Anita, Kármen
11 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Százmilliókat vittek el a Marslakók

2012.08.03. 21:44 Módosítva: 2012.08.04. 10:32
Alig öt hónappal az indulás után véget ér a Marslakók című köztévés napi sorozat. Bár kevés remény volt a megszüntetésére, az MTVA és Jáksó László producer belátta, hogy ebből már nem lehet többet kihozni. De mi okozta a közszolgálati szappanopera vesztét, és mennyibe került ez nekünk?

Bár már július végén tudni lehetett, hogy egyelőre nem forgatnak új részeket a köztévés szappanoperához, a készítők akkor még bízhattak benne, hogy ez csak annak a takarékoskodásnak a része, amely a hírek szerint akár október elejére is kitolná a közmédia őszi műsorstruktúrájának indulását.

"Innovatív értékei ellenére"

Szerdán azonban eldőlt, hogy a Marslakók már nem kerül vissza a képernyőre, az MTVA és a Marslakók Produkciós Kft. közös közleménye szerint a sorozat "innovatív értékei ellenére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket", és elismerték azt is, hogy "a sorozat iránt érdeklődő nézők száma elmaradt az elvárt mértéktől..., és szélesebb körű elfogadottságának kialakulása a jövőben sem valószínűsíthető".

A felek közös megegyezéssel szerződést bontottak, ami csak azért váratlan fejlemény, mert a szerződés szerint nézettségi okokra hivatkozva ezt az első évadban nem tehette volna meg a megrendelő, mivel "egy napi sorozatnak idő kell arra, hogy megszeressék a nézők".

Az atlatszo.hu-ra feltöltött szerződésrészlet szerint három év alatt kétmilliárd forintot fizetett volna az MTVA a gyártó cégnek, a Marslakók Kft-nek. A dokumentum szerint egy epizód ára 5,9 millió forint + ÁFA-ba (összesen 7 millió 493 ezer forint) került, amihez előkészítő munkákra a köztévétől 50 milliót érő kapacitás mellett 150 millió forint készpénzt is kaptak. Az egy bulvárlap szerkesztőségében játszódó sorozat – az egyszeri költségeket is figyelembe véve - az első három év költségvetése alapján havi bruttó 245 417 625 forintba került volna.

Az MTVA-t szerettük volna megkérdezni arról, hogy valójában mennyit költöttek a félig fiktív, félig aktuális eseményeket feldolgozó sorozatra eddig, de csütörtök délelőtt óta nem kaptunk választ, és Jáksó László kreatív producer sem válaszolt a megkeresésünkre.

A szerződés alapján végzett saját számításaink szerint, ha a március 4-e óta adásba került 77 rész árát tekintjük, akkor minimum 576 millió 961 ezer forintba került a sorozat. Ha viszont a teljes költségvetés alapján visszaosztott havi költségeket számoljuk, akkor öt hónap alatt legfeljebb 1 milliárd 227 millió forintba került az adófizető állampolgároknak. A valós összeg valahol a kettő között lehet, mivel például a stúdió felépítésének az ára a napi költségvetésben nincs benne.

Amatőr, gagyi, követhetetlen

De mi okozta a Marslakók vesztét? Elsősorban az, hogy hiába gondolkodtak a közszolgálati szappanopera koncepcióján állítólag évek óta, a végeredmény sem a közszolgálati, sem a kereskedelmi tévézés elvárásainak nem felelt meg.

Attól, hogy mondjuk a közszolgálati média vezérigazgatója bazsalyog a sorozatban, még nem lesz közszolgálati valami, a kereskedelmi média elvárásainak viszont szinte semmilyen tekintetben nem felelt meg a sorozat, hiszen nélkülözte azokat az elemeket, amik egy szappanopera vagy bármilyen eladható sorozat esetében elengedhetetlenek. Ilyen például az érthető történetvezetés, a nézőket érdeklő szituációk, a szimpatikus karakterek vagy a napi sorozatokra jellemző meglepő csavarok.

Ezer sebből vérzett a 77 részt megélt széria. A legjellemzőbb problémája a teljesen életidegen párbeszédek és helyzetek sora volt, amit akár a magyar filmgyártás betegségének is nevezhetnénk, de ezt ráadásul egy bonyolult oknyomozással tetézték, ami a sorozatot nem minden nap nézők számára teljesen követhetetlenné tette a cselekményt.

A kivitelezés sem sikerült grandiózusra, az össze-vissza vágott jelenetek között sok bakit fedezhettek fel a nézők. Nem egyszer előfordult, hogy az egyik képen még reggel van, a másikon meg már este, hogy jelenet közben állították be a világítást, vagy hogy egy szereplő felhívta azt a barátnőjét, akivel éppen beszélgetett személyesen - és mindezért még a funérlemezes stúdió látványvilága sem kárpótolta a nézőket. Nyilvánvaló, hogy nem akadt szerkesztő, aki a végeredményt megnézte volna, ezt a feladatot csak a nézőkre bízták.

Ráadásul hosszú ideig egyetlen pozitív szereplő sem tűnt fel a sorozatban, nem volt olyan karakter, akivel a hétköznapi néző azonosulni tudott volna, helyette rengeteg manírt, beszédzavart és természetellenes viselkedést kapott cserébe. Na meg néha egy-egy vendégszereplő celebet, például Kálloy-Molnár Pétert vagy Havas Henriket.

Már ötezer fiatalt sem érdekelt

Jáksó László kreatív producer azonban úgy tűnik, hogy mindezt nem vette észre, mivel a Magyar Narancsnak adott interjújában a sajtóra fogta a sorozat sikertelenségét: "a magyar sajtó egy része elkezdett őrjöngve könyörögni a nézőknek, hogy semmiképp bele ne nézzenek." Ezt az állítását azonban a sorozat nézettsége egyáltalán nem igazolta.

Ugyanis a számok alakulásából pontosan kiderült, hogy bőven voltak olyanok, akik esélyt adtak a Marslakóknak, de már az első pár epizód után lemondtak róla. A március 4-ei első két rész ugyan nem akasztotta ki az AGB Nielsen nézettségmérőit, de utólag visszanézve még így is szép eredménynek számított, hogy teljes népességben 358 ezren (6,8 százalékos közönségarány), a reklámozóknak legfontosabb 18-49-es korosztályban pedig 123 ezren (5,7 százalék) látták.

De már az első héten megindultak lefelé a lejtőn, és péntekre elérték 49+-ban a 168 ezer, 18-49-ben a 36 ezres nézőszámot. Az első hónapban csak egyszer sikerült elérniük az ötszázalék feletti közönségarányt, míg április közepére már lemorzsolódott 40 ezer ember ember, ami a kezdeti nézők egyhatoda.

Jáksó László kreatív producer
Jáksó László kreatív producer

Június elején, amikor utoljára ment főműsoridőben, a Híradó után, a teljes népességben 178-199 ezren nézték (4,2-4,9 százalékos közönségarány), a fiatalok között pedig 28-48 ezer közötti nézőszámot (2-3,4 százalékos közönségarány) ért el. A foci Eb első hetében szünetelt a sorozat, majd a Híradó előtti sávban tért vissza két hétre, de katasztrofális eredményt produkált: heti átlagban 1,1 százalékos közönségarányt tudtak összehozni a 18-49-es korosztályban (átlagosan 12 ezer néző), de volt olyan nap, amikor mindössze 4977-en nézték. Teljes népességben heti átlagban 92 ezres nézettséget ért el, de volt, hogy csak 75 ezren követték.

A baj azonban nem járt egyedül, ugyanis a Marslakók sikertelensége kihatott a köztévé többi produkciójára is. A Marslakók előtti Híradó például a sorozat indulása előtti 9. héten még 566-688 ezer embert vonzott a teljes népesség körében, míg a sorozat első hetén 555-606 ezer nézőt, a 22. héten viszont már csak 427-483 ezer embert. De hasonlóan jártak a Marslakók utáni produkciók is, az indulás előtt a Kékfénynek még a teljes népesség körében 10,6 százalékos közönségarányt sikerült elérnie, a 21. héten viszont már csak 9,4-et, de így jártak a Párizsi helyszínelők (9. hét 7,4 - 23. hét 6,4) és a Poén Péntek (9. hét 9,4 - 22. hét 7,9) is.

A Marslakók június 29-én szabadságra ment, ami után az MTVA dönthetett volna úgy, hogy átpozicionálja a sorozatot, és a Maradj talpon! elé, vagy Az Este környékére helyezi át, de ennek az lett volna az üzenete, hogy lemondtak a nézettségéről, viszont szívesen fizetnek érte tovább.

Szakmai, jogi, gazdasági és politikai problémák

"Örvendetes fejlemény, hogy az MTVA önkritikát gyakorolt. Ha valami nem hozza azt a nézettséget, amit várnak tőle, akkor ott a műsor teljes átalakításáról vagy megszüntetéséről kell dönteni, de ez egy sorozat esetében csak a megszüntetés lehet. Ebben az esetben az MTVA az egyetlen jó döntést hozta" - nyilatkozta az Indexnek Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely közgazdász szakértője.  Mint mondja, ez azonban nem feledteti a korábban hozott kevésbé jó döntéseket.

"A rossz döntések közé tartozik – és ez a nézettség alapján kimondható –, hogy akik kitalálták ezt a sorozatot, nem voltak tisztában azzal, hogy egy jó sorozattal szemben milyen szakmai elvárások vannak, nem ismerték a műfajt eléggé. A problémacsomag másik része jogi-gazdasági kérdés, ugyanis, ha igazak azok a sajtóértesülések, amely szerint 3 év alatt 2 milliárd forintba került volna a sorozat, és ezzel a szerződéssel az MTVA elkötelezte magát a produkcióhoz az első évre, akkor azért megkérdőjelezhető, hogy kellő gondossággal jártak-e el a szerződés megkötéskor. Megint csak újsághírek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy mivel Orbán Viktor tanácsadójához, Habony Árpádhoz köthető ez a történet, ez azt sugallja, hogy a szerződés megkötésekor nem tisztán televíziós műsorkészítési és szakmai szempontok döntöttek".

Urbán szerint felvetődik az a kérdés, hogy eddig mennyibe került a sorozat, és most milyen feltételekkel tudott kiszállni a közmédia, "de erről csak találgatni lehet, mivel a szerződés nem került teljes mértékben nyilvánosságra. És persze az is kérdés, hogy ennek milyen következményei vannak: lesz-e olyan döntéshozó, aki ezért az egész történetért vállalja a felelősséget és feláll, ugyanis jól működő szervezeteknél ennyi pénz eltapsolásáért valaki el szokta vinni a balhét" - összegezte véleményét a szakértő.