Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó PéternekMint ismert, a Pesty Fekete Doboz című dokumentumfilmsorozat egy nagy vitát kiváltó riportfilmmel indult március 7-én. A cigány-magyar együttélés című film után roma és nem roma közéleti szereplők, politikusok, szociológusok és antropológusok aláírásgyűjtést hirdettek, melyben követelték, hogy „a cigány közösségeket egységesen antiszociális, összeférhetetlen, bűnöző életvitelű, vérfertőző képben feltüntető" műsort az MTVA ne ismételje meg.
A riportfilm a cigányságtól magát nyílt levélben elhatároló Forgács István roma származású szakértő állításaira épült, aki úgy véli, hogy itt az ideje őszintén beszélni a cigányok „felelőtlen gyerekvállalási szokásairól”, az általuk elkövetett bűnesetekről, és a körükben tapasztalható munkanélküliségről.
A film (itt nézhető meg) ugyanakkor a petíciót aláíró 1400 tiltakozó szerint egyoldalú tájékoztatást adott ezekről a kérdésekről, ezért úgy vélik, hogy az alkalmas volt a romák elleni kirekesztésre és gyűlöletkeltésre. Mint petíciójukban írták „a műsor olyan színben tünteti fel a hazai cigányságot, mely méltóságukban sérti e népcsoport tagjait, a velük kapcsolatos előítéleteket erősíti, félelmet kelt a nézőben, és azt közvetíti, hogy potenciális áldozata a romáknak”. A tiltakozók nyilatkozatait itt olvashatja.
Az MTVA a petíció átvétele után közleményt adott ki, melyben elismerték, hogy a film "nagy vitákat váltott ki, az elismerő szavak mellett több olvasói levél hívta fel a közmédia figyelmét az alkotás nem elég árnyalt látásmódjára. Az MTVA vezetése mérlegelte a véleményeket, s a társadalmi érzékenységre való tekintettel az ismétléstől eltekint".
Ezt követően május végén az NMHH Médiatanácsa is állást foglalt az ügyben, és azt állapította meg, hogy a dokumentumfilm "sem az emberi méltóság megsértésére, sem gyűlöletkeltésre, sem kirekesztésre nem volt alkalmas a roma közösséggel szemben, hiszen eleve nem annak egészét állította be negatív színben, az elítélendő jelenségeket pedig nem faji alapon ítélte meg, illetve nem a közösség kulturális beállítottságának tudta be (tekintettel a jelentős számban felmutatott pozitív példákra is)".
Mint írták, "nem vitás, hogy a műsor provokatív, vitára ingerlő volt, többek érzékenységét sérthette, és egy régóta vitatott közéleti-politikai kérdéssel foglalkozott, de a sajtószabadság joga elsősorban éppen az ehhez hasonló vélemények számára biztosít védelmet. A médiatanács ennek megfelelően úgy döntött, hogy nem indít hatósági eljárást az ügyben".
Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa szerdán közleményt adott ki az ügyben, mely szerint sérti a műsor megsértette az egyenlő méltóság elvét. Szabó szerint "a műsor származási alapon, sztereotípiák mentén" keresi a választ társadalmi problémák létére és mibenlétére. A biztos által lefolytatott vizsgálat rámutat arra is, hogy ilyen esetekben a médiatanács köteles a törvényben biztosított hatósági eszközeivel élni.
Közleményében Szabó Máté kifejti: bár az ellenőrzés lefolytatásával a Médiatanács formálisan eleget tett alapjogvédelmi feladatának, tartalmi szempontból azonban "nem őrködött az egyenlő méltóság érvényesülése felett", mivel a vizsgálat során nem volt figyelemmel a szociológiai, szociálpszichológiai és médiatudományi szempontokra és körülményekre.
"A bűnözés és a deviancia romakérdésként való bemutatása, a kollektív bűnösség elve egy demokratikus társadalomban semmilyen tekintetben nem fogadható el, sérti az egyenlő méltóság elvét" - hangsúlyozta Szabó Máté. Közölte: egy közszolgálati médiumban bemutatott alkotással szemben fokozott elvárás, hogy árnyalt és tényszerű megközelítésmóddal aktívan segítse elő az egyenlő méltóság érvényesülését. A szerkesztők és műsorkészítők véleménynyilvánításhoz, önkifejezéshez való joga ezen alkotmányos kereteken belül érvényesülhet - tette hozzá.
Szabó Máté megállapította továbbá, hogy a műsorral kapcsolatban sérült a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás, illetve ehhez kapcsolódóan a közszolgálatiság követelménye is. A biztos kezdeményezte, hogy a médiatanács a jövőben fokozott szakmaisággal járjon el az egyenlő méltóság védelme érdekében.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
