítő cégtől megrendelik, így ha mondjuk ugyanaz a kenőmájas-reklám az RTL Klubon és a Duna TV-n is fut, akkor elképzelhető, hogyha a médiaszolgáltató nem figyel, akkor mindkét csatornán hangosabb lesz. A felelősség a médiatörvény értelmében azonban nem a reklámkészítő cégeké, hanem az azt közreadó médiáké.
Szubjektív is lehet, hogy egy reklámot hangosabbnak vagy halkabbnak hallunk, mivel ez a befogadó hangérzékenységén múlik. Ezért az NMHH a mérés pontosságának érdekében megvásárolt egy magyar fejlesztésű, Humanoid névre hallgató szoftvert. A Humanoid virtuális hangosságmérő műszerekkel pásztázza a médiaszolgáltatók teljes műsorfolyamát, és ha a megadott paramétereken túlmutató szegmenseket talál, akkor automatikusan megjelöli a műsorrészeket és az időpontokat.
A szoftvert bemutató sajtótájékoztatón Jó Balázs, az NMHH műsorelemzési osztályának vezetője az Index kérdésére elmondta, hogy január óta monitorozzák a szoftverrel az m1, m2, Duna Tv, Tv2 és az RTL Klub műsorait, és már most több száz jogsértést tapasztaltak. A Humanoid eredményei egyébként összecsengenek a médiatanács blogján meghirdetett szavazással, ott 74 százaléka úgy voksolt, hogy a törvény életbe lépése óta nem csökkent a reklámok hangereje.
A médiahatóság azonban egyelőre nem büntet, a szankciók kirovása előtt folyamatosan konzultálnak ugyanis a tévékkel, az egyeztetési folyamat várhatóan őszig lezárul. A felkészülési szakasz után első lépésként figyelmeztetik majd a törvénysértésen ért médiaszolgáltatót. Ha ez nem hoz eredményt, akkor a törvénysértés gyakoriságával arányos pénzbüntetést rónak ki rájuk.
A Humanoid egyszerre 8 csatornát képes monitorozni, azonban ezek listája változtatható, így szúrópróbaszerűen nemcsak a köztévéket és a nagyobb kereskedelmi tévéket, hanem a kisebb szolgáltatókat is figyelni fogják.
A médiahatóság az eredményeket folyamatosan nyilvánosságra hozza a weboldalán. Jelenleg az öt csatorna január elsejétől március 13-ig tartó időszakának adatai nézhetőek meg, a hangos szpotokat piros pöttyel jelöli a szoftver. A Humanoidnak köszönhetően azonban nemcsak grafikonokat és pöttyöket láthatunk, hanem a jogsértő reklámot meg is nézhetjük.
Arra a kérdésünkre, hogy a vizsgált tévék közül melyik jár élen a hangos reklámok sugárzásában, azt a választ kaptuk, hogy mivel a kereskedelmi televíziókban jóval több reklám van, mint a köztévékben, így náluk tapasztalható a több jogsértés. Azt azonban nem akarták elárulni, hogy a Tv2 vagy az RTL Klub követ-e el több jogsértést, mivel az őszig tartó türelmi idő lejárta előtt nem akarnak senkit pellengérre állítani.
Ugyanakkor az adatbázisban az utolsó feldolgozott napra keresve kiderül, hogy március 13-án például az RTL Klubon 10-23 óra között 12 hangos reklám volt, míg a Tv2-n csak 4, az m1-en 1, a Duna Tv-n és az m2-n pedig egy sem.
Az NMHH szóvivője, Kiricsi Karola kérdésünkre elmondta, hogy a szoftver eredményeit a műsorelemző osztály havonta automatikusan nyújtja be az NMHH-nak, így bár a nézőknek lehetőségük van panasszal élni, ha a Humanoid jogsértést tapasztal, az ősztől úgyis a Médiatanács asztalára kerül.
Addig is marad az adatok nyilvánosságra hozása, amitől azt várják, hogy a szolgáltatók számára megkönnyítik a jogkövetést, „nem a kilátásba helyezett bírságok, hanem a közvélemény ereje segítheti, hogy végleg eltűnjenek a túl hangos szpotok”.
Az NMHH-nál egyelőre nem tudtak választ adni arra, hogy mennyibe került a szoftver, mint mondták, a szerződést még jogelődjük, az ORTT írta alá.
Az Egyesült Államokban 50 éves múltra tekint vissza a reklámhangerő szabályozásának kérdése. Kezdetben még önszabályozással próbálkoztak, ám tavaly októberben a szenátus elé került az ügy, és törvényileg szabályozták a túl hangos szpotokat.
A hangosabb hirdetéseket több helyen is korlátozzák a világban, elsősorban a gyerekek védelme érdekében, mivel a figyelemfelkeltő módszer nagyon hatásos az öt év alatti gyerekeknél. Ők kísérletek szerint a módszer hatására szívesebben nézik a reklámokat, mint a műsort. Éppen ezért Hollandiában a gyerekműsorok közt tiltják a reklámok hangsávjának manipulálását, és éppen a hangos reklámokra hivatkozva tiltottak ki minden hirdetést a gyerekműsorok közeléből Svédországban.
Az USA mellett törvényi előírás tiltja az üvöltő reklámokat Angliában, Kanadában és Ausztráliában is. Magyarországon először a tavaly elfogadott médiatörvény szabályozta a kérdést.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
