A korrupt moszkvai attasé indexes lebuktatása az év oknyomozása

A tavalyi elismerés után idén is az Index.hu újságírói, ezúttal Panyi Szabolcs és Dezső András nyerte el az év legjobb oknyomozójának járó Gőbölyös Soma-díjat.

Kollégáink díjnyertes cikksorozatukban annak jártak utána, kicsoda és mit csinált Kiss Szilárd agrárdiplomata, akit tavaly a felszámolás alatt álló Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet körüli pénzügyek miatt tartóztattak le. A gyanú szerint Kiss rávett valakit, hogy a banki tartozását szerezze meg áron alul. Mindez ki sem derült volna, csakhogy egyik ismerősét, a korábban a futballbizniszben is érdekelt Sziky Gyula vállalkozót a rendőrség lehallgatta – ez okozta Kiss vesztét.

Egy KGB-gyanús diplomata lebuktatása

Az Index nyomozása során fény derült rá, hogy Kiss Szilárd nem csak Tarsoly Csaba bukott Quaestor-vezérrel, hanem Orbán Viktor barátjával, Mészáros Lőrinccel is üzleti kapcsolatban állt, nem is akárhogy. Kollégáink rábukkantak Kiss és Mészáros eltitkolt közös orosz cégére, amit a felcsúti milliárdos polgármester elfelejtett a vagyonbevallásában feltüntetni.

Kissről azt is kiderítették, hogy korábban gyanús orosz figuráknak és prostituáltaknak segített magyar vízumhoz jutni nagy tételben. Kissnek bírósági papírja is volt arról, hogy vízumok ígéretéért cserébe kb. 20 millió forintnyi pénzt kapott egy orosz üzletembertől. Ennek ellenére orosz élettársa társtulajdonos és ügyvezető lett egy olyan moszkvai cégben, melynek a magyar állam egyenesen kiszervezte a vízumigénylést.

A cikksorozatból az is kiderült, hogy amikor agrárdiplomatának kinevezték, az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázatokat tárt fel Kissel kapcsolatban, ennek ellenére Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek köszönhetően a simlis üzletember-diplomata pozícióban maradhatott miniszteri megbízottként. Pedig az átvilágítás orosz alvilági kapcsolatokat tárt fel nála, ráadásul róla és különösen élettársáról, Lénáról kormánykörökben is elterjedt vélemény volt, hogy orosz titkosszolgálati kötődéseik vannak.

Mindezek ellenére Fazekas Sándor agrárminiszter a mai napig nem adott magyarázatot arra, miért tartotta meg Kisst a nemzetbiztonsági szakvélemény ellenére. A cikksorozat utolsó részében a szerzők azzal foglalkoztak, hogyan hálózta be Kiss Szilárd többek között közös bizniszekkel és megvendégeléssel, etetéssel-itatással az agrárminisztérium több döntéshozóját, és hogy a kirobbanó botrány milyen feszültségeket okozott Szijjártó Péter és Fazekas között.

Itt így mennek a dolgok

A díjátadón a szerzők elmondták, Kiss Szilárd letartóztatásáról egy nyugati diplomatától hallottak először, ezután jártak utána annak, kicsoda lehet az agrárdiplomata. Amikor Kiss életét és karrierjét térképezték fel, akkor szerezték meg azokat a lehallgatási jegyzőkönyveket, amelyekből kiderült, kikkel állt kapcsolatban az agrárdiplomata és mi okozta a vesztét. Az anyaggyűjtés során több tucat emberrel, köztük üzletemberekkel és kormányzati szereplőkkel is beszélgettek Kissről, ekkor vált világossá, hogy a férfi befolyásos orosz felesége is fontos szereplő a történetben. Az újságírók a feleséggel is kapcsolatba tudtak lépni, de a kommunikáció azonnal megszakadt, amikor a nőt az esetleges orosz titkosszolgálati kötődéséről faggatták.

Ijesztő, hogy egy olyan zűrös múltú, gyanús hátterű figura, mint Kiss, ilyen könnyedén tudott mozogni az államigazgatásban annak ellenére, hogy a személye nemzetbiztonsági kockázatot jelentett.

– mondta Dezső András és Panyi Szabolcs a díjátadón. 

Panyi kiemelte: döbbenetes volt, ahogy a különböző háttérbeszélgetések során mindenki teljes természetességgel beszélt arról, hogy igen, Kiss Szilárdnak alvilági és orosz titkosszolgálati kapcsolatai vannak, de „Oroszországban így mennek a dolgok”, és „mindenki mosta a kezét”.

Arra a kérdésre, hogy a munkájukkal kapcsolatban érte-e a szerzőket fenyegetés, Dezső azt mondta: „Azok a témák, amelyek titkosszolgálati ügyeket érintenek, alapvetően kockázatosak. De nem az a kérdés, hogy érte-e bármelyikünket fenyegetés vagy zsarolás, hanem az, hogy ha volt is ilyen próbálkozás, az sikerrel járt-e. A válasz pedig az, hogy nem.”

Megúszhatják?

Panyi Szabolcs és Dezső András cikke kiemelkedett a történet tálalásában is, érthető, egyszerű emberi nyelven, ütősen prezentálta az eredményt – emelték ki a díjátadón. Összességében a zsűri három szempontot mérlegel: a tényfeltáró munka mennyiségét és minőségét; társadalmi fontosságát; valamint a tálalást.

A korrupció elleni küzdelem fontos eszköze az oknyomozás. Az oknyomozó sajtó és a watchdogként működő civilek célja a hatalom ellenőrzése

– hangzott el a díjátadón. „Sokszor hallom a kérdést, hogy mi értelme az oknyomozásnak, ha a leleplezettek sokszor következmények nélkül ússzák meg, köztünk sétálnak” – mondta a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Martin József Péter. Szerinte azonban az elkötelezettség felülírja ezt, és a tényfeltáró munkáival világhírt szerző Günter Wallraffot idézte: egy-egy oknyomozó írás sokszor katalizál akkor is, ha csak évek múlva éri el a hatását.

A Gőbölyös Soma-díjat a 2000-ben meghalt Gőbölyös József „Soma” oknyomozó újságíró emlékére alapították. A díjat az idei évtől kezdve a Transparency International Magyarország vette szárnyai alá és menedzseli. A díj odaítéléséhez a kuratóriumi tagoknak konszenzusra kell jutniuk. Idén ők Balogh Ákos Gergely, a Mandiner főszerkesztője, Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, Lőke András, a Gőbölyös József „Soma” Alapítvány elnöke és Urbán Ágnes, a Corvinus Egyetem docense voltak. A zsűri tagjai összesen nyolc munkára adtak szavazatot, köztük volt egy másik indexes újságíró cikke is: Nyilas Gergelyt azért a riportjáért (elfogatta magát az ásotthalmi úton, hogy beszámolhasson a menekültek sorsáról, miután beültetik őket egy rendőrségi kisbuszba) emelték ki, amelyért az ügyészség  vádat emelt.

A Gőbölyös Soma-díjat negyedik alkalommal kapta indexes újságíró. Tavaly is a mi kollégánk nyert, akkor Szalai Bálintot, a gazdaság rovat munkatársát részesítették elismerésben a magyar állampolgárság-biznisz maffiaérdekeltségeinek feltárásáért. A kémkedéssel vádolt „KGBéla” ügyeinek feltárásáért akkor is esélyes lett volna a most díjazott Dezső András is, de tavaly még csak 37 év alatti újságírót ismerhettek el (ennyi idősen halt meg Gőbölyös József), ő pedig ennél már idősebb volt. Idén először nem volt életkori korlátozás.

 Az elmúlt évben több más fórumon is indexes siker született:  Junior Prima-díjat kapott Szabó Péter, az Index videósa, Hégető Honorka-díjat nyert Zsolt, a kunyhóból szociális bérlakásba költöző hajléktalan sorozata (szerzők: Halmos Máté, Huszti István, Iván Róbert, Jellinek Dóra, Nagy Dániel, Szabó Péter, Szilli Tamás), a most is díjazott Panyi Szabolcs pedig a gólyatábori szexuális erőszak feltárásáért kapott esélyegyenlőségi díjat.