Fábián, Sebestyén
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Örülhetnek a médiatörvénynek a tévék?

2010.12.20. 17:59
Az új médiatörvény számos ponton kedvez a kereskedelmi tévéknek, de a Tv2 és az RTL Klub 3 százalékos különadót kap, és ha nem vigyáznak, rosszabb műsort kell adniuk.

Az új médiatörvény sok ponton modernizálja az elektronikus média elavult szabályozását, január elsejétől azonban nem csak a tévék és rádiók bevételei nőhetnek meg a liberálisabb szabályozás következtében, de számos olyan problémát is orvosol az új szabályozás, amivel az ORTT éveken át a nézők panaszai ellenére sem tudott mit kezdeni.

Engedélyezik a reklámokat

Amíg a nyomtatott sajtó és az internetes médiák az új médiatörvény megjósolhatatlan hatásai miatt retteghetnek, és félthetik a sajtószabadságot, addig a rádiók és tévék számára nagy könnyebbséget jelenthet, hogy eltűnik a törvényből bárhogyan számolt egy óra alatt legfeljebb tizenkét perc reklámot engedélyező korlátozás, csupán annyi marad a szövegben, hogy a reklám „nem sértheti indokolatlanul a műsorszám egységét”, illetve hogy a filmeket, és a negyvenöt percnél hosszabb, egybefüggő műsorokat (kivéve a sorozatokat és a dokumentumfilmeket) negyvenöt percenként csak egyetlen reklámblokkal lehet feldarabolni.

Az új médiaszabályozás ráadásul megengedi a termékelhelyezést, vagyis filmekben, sorozatokban, szórakoztató műsorokban feltűnhetnek konkrét termékek, már ha a megjelenés nem indokolatlanul hangsúlyos, ha nem buzdítanak közvetlen vásárlásra, és persze a műsorszám előtt és után fel kell hívni a nézők figyelmét, hogy a programban termékelhelyezés is lesz. A médiaipar szereplői szerint ez a pont akár többletbevételt is jelenthet a tévéknek, mivel a törvény engedékenysége ellenére sem várható, hogy több reklámot adnának majd az adók, hiszen azzal csak elriasztanák a nézőket, de az új hirdetési formákra valószínűleg a hirdetők is hajlandóak lesznek majd pénzt áldozni.

A nézők is jól járnak majd a médiatörvény egyes paragrafusaival, így például azzal, hogy a reklám átlagos hangereje nem lehet nagyobb, mint a körülötte lévő műsoroké. Vége az tehát üvöltő hirdetésnek. Ezentúl nem maradhatnak le a nézők egyetlen fontos sporteseményről sem csak azért, mert egy olyan kis kábeladó szerezte meg a jogokat, amelyik nem elérhető, csak az ország egy részén, vagy csak néhány szolgáltatónál. A strasbourgi jegyzőkönyvnek megfelelően a médiatanács évente meghatározhatja ugyanis azoknak a kiemelt eseményeknek a körét, amelyeket nem lehet úgy sugározni, hogy azt a magyar lakosság több mint tíz százaléka ne érhesse el.

Nem nőhetnek túl nagyra

De a tévéknek és a rádióknak sem mindenképpen előnyös a médiatörvény. A Tv2 és az RTL Klub használhatja ki leginkább a termékelhelyezésben rejlő lehetőségeket, hiszen ők gyártják a legtöbb saját műsort, de magas nézettségük miatt számos megszorítást lesznek kénytelenek elviselni.

A 15 százaléknál nagyobb átlagos eléréssel rendelkező, úgynevezett jelentős befolyásolási erővel rendelkező tévék számára például előírják, hogy ezentúl reggeli és esti hírműsoraikban legfeljebb a műsoridő húsz százalékában foglalkozhatnak bűncselekményekkel, bár a Jobbik hétfőn benyújtott módosító indítványa alapján ezt már csak éves szinten fogják vizsgálni, vagyis egy éven belül kell tartani a húsz százalékos kvótát.

A két nagy adót, a Tv2-t és az RTL Klubot 15 százalékot meghaladó nézettségük miatt emellett arra kötelezik, hogy bevételül három százalékát fizessék be egy filmalapba. A csatornáknak eddig is támogatniuk kellett a magyar filmgyártást, de eddig beleszólhattak, hogy mégis milyen filmre költik el azt a pénzt. Ezentúl ezt egy állami szerv intézi majd.

A tervezet egyik legfurcsább rendelkezése korlátozza a teljes lakosság körében 35 százaléknál nagyobb nézettséget elérő csatornákat, illetve egy kézben lévő csatornacsaládokat. Az ilyen, jelentős piaci súllyal rendelkező cégeknek nemcsak megtiltja újabb adók vásárlását, de csak fél évet hagy nekik arra, hogy csatornák eladásával 35 százalék alá csökkentsék adóik együttes nézettségét. Ha erre nem hajlandók, kötelesek műsorstruktúrájuk átalakításával csökkenteni a nézettségük. Vagyis sugározzanak rosszabb, kevésbé népszerű műsorokat.

Ráadásul az országos adók bírsága akár a félmilliárd forintot is elérheti, ráadásul hiába érzi igazságtalannak a büntetést a csatorna, előbb be kell fizetnie a bírságot, csak aztán perelhet az igazáért.