Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Milyen lesz a magyar internet jövőre?

2010.12.20. 16:14 Módosítva: 2010-12-21 13:07:52
Az új médiatörvény egységesen kezeli az összes médiát, így sok esetben ugyanazokat a szabályokat alkalmazza az internetre is, mint a kereskedelmi tévékre vagy a nyomtatott sajtóra. A paragrafusokból azonban nem derül ki, hogy mégis kinek kell majd regisztrálnia, milyen tartalmat tehetnek elérhetetlenné a szolgáltatók, és hogyan büntetik a vallási kisebbségek megsértését. A törvény általános paragrafusait a joggyakorlat tölti majd meg. Annyi biztos, hogy a bírságokat mégsem kell majd befizetni, bár egy az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítvány alapján ezt szerette volna elérni. Így pár megalapozatlan bírsággal mégsem lehet csődbe vinni bármelyik médiacéget.

Az alkotmány 61-dik paragrafusának nyár eleji módosítása, azután a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, azaz a médiaalkotmány novemberi megszavazása után a Fidesz ma átveri országgyűlésen a médiatörvényt, így január elsejével teljessé válik a kétharmados többség médiaszabályozása.

Az ellenzék a média elhallgattatásáról beszél, az MSZP szerint a szabályozás a kormány lábánál heverő pincsit csinál a magyar médiából, az LMP szerint a törvény hatályba lépése után Magyarország már csak fapados demokrácia lesz. A Fidesz azt hangsúlyozza, hogy az 1996-os médiatörvény már elavult, az új szabályozás védi a közösség érdekeit, de a szólásszabadságot is. Orbán Viktor Bécsben azt nyilatkozta, hogy az új szabályozásnak egyetlen olyan eleme sincs, amit az uniós országok valamelyikében ne alkalmaznának.

A törvényt benyújtók szerint a törvénycsomag legnagyobb erénye, hogy közös keretek között szabályozza az összes médiát: a nyomtatott sajtót, a rádiókat, a televíziókat, a lekérhető műsorszolgáltatókat és az internetet.

A minden médiára kiterjedő közös szabályozással érvelők szerint a médiatörvény azért modern, mert minden platformot – kisebb-nagyobb kivételekkel – egységes szabályrendszer alapján kezel. A lineáris és a nem lineáris tartalomszolgáltatókat ugyan a médiatörvény külön választja, nem kell például korhatárkarikát kitenni az Indavideón, de azért a médiaalkotmány és a most a parlament elé kerülő médiatörvény is közös keretrendszert állít fel minden orgánumnak.

Az internet mint média

Az új médiatörvény ugyan közös paragrafusokban szabályozza az internetet és például a digitális videótékákat vagy a rádiókat, de a törvényszövegből nem egyértelmű, hogy a hagyományos elektronikus médiára vonatkozó szakkifejezéseket hogyan kell alkalmazni az internetre. Erre hivatkozva kérte a jobboldali Magyar Hírlap is szerkesztőségi cikkében, hogy gondolják át a szabályozást, mivel a lap szerint a januárban életbe lépő „gumiszabályok” erősen korlátozzák a szólásszabadságot az internetes médiákban és a nyomtatott sajtóban.

Kérdés már az is, hogy mire terjed ki a törvény hatálya. Rogán Antal még nyáron visszavonta azt a kijelentését, hogy a blogokat regisztrálni kell, azóta többen, köztük a mostani törvényjavaslatot jegyző L. Simon László is hangsúlyozta, hogy a blogokat márpedig nem kell regisztrálni.

Ennek ellenére a törvény szövegét másképp is lehet érteni. A médiaalkotmány szerint ugyanis azokat az oktató, tájékoztató és szórakoztató tartalmakat, amelyek szerkesztett formában működnek, és valamiféle gazdasági célt szolgálnak, igenis regisztrálni kell. Így regisztrációköteles lehet minden olyan internetes felület, amin hirdetések – mondjuk, Google Ads-dobozok – jelenek meg, de ezek szerint az elvek szerint a facebookos rajongói oldalak is a törvény hatálya alá esnek, hiszen egy cég vagy szolgáltatás reklámjaként végső soron gazdasági célt szolgálnak.

Ráadásul egy internetes sajtóterméket – mondjuk egy blogot – akár huszonötmillió forintra is meg lehet büntetni a szabályok megsértésért, illetve az eljárás akadályozásáért, és a törvény szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy ez a bírság csak a szerkesztőséggel rendelkező, nagy internetes oldalakra vonatkozik-e, vagy a hobbiból írogatott blogokra is. A Fidesz és a KDNP közös módosító javaslata szerint úgy tűnt, hogy mégis lesz halasztó hatálya a bírósági eljárásnak: a tartalom előállítójának nem kell jogerős ítélet nélkül kifizetnie a büntetést, vagyis nem lehet pár jól irányzott bírsággal azonnal csődbe vinni egy orgánumot. Aztán az utolsó pillanatban, hétfőn mégis előkerült egy újabb, gyors büntetéspárti módosító, mondván a több évvel később befizetett bírságnak nincs visszatartó ereje (ezt később a Fidesz és a KDNP is leszavazta).

A médiatörvény egységes szabályozási elveiből fakad az is, hogy az internetes videószájtokat egyszerűen a lekérhető médiaszolgáltatások körébe sorolják, mint – mondjuk – a kábelhálózatok digitális videótékáit. A felnőtt tartalmakat is kínáló szájtoknak a törvény szerint hatékony műszaki megoldást kell alkalmazniuk arra, hogy a nagykorúaknak szánt tartalmakat gyerekek ne nézhessék meg, ez azonban az interneten a szülők hathatós segítsége nélkül lehetetlen.

A hatékony műszaki megoldásról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság később dönt, és a szakmai szervezetek csak reménykednek, hogy egy előzetes figyelmeztetésen kívül másra nem lesz szükség. Egyébként a tévékben alkalmazott korhatárkarikáknál is szigorúbb lesz az internetes videótartalmak szabályozása.

Ráadásul, ahogy az írott sajtó cikkei, úgy az internetes tartalmak sem sérthetik – például – az etnikai vagy a vallási kisebbségeket. Eddig ilyesmit csak a közszolgálati médiának és az országos adóknak írtak elő, ezentúl a szabályozás értelmében egy, a szcientológát támadó blog is törvénytelen lehet.

Közerkölcsök

A médiatörvény és a már megszavazott médiaalkotmány ezeknek a szabályoknak a betartatását az NMHH Médiatanácsának a feladatává teszi az interneten is. A Médiatanács négy tagját a Fidesz jelölte, elnöke az NMHH elnöke, Szalai Annamária, akit Orbán Viktor nevezett ki kilenc évre. Éppen ezért mondja az ellenzék, hogy a jogsértéseket tulajdonképpen a kormány emberei vizsgálnák ki, a bírságokat is ők állapítanák meg.

A médiatanács a szakmai szervezetek szerint is túl nagy hatalmat kapott, hiszen a hatóságnak joga lesz a sajtótermék kiadásával kapcsolatos valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, ráadásul még az előtt, hogy egyáltalán megállapítana bármilyen jogsértést. Vagyis a médiahatóság bemehet a bármelyik szerkesztőségbe, és körülnézhet ott. Ráadásul a törvényből nem derül ki, hogy a szerkesztőség fogalom pontosan mit takar, egy blognál lehet a blog gazdájának lakása is.

A törvényből az is kiolvasható, hogy ismételt jogsértés esetén az NMHH a tartalmak közvetítőit is felszólíthatja a jogsértő tartalom elérhetetlenné tételére. A tartalomközvetítőkre vonatkozó szabályozást ugyan a szakkifejezések alapján a kábelszolgáltatókra írták – azért, hogy egy-egy külföldön bejegyzett tévécsatornát is elérhetetlenné lehessen tenni –, de az egységes szabályozás miatt a paragrafus ugyanúgy vonatkozhat az internetszolgáltatókra is. Vagyis – mondjuk – a UPC-t vagy a T-Home-ot arra  lehet kötelezni, hogy előfizetőit akadályozza meg a kifogásolt oldal elérésében.

És még csak az sem egyértelmű, hogy mit jelent a jogsértő tartalmak elérhetetlenné tételének kötelezettsége: egy közerkölcsbe ütköző kép esetén nem tudni, hogy elég-e a képet vagy az azt tartalmazó posztot eltüntetni, vagy elérhetetlenné kell tenni az egész blogot? Vagy a tárhelyet biztosító szolgáltatást is?

A jogsértés pontos definíciójáról még kevesebbet árulnak el a törvények. A hírportáloknak, például, ezentúl be kell majd számolniuk minden, a magyar nemzet érdeklődésére számot tartó eseményről, de arról nem lehet tudni semmi biztosat, hogy milyen szabályok alapján határozzák meg a nemzet érdeklődésére számot tartó események körét. Erre csak a médiatanács joggyakorlata adhat majd választ, bírságok nyomán derül majd ki, hogy miről is kell mindenképpen tudósítani.

A bírságok száma feltételezhetően nőni fog a médiában, és nem csak az interneten, ahol eddig csak polgári peres úton, illetve az elektronikus vásárlásról szóló törvény és a sajtótörvény paragrafusai szerint lehetett eljárni. (A polgári és a büntetőjogi szabályok mindig is vonatkoztak az internetre, a hírportálok esetében alkalmazható volt a sajtótörvény, és az elektronikus kereskedelmi törvény szabályozta a szerkesztett és felhasználói tartalmakat, a spamet és a felelősségi kérdéseket. Utóbbi értelmében távolították el például a bejelentés után a jogsértő tartalmakat eddig a tárhelyszolgáltatók.)

Most a médiatörvény bevezeti a médiabiztos intézményét. A vizsgálat lefolytatására jogosult médiabiztos névtelenül kezeli a bejelentéseket, és még csak az sem kell, hogy valaki érintett legyen az ügyben, mondjuk, magát érezve sértve egy kisebbség tagjaként, esetleg az ő becsületét sértsék meg. Ezek a szabályok vélhetően növelni fogják a feljelentési kedvet.

Büntessen! Mekkora bírsággal sújtaná ezt a cikket az új médiatörvény értelmében?

  • 5649
    25 millió
  • 2924
    0 forint
  • 481
    5 millió
  • 405
    10 millió