Natália
2 °C
5 °C
Index - In English In English Eng

Unalmasabb műsort kell adniuk a túl jó tévéknek

2010.11.09. 11:49 Módosítva: 2010.11.09. 14:36
A médiatörvény tartalomszabályozással foglalkozó fejezeteiben engedélyezik a termékelhelyezést, bevezetnek még egy korhatárkarikát, bár nem kell feltétlenül kirakni. Betiltják a túl hangos reklámokat, és szabályozzák, hogy mindenki láthassa a fontos meccseket. A piaci erőviszonyokkal foglalkozó részben arra köteleznék a túl nézett tévéket, hogy nézetlenebb műsorokat sugározzanak, vagy adják el kisebb csatornáikat. A köztévé minden eddiginél több reklámot adhat, és minden eddiginél több csatornát indíthat. Megszereztük a törvénytervezet munkaverzióját.

A médiaalkotmányozás még nem állt le, a Fidesz még az idén el akar fogadtatni két új törvényt, az egyik a tartalomszabályozásról és a kiskorúak védelméről szól, a másik a piacot szabályozza majd, hogy megakadályozza a médiát uraló vállalatbirodalmak kialakulását.

A birtokunkba került munkaanyag alapján a kiskorúak védelmét vagy a reklámokat és termékelhelyezéseket szabályozó törvény lazítana az eddigi médiatörvény szigorán, és az uniós szerződésekhez hangolná a szabályozást, míg a piaci erőfölény megakadályozását célzó paragrafusok sok helyen szigorítanának a jelenleg érvényes és elavultnak számító szabályozáson, ráadásul sokszor megdöbbentő kötelezettségeket rónak a médiapiac szereplőire.

Újabb karika

A törvény szövegét még most csiszolják, hivatalosan a szakmai egyeztetés sem kezdődött el, így nem meglepő, hogy a tervezet még sok ellentmondást, véletlenül otthagyott paragrafust és bizonytalan definíciójú kifejezést tartalmaz. Ennek ellenére egyértelműen kiderül, hogy az alkotók egységes elveket igyekeztek alkalmazni a tartalomszabályozásban a tévékre, a rádiókra, az interneten megjelenő audiovizuális tartalmakra és az új digitális technológiákra: az EPG-re vagy a VOD-ra.

A törvény megkülönböztet lineáris médiaszolgáltatásokat, ilyen a hagyományos tévéadás és a rádió, illetve lekérhető médiaszolgáltatást, ilyen egy videómegosztó oldal a neten vagy a digitális videótéka.

Az előbbinél az új szabályozás ezután is szükségesnek tartja a tartalmak korhatár-besorolásának állandó jelzését, vagyis a képre vetített karikákat. Szerencsére a rádióadásoknál lemondanak erről. Az új szabályozás ráadásul szigorúbb, eltűnik a tizenkét éves kor alatt csak szülői felügyelettel ajánlott meghatározás, helyette a 12-es karika ezentúl egyszerűen azt jelenti, hogy 12 éven aluliaknak nem ajánlott.

Ráadásul bevezetnének egy új korhatár-besorolást is, lesznek nyolc éven aluliaknak nem ajánlott műsorok is. A tizenhat éven aluliaknak nem ajánlott műsorokat csak este kilenc és hajnali öt között lehetne bemutatni, a tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott műsorokat csak este tíz után lehetne műsorra tűzni.

A törvényalkotók tettek engedményeket is: este tíz után nem kell kirakni a 16-os karikát, 23 óra után a 18-ast sem, vélhetően azért, mert a törvény által védett korosztálynak akkor már úgysem lenne szabad a tévé előtt ülnie.

További könnyebbség a műsorszolgáltatóknak, hogy kérhetik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsának segítségét a korhatár-besoroláshoz. A tanács tizenöt napon belül köteles megmondani, hogy szerinte az adott film vagy műsor milyen korhatárkarikával kell, hogy menjen. Ez azért fontos, mert az utóbbi években az ORTT úgy büntette meg többször is a kereskedelmi tévéket a rossz korhatár-besorolásért, hogy nem volt hajlandó előbb megmondani, hogy jól döntöttek-e a csatornák jogászai a korhatárkarika kiválasztásakor. Megvárták, amíg a műsor adásba kerül, aztán lecsaptak.

Nem kell mindenképpen a karika

Az új szabályozás szerint a lekérhető műsorokat szolgáltatóknak egyáltalán nem kell kirakniuk a korhatár-besorolást jelző piktogramokat, feltéve, hogy a tizenhat éven felülieknek ajánlott műsorokat csak este kilenc után teszik elérhetővé, vagy ha a tizennyolc éven felülieknek szóló tartalmakkal együtt külön felületen kínálják őket, és figyelmeztetnek a korhatár-besorolásra, emellett különböző technikai megoldásokkal biztosítják, hogy ezeket a tartalmakat csak felnőttek nézhessék meg.

Az a törvényből nem derül ki, hogy az ingyenes, nem előfizetőknek szóló tartalmakat mégis hogyan kell védeni. Ilyen tartalom lehet például egy netes videótár, hiszen a „Biztosan elmúltál már 18 éves?” kérdés és az igen, nem gombok használata vélhetően nem felel meg a törvénynek, amely szerint „hatékony műszaki megoldással biztosított módon csak tizennyolc éven felüli felhasználók” számára elérhető tartalmakról beszél.

A kódolás vagy a gyerekzár egyébként a hagyományos tévécsatornákat is mentesíti a korhatárkarikák használata alól, ráadásul így még a VI. kategóriába sorolt, indokolatlan erőszakot vagy szexualitást tartalmazó műsorszámok is leadhatóak. Vagyis a kábeltévék videótárában vagy a kódolt adókon ezentúl éjjel-nappal mehet a pornó és a véres horror.

Foci mindenkinek

A törvényben az uniós irányelveknek megfelelően benne lesz a kiemelt műsorok kizárólagos közvetítési jogának szabályozása is. Ezentúl nem fordulhat elő, hogy például csak egyetlen csatornán, a Digisporton láthatók a Bajnokok Ligája meccsei, és a csatorna csak szolgáltatóváltással, új kábeles-műholdas előfizetéssel nézhető az ország nagy részén. A strasbourgi jegyzőkönyvnek megfelelően a médiatanács évente meghatározhatja azoknak a kiemelt eseményeknek a körét, amelyeket nem lehet úgy sugározni, hogy azt a magyar lakosság legalább tíz százaléka ne érhesse el.

A csatornáknak ezeket a műsorokat minden műsorterjesztési módon elérhetővé kell tenniük legalább a lakosság kilencven százalékának, vagyis fel kell ajánlaniuk műsoraikat minden szolgáltatónak. Ha az árban nem sikerül megegyezniük, akkor az NMHH médiatanácsa határozatban dönthet a szerződésről, akár az árról is.

Vége a hangos reklámoknak

A tervezet a reklámszabályozáson is lazítana. Eltűnik a bárhogyan számolt egy óra alatt legfeljebb tizenkét percet engedélyező korlátozás, csupán annyi maradna, hogy a reklám „nem sértheti indokolatlanul a műsorszám egységét”. Nem lehetne megszakítani reklámmal a hírműsorokat, a vallási műsorokat és a gyereknek szóló programokat, ha a műsoridő nem haladja meg a harminc percet.

A filmeket, és a negyvenöt percnél hosszabb, egybefüggő műsorokat (kivéve a sorozatokat és a dokumentumfilmeket) negyvenöt percenkén csak egyetlen reklámblokkal lehet feldarabolni, de a törvény itt is tesz még egy engedményt: ha a műsor húsz perccel hosszabb, mint egyszer vagy többször negyvenöt perc (vagyis ha legalább hatvanöt, száztíz vagy százötvenöt perc) akkor még egy reklámblokkot be lehet préselni.

A szabályozás szerint viszont a reklám átlagos hangereje nem lehet nagyobb, mint a körülötte lévő műsoroké, vagyis – ahogy Szalai Annamária, az NMHH elnöke megígérte – vége az üvöltő hirdetésnek, a távvezérlő utáni ijedt kapkodásnak.

A szabályozás engedélyezi a termékelhelyezéseket is, vagyis filmekben, sorozatokban, szórakoztató műsorokban feltűnhetnek konkrét termékek, már ha a megjelenés nem indokolatlanul hangsúlyos, ha nem buzdítanak közvetlen vásárlásra, és persze a műsorszám előtt és után fel kell hívni a nézők figyelmét, hogy a programban termékelhelyezés is lesz. Vagyis a Barátok közben ezentúl gépelhetnek Apple laptopon, viszont Berényi Miki nem nézhet fel a monitorból, hogy azt mondja: „Milyen csudálatos is ez a MacBook Pro, szerintem mindenkinek ilyet kéne vásárolnia.”

Ráadásul a törvénytervezet a hír- és közéleti műsorokban sem retteg a márkák, logók megjelenésétől. Ha ezért a csatorna nem kér pénzt, feltűnhetnek konkrét termékek ezekben a műsorokban is. Vagyis nem kell kipixelezni az autómárkákat vagy Ganxsta Zolee pólóján az Adidas-jelet.

A tervezet reklámmal foglalkozó részének egyik meglepetése, hogy a sokat hangoztatott reklámmentes köztévé ideájával ellentétben a szabályozás minden eddiginél több reklámot engedélyez a közszolgálati médiában. Az eddig bárhogyan számolt egy órában leadható hat perc helyett óránként kilenc percet.

A szabályozás két másik előremutató pontja, hogy a magyar és európai műsorszámokkal foglalkozó részben kimondja, hogy magyar zeneszámnak minősül, amit magyar zenészek írtak vagy adnak elő, vagyis a Petőfit ért kritikákat törvényileg cáfolták meg: magyar dalnak számítanak majd a Kolin vagy a Neo angol nyelvű dalai.

Emellett a törvény támogatja a nyelvtanulást is, hiszen arra kötelezi az országos tévéket, hogy főműsoridőben a filmek legalább huszonöt százalékát eredeti nyelven – magyar felirattal – is tegyék elérhetővé.

Rosszabb műsort kell készíteniük

A szabályozás piacfelügyeleti része azonban nemcsak az uniós irányelvekhez igazítja az elavult szabályozást, de rengeteg a hatályos médiatörvénynél szigorúbb korlátozást is tartalmaz.

A tervezet például határozottan tiltja, hogy a tematikus adókon kívül bármely tévécsatorna üzemeltetői újabb adókat indíthassanak, ezzel az RTL Klub és a Tv2 terjeszkedését is megakadályoznák, de ha Magyarországra lenne bejelentve, a Viasat3 sem kínálhatná a szolgáltatóknak testvércsatornáját, a Tv6-ot.

Ez a pont valószínűleg csak tévedésből maradt bent a szövegben, hiszen rengeteg paragrafus foglalkozik ezután az összefonódásokkal és a kereszttulajdonlással. A törvény tiltja többek között a hetilapok tulajdonosainak is, hogy országos tévét indítsanak, ennek alapján például a Storyt kiadó Sanomának el kéne adnia a Story tv-t, a Heti Választ is tulajdonló Infocenternek pedig csak azért lehetne tulajdonrésze az RTL Klubban, mert a törvény csupán a többségi tulajdont nem engedélyezi.

A tervezet egyik legfurcsább rendelkezése korlátozza a teljes lakosság körében 35 százaléknál nagyobb nézettséget elérő csatornákat, illetve egy kézben lévő csatornacsaládokat. Az ilyen, jelentős piaci súllyal rendelkező cégeknek nemcsak megtiltja újabb adók vásárlását, de csak fél évet hagy nekik arra, hogy csatornák eladásával 35 százalék alá csökkentsék adóik együttes nézettségét. Ha erre nem hajlandók, kötelesek műsorstruktúrájuk átalakításával csökkenteni a nézettségük. Vagyis sugározzanak rosszabb, kevésbé népszerű műsorokat.

A szabályozás másik meglepő eleme, hogy a jelentős befolyásolási erővel rendelkező médiák körét úgy határozza meg, hogy éves átlagos nézettségüknek el kell érnie a tíz százalékot, viszont egy adott évben mindössze két ilyen csatorna lehet. Vagyis ha, mondjuk az RTL klub nézettsége 25 százalék, a Tv2-é 18, a Viasaté pedig 17,5, akkor csak az RTL-t és a Tv2-t kötelezik majd a szigorúbb szabályok betartására, például több magyar film sugárzására.

A tervezet kiemelten támogatja a közösségi médiaszolgáltatást, és ezzel együtt irreális kötelezettségeket ró a szolgáltatókra. A százezernél több előfizetővel rendelkező szolgáltatók, például a UPC és a T-Home ezentúl hat közszolgálati adó műsorát kötelesek terjeszteni, ezenkívül hat közösségi adó, mondjuk, önkormányzati tévé műsorát is kötelesek felvenni kínálatukba, méghozzá ingyen. Mindez csak azért meglepő, mert se a Duna Televíziónak, se az MTV-nek nincs három adója, hat helyi közösségi adó pedig az ország egyetlen részén sem működik, általában egy képújságot sugárzó városi tévé képes csak megélni.