Júlia, Rita
13 °C
26 °C

A jó televíziózás az ötletekről szól, nem a másolásról

image uploaded from ios (5)
2018.05.08. 14:14
Az RTL csoport évek óta tartó hegemóniáját a TV2 egyre jobban fenyegeti, megszűnni látszik az az egyébként szokatlan mértékű fölény, ami egy ilyen, alapvetően két nagy szereplőre építő piacon egyáltalán nem jellemző. Kolosi Péter, az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese, egyben programigazgatója erről, A Piramis kontra A Fal hajtépésről, a tisztességtelen piaci magatartásról és arról is nyilatkozott az Indexnek, hogy miért nem igaz, hogy az RTL hírműsorai elfogultak.

Most, hogy a választásoknak vége, a Híradó hangneme meg fog változni?

Nem.

Az a vád éri a műsort, hogy elfogult balliberális szócső, Soros furkósbotja, torzít, stb.

Hát én ugyan ezt így még nem hallottam, de az összes ilyen kritikára azt tudom mondani, hogy nyilvánosságra hoztunk egy, a kampányidőszakra vonatkozó elemzést, amit egy külső cég, a Mérték készített, és az RTL Klub, a TV2 és az MTVA hírszolgáltatását értékelte több szempontból. Az adatok magukért beszélnek.

Az RTL hírműsorai a legkiegyensúlyozottabbak

A Mérték Médiaelemző Műhely felmérte, hogy az RTL Klub Híradójában, a TV2 Tények és a Duna TV Esti Híradó című műsoraiban (a 18:00-s adásokat elemezték) a 2018. február 21. és április 7. közötti héthetes kampányidőszakban milyen arányban szólaltak meg a kormánypártok és az ellenzéki pártok, illetve azt, hogy a két oldal megjelenésére hány másodpercet fordítottak. Ennek alapján az RTL Híradó messze a legkiegyensúlyozottabb, míg a TV2 Tények című műsora a legelfogultabb.

Az ilyen vizsgálatok és elemzések hatása vagy inkább értelme negligálható, ha a konkurencia műsorvezetői egy hírműsornak mondott adásban tesznek hitet egy politikai párt mellett. Az RTL hogy reagálna egy ilyenre?

Nyilván nem dolgoznának tovább a műsorban. Ráadásul, aki nézi a Híradót, látta is, hogy Erős Antónia és Szellő István egyértelművé tette, hogy ilyet nem lehet csinálni.

A választások után ugye volt egy igazgatótanácsi ülés Luxemburgban...

De nem volt. Én nem értem, honnan van ez a pletyka, akinek ott kellett volna lennie – már ha van ilyen –, az mind Cannes-ban volt a MIPCOM nevű tévés vásáron. Semmilyen ülés nem volt.

Mi ettől függetlenül megkérdeztük Luxemburgot, hogy mi lesz az RTL sorsa, eladják, nem adják, és azt a választ kaptuk, hogy „nem futunk el”.

Akkor ti magatok is hallottátok. Az RTL Group ezt már nagyon sokszor megerősítette, az új vezérigazgató személyesen is eljött – egyik első külföldi útja ide vezetett –, és elmondta, mi is többször nyilatkoztunk, a sajtó néha mégis hitetlenkedik. Az itt dolgozók viszont tudják, hogy amit a cég mond nekik, az úgy van.

A kormány, ahogy a reklámadóval is tette, bármikor hozhat egy RTL-re szabott törvényt. Mi lesz, ha a magyar RTL már nagyon húsba vágó kérdés lesz az RTL Groupnak?

Az RTL Group négy évvel ezelőtt is hitet tett mellettünk, most is. Ami a spekulatív kérdést illeti, azzal nem kívánok foglalkozni.

A TV2 a portfólióbővítésben látja a jövőt, újabb két sportcsatornát indít. Az RTL gondolkodik újabb kábeltévékben?

Nyilván folyamatosan beszélgetünk a portfólió egyes elemeiről, és van, amikor az egyes elemeit újrapozicionáljuk. Ez az elmúlt egy évben is megtörtént. Ezzel a munkával soha nem lehet leállni, mindig figyelni kell, melyik tematika az érdekesebb éppen, és alakítgatni.

Az is nyilvánvaló, hogy ha nem találunk olyan csatornát cégcsoporton belül, amit át tudunk pozicionálni, akkor szóba kerülhet egy új indítása, de egyelőre nincsen határozott elképzelés.

Mennyire vagy dühös, vagy csalódott A Fal buktája miatt egy tízes skálán?

Ma már cseppet sem vagyok dühös. Persze voltam, de elmúlt. Messze nem tartom egy tisztességes piaci körülmények között elfogadható eljárásnak azt, amit ebben az esetben a TV2 csinált, és akkor nagyon finoman fogalmaztam. Több volt a műsorban annál a néhány hétnél, amíg képernyőn volt, így nemsokára megint látható lesz egy ideig. (A Fal második évada május 14-én tér vissza a képernyőre – a szerk.)

Amikor láttátok, hogy a Piramisra nagyon rákaptak a nézők, mi játszódott le bennetek?

Nagyon pontos indoka volt annak, hogy miért nem hagytuk a francba az egészet, de ehhez vissza kell mennem a Sztárban sztárig. Akkor is pontosan ugyanez történt, ugyanezen cégek között, ugyanúgy az Endemol volt az eladó, ráadásul az a saját formátumuk is volt, ugyanúgy volt egy tender, amit ugyanúgy mi nyertünk meg, és a TV2 ugyanúgy lemásolta a formátumot, mint most A Falét. Akkor úgy döntöttünk, hogy elengedjük, másodikként ugyanazzal nem akartunk kijönni. A következménye az volt egyébként, hogy a jogok visszaszálltak az eladóra, hiszen a vevő nem gyártotta le a műsort. Azaz kifizettünk egy rakás pénzt a formátumért.

Naiv kérdés: ezt ilyenkor nem adják vissza?

Nem. Az Endemol széttárta a kezét, ők nem tudtak mit csinálni, a jogokat visszakapták, majd a második évadra a TV2 legalizálta a műsort, azaz fizetett érte az Endemolnak.

Az Endemol kétszer adta el?

Pontosan. A TV2 azt csinált, amit akart, jogot sértett, mi pedig semmit nem kaptunk a pénzünkért.

Akkor ezt kell csinálni.

Szerintem a kereskedelem azért működhet a világon, mert a legtöbb üzletágban a szereplők betartják a szabályokat. Ha nem így lenne, káosz alakulna ki. Jellemző az, hogy a nemzetközi közösség azokat nem szokta kiközösíteni, akik a szabályoknak nagyjából megpróbálnak megfelelni. Nem azt mondom, hogy soha nincs vita, de nem azt kérdőjelezik meg, hogy valamit konkrétan másolok, vagy sem. Mi ennek megfelelően próbálunk viselkedni. Az igaz, hogy amíg a formátumgazdák nem tudják biztosítani jogi úton, hogy a vevő érdekei érvényesüljenek, amíg nem közösítik ki az ilyen jogsértő cégeket, addig ez a módszer is működőképes, sőt. Arra van példa, hogy bírósági ítélet mondta ki a jogsértést, és le kellett állítani a műsort.

Ebből azért elég kevés van.

Nem feltétlenül, nemrég az olaszoknál mondta ki a bíróság, hogy az Egy perc és nyersz formátumát lenyúlta egy másik tévé, szóval van példa. Ellenpélda is, amiben pont a TV2 is szerepel: egy dán bíróság mondta ki, hogy nem lopták a Hal a tortán formátumát, amit aztán saját formátumként értékesítettek tovább, pedig akkor is mi vettük meg a licencet az ITV-től, ez volt a Vacsoracsata. Nem gondolom, hogy ez a tisztességes és fair viselkedés keretein belül elfogadható.

Akkor az RTL-en nem lesz Samurai Fighter?

Nem. Sok műsorunk van, nem szorulunk ilyesmire.

A múltban viszont az RTL is csinált hasonlókat, Való Világ kontra Big Brother például.

Igen, valóban volt ilyen. Jó pár éve, 2002-ben. Ma 2018-at írunk, szerintem 16 év történetébe belefér, hogy valaki bizonyos dolgokat ma másképp csinál, mint akkor. A másik meg az, hogy az RTL-nek egy 16 évvel ezelőtti esetet lehet felróni, a TV2-nek meg az elmúlt öt percben hármat, és mind tíz éven belülről. Én egyébként hiszek abban, hogy a televíziózás az ötletekről szól, arról, hogy kitaláljunk dolgokat, műsorokat, és ha licencről van szó, akkor meg arról, hogy valami újat próbáljon ki, kockáztasson, és ne a konkurenciánál bevált formátumot, műsortípust másolja. Ez egy nagy különbség a két tévé között.

Mondjuk az is, hogy szakmai értelemben véve soha nem hittem volna, hogy bárki meg meri engedni magának, hogy az alapvetően nagyon kötött szabályrendszerre épülő vetélkedők közül nyúljon le egyet. Naiv voltam.

Mit jelent az RTL számára, hogy a TV2 más anyagi dimenzióban mozog egy kvázi kétszereplős piacon?

Nem mondanám kétszereplős piacnak. Még hogy ha csak a saját gyártású műsorokról is beszélünk, akkor is többszereplős, de az tény, hogy ez a két kereskedelmi tévé gyártja a legtöbb saját tartalmat. A helyzetünk bizonyos szempontból nem könnyű, de mi is sokat költünk műsorokra, szerintem minden szempontból racionálisabban, mint a TV2. Érdemes megnézni az elmúlt pár év műsorait, menten látható, hogy az RTL olyan műsorokat hozott és mutatott be, amik azelőtt nem voltak jelen a piacon. Jóval könnyebb az az út, ha rengeteg pénzed van, látod, hogy valami jól megy máshol, és csinálsz egy olyat. Nekünk ez a lehetőség nem adatik meg, nincs olyan piaci szereplő, akit másolni érdemes, nem mintha szeretnénk. Azt meg vehetjük dicséretnek is, ha minket másolnak. Ráadásul még így is mi vagyunk a piacvezetők.

Ez így marad év végére is?

Igen, ebben biztos vagyok.

A különbség azonban csökken, sőt, egész napos közönségarányt nézve már néha a TV2 van elöl.

Ez igaz, előfordul, hogy a TV2-csoport megelőz minket, de hogy az olló zárul, az relatív. Januárban sokkal zártabb volt, mint például most, a két vezető csatorna közötti különbség megnégyszereződött vagy ötszöröződött mára, a mi javunkra, azaz olló igencsak kinyílt a január eleje és április vége közötti időszakban. Lesznek természetesen olyan időszakok, amikor közelebb jönnek, az, hogy a verseny nagyobb, nyilvánvaló, és ezt sokszor el is mondtuk. És azt is, hogy volt jó pár olyan év, amikor a különbség nem az a normális piaci különbség volt, ami egy két nagyszereplős piacon megszokott vagy normális lenne.

2015-ben azt mondtad nekünk egy interjúban, hogy jót tenne az RTL-nek, ha lenne igazi konkurenciája. Tessék, most van. Jót tesz?

Azt gondolom, minden versenyhelyzet arra sarkallja az embert, hogy még többet gondolkodjon, még kreatívabb legyen, még újabb megoldásokkal jöjjön elő. Üzletileg nézve többet kell gondolkodni azon, hogyan lehet a terméket vonzóbbá tenni akár a fogyasztó, akár a hirdető előtt. Szóval ebből a szempontból igenis jót tesz a versenyhelyzet.

Fischer Gábor, a TV2 programigazgatója nemrég nyilatkozta, hogy lépéskényszerbe hozták az RTL-t, és ti úgy reagáltatok, ahogy azt várták, illetve azt, hogy komoly programstratégiai hibákat követettek el. Mire alapozza ezt?

Nem tudom. Ő biztosan érti, mit miért mond, én elég gyakran bajban vagyok azzal, hogy megértsem.

Volt értelme annak, hogy a Barátok közt és az Éjjel-nappal Budapest kezdési időpontjai ilyen sokszor változtak?

Öt-tíz perces csúszás az természetes, ráadásul hétről hétre változnak a reklámpercek, ez is sok mindent befolyásol. Abban a rendszerben, amiben a reklámokat áruljuk január 1-je óta, ez hatványozottan meglátszik. Korábban a reklámpercek adottak voltak, most már nem azok. A változások egy része nem a Piramissal, hanem ezzel függött össze az év elején.

Így utólag nézve, hiba volt egy hónap fórt adni a Piramisnak? (A TV2 december 27-én indította el a műsort – a szerk.)

Ha úgy merül fel a kérdés, hogy ha az volt a cél, hogy a két csatornán egy időben futó műsorok közül az eredeti formátumot, azaz A Falat nézzék többen, és a nézettség minden más szempontot felülír, akkor igen, hiba volt. Ha az egészet, a teljes rendszert és minden szempontot vizsgálva nézem, akkor nem volt az, mert nem lett volna értelme. Ez egy iszapbirkózás, az semmit nem jelent, hogy az év kereskedelmi szempontból legértéktelenebb hónapjában azt tudom magamról mondani, hogy az én műsorom volt a legnézettebb.

Fischer Gábor erről azt nyilatkozta, hogy azért tudnak több pénzt költeni, mert ma már a terjesztési bevételek megközelítik a kereskedelmi bevételeket.

Ez az indoklás persze jól hangzik így, csak éppen a lényeg hiányzik belőle. Kábel-előfizetési díjak hozzánk is folynak be, egy tétel viszont nálunk hiányzik a könyvelésből.

Az elmúlt években az állami szektor ötször annyit költ hirdetésekre, mint korábban, és ezzel a legnagyobb hirdető az állam lett a piacon. És a hirdetések 90-95 százaléka a TV2-csoportnál landol. Megjegyzem a fennmaradó öt-tíz százalék sem az RTL Magyarországhoz kerül. Na, ez az az összeg, ami a különbséget adja, mert a többi hirdető és a kábeldíjak tekintetében kösz, jól állunk.

A Barátok közt nézettsége az első negyedévben nagyon durván bezuhant, amit csak részben lehet a Piramis sikerével magyarázni. Kifáradt? Nem lenne ideje váltani? RTL II-re költöztetni? Befejezni?

Valóban nem kizárólag a Piramis miatt csökkent a nézettsége, és tényleg volt egy rosszabb időszaka a sorozatnak, de mostanra azért nagyon sokat javult a Barátok közt. Az is rosszat tett neki, hogy ősszel nagyon későn kezdődött, az Éjjel-nappal Budapest után, de ezen például változtattunk, és megcseréltük a két műsort. Én azt gondolom, hogy a Barátok köztben az elmúlt hónapokban tartalmilag zajlottak le azok a változások, amik a nézettségen tapasztalhatók lesznek, és már tapasztalhatók is. Ismét erős időszak előtt áll a sorozat. Azt egyébként mindig el szoktuk mondani az olyan, nagyon régóta műsoron levő napi tartalomnál, mint a BK, hogy új műsorok megjelenésekor mindig van olyan időszak, amikor gyengébben teljesítenek, de ha hosszú távon nézzük, a műsorstruktúra gerincét adják. Nem véletlen, hogy a Piramis alatt is az RTL nyerte a hétköznapok nagy többségét – ez a Barátok köztnek és az Éjjel-nappal Budapestnek köszönhető. Szóval nem gondolom, hogy be kellene fejezni vagy az RTL II-re költöztetni őket. Azt a feladatukat, hogy nyerjék a slotjukat, a napok túlnyomó többségében akkor is teljesítették, amikor egyébként a relatív számaik gyengébbek voltak.

Az átkapcsolások mit mutattak? Hova mennek a nézők az RTL helyett?

Sokféle átkapcsolás van. Ami nekünk jó volt, az az, amikor saját magunknak teremtettünk konkurenciát az Oltári csajokkal az RTL II-n, aminek a közönségaránya 7 százalék fölé is felment, de egy többcsatornás portfóliónál ez óhatatlan.

Az Oltári csajok sikere magával hozhat újabb telenovellát?

Minden új műfaj bevezetése és sikere jelenheti azt, hogy jön a folytatás. A Válótársak is ezért volt fontos, el kellett hitetnünk a magyar színészekkel és a luxemburgi vezetőséggel is, hogy igenis sikerre lehet vinni saját gyártású magyar heti sorozatot. Erre céloztam korábban azzal, hogy szeretem, ha kreatívak vagyunk, ha kockázatot vállalunk. Az Oltári csajok sikeréből mindenki levonhatja a következtetést a jövőre.

A Tanár nézettségével elégedett vagy?

Maximálisan. A harmadik részre picit visszaesett, de így is 18 százalékos közönségarány felett maradt, és ez a 4. és 5. részre is igaz volt, a hatodik pedig 20 százalék fölé kúszott és effektíve jobban teljesít, mint a Válótársak. Bár mivel azt más napon vetítettük (a Válótársak hétköznap 21:40-es sávban, A Tanár szombat 20:00), elég nehéz objektíven összevetni őket. Ami engem meglepett, hogy a második részt jobban nézték, mint az elsőt. Ráadásul megyünk bele a tavaszba, egyre jobb az idő, a sorozatok célcsoportjai pedig a sötétre is érzékenyek – jobban szeretnek a szabadban lenni, mint a tévé előtt, és ez a nyolcórás sáv nézettségén egyre inkább meglátszik majd.

Milyen célcsoportnak szól a sorozat?

Szélesnek, nagyon sok visszajelzést kapunk, hogy a negyvenes anyuka a családjával együtt nézi az epizódokat, és ez jó, mert erre számítottunk, ezért is került A mi kis falunk slotjába, ami ugye a legszélesebb demográfiai réteget szólította meg. A Válótársak volt ebből a szempontból a legszűkebbre vett, azt gondolom, húsz, inkább harminc év feletti, főleg városi közönségnek szólt.

Gondolkodtok második évadban?

Igen, de egyelőre még nincs mit bejelenteni.

A mi kis falunkból lesz harmadik évad, az biztos.

Három éve vágtunk bele a sorozatkészítésbe, szerintem mára a nézők és a szakma is elhiszi rólunk, hogy komolyan gondoljuk, hogy van keresnivalónk. Háromból három siker eddig, mindegyikből tanulunk, mert ezt a szakmát, a fikciós sorozatkészítést meg kell tanulni a szakmának is.

Indítottatok egy pitchfórumot, amire sorozatötleteket vártok a régióból. Mikor kezdtetek el ezzel foglalkozni?

Tavaly ősszel. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy helyi vagy regionális tartalmakkal foglalkozzunk. A szakmában általában mindenki Amerikát és a briteket figyeli, pedig ez Európában nem feltétlenül a legjobb út. Mi ugye egy holland sorozattal kezdtünk, jött egy szlovák, majd egy német. Bátrabbnak kell lenni, különösen azért, mert hiába vannak jó, angolszász piacra gyártott tartalmak, azoknál jóval nagyobb az esély, hogy a néző jobban ismeri, mint egy német sorozatot, így megvan az összehasonlítási alapja. Én soha nem hittem abban, hogy ha A szökés sikeres az amerikaiaknál, akkor csináljunk egyet, mert sokkal nevetségesebb lenne, mint az eredeti – akkor meg minek? Úgyis ahhoz fogja hasonlítani a néző.

A Tanárt is ismerheti, hiszen az MTVA adja.

Ez egy fura helyzet, mert a késztermék és a formátum jogai más cégeknél vannak. A Sony, amelynél a licencjog van, nem is tudott arról, hogy az eredeti sorozatot a forgalmazó eladta a magyar piacra. Ezzel is tanultunk valamit. A pitchfórummal az a szándékunk, hogy elhiggyék a magyar és a régió más országaiban dolgozó alkotók, igenis van lehetőség az ötleteiket egy olyan fórumon prezentálni, ahol foglalkoznak velük, ahol komolyan veszik őket. Teljesen őszintén mondom: nem tartom elképzelhetetlennek azt, hogy előbb-utóbb kitermelünk egy olyan formátumot, ami világsiker lehet. Ki gondolta volna húsz évvel ezelőtt, hogy az olyan izraeli formátumok, mint a Terápia vagy a Prisoners of War (a Homeland eredetije) ekkora karriert futnak be? Ennek szeretnénk megteremteni a kereteket, és persze azt, hogy az első lépéseket az RTL-en tegyenek meg az alkotók.

Milyen sorozatot képzelsz el következőnek az RTL-en?

Rengeteg tervünk van, ezek közül egy drámai sorozat már elég előrehaladott állapotban tart.

Hány sorozat fejlesztésével foglalkoztok jelenleg?

Nem szívesen mondok számokat. A Méhkirály munkacímű sorozatunkat például két éve fejlesztjük úgy, hogy akkor született meg az ötlet, de ami most van belőle, az teljesen más, mint aminek indult. Ez egy nagyon szerves, folyamatos fejlődés volt.

Tehát három licencsorozat után elérkeztetek oda, hogy ideje csak színtiszta hazai sorozatot forgatni?

Én nem jelentenék ki semmi ilyesmit ennyire elvágólag, hiszen rengeteg olyan sorozat van a világban, amivel érdemes lenne még foglalkozni, és egyik piacon sem látom azt, hogy kizárólag csak a fejlesztésre koncentrálnának. Az a sorozat, amiről beszéltem, ha tévébe kerül, akkorra legalább egy hároméves kemény fejlesztési szakasz végén lesz.

És az nem megy, hogy három évig fejlesztesz, és addig semmi nincs.

A világ tévés piacait a Netflix rendezi át éppen, nálunk mikor lehet majd valós konkurenciának tekinteni?

Szerintem nagyon sokáig nem. Egyrészt a nyelvi korlátok miatt, nagyon kevés a magyar nyelven elérhető tartalom, másrészt a saját gyártás hiánya miatt. Az a gyerek, aki most három-négy éves, még úgy fog felnőni, hogy a magyar tartalom fontos lesz neki. Ez nagyon komoly piaci előnyünk.

Az újraindított Survivor sikere, hogy eltávolodjunk a fikciótól, mennyire volt előre betervezve?

Én biztos voltam benne. Eleve, a televíziózásban 15 év nagyon nagy idő, és ugye akkor készítettünk belőle először két évadot. Arra nem emlékszel, öt éve mit láttál, szóval szerintem a műsor abszolút tiszta lappal indult. Ugyanezt gondoltam a Való Világról is, ami hat évet hagyott ki. Az akkori és a mai Survivor szinte teljesen más műsor, azt soha többé nem akarnám, hogy egyszerre két évad forogjon, mint annak idején. Ennek költségtakarékossági okai voltak. Messze nem ez volt az egyetlen dolog, amit megtanultunk belőle, de ez is nagyon fontos volt. Az egyik legfontosabb ok egyébként a második évad megrendelése mögött az volt, hogy a közösségi médiában és a való életben is azt tapasztaltuk, hogy nagyon megmozgatta az embereket, beszédtéma volt. Elég régen volt olyan műsor utoljára, ami ezt el tudta érni. Ez az egyik legjobb jele a sikernek. És azok is tudtak róla, akik saját bevallásuk szerint tévéjük sincs.

Mennyire látsz előre most programszerkezetileg? Lesz ősszel új műsora az RTL-nek? Valami váratlan? Elég kiszámítható lett az RTL.

Ez az év megvan. Fontos, hogy legyenek meglepetések, ezzel egyetértek. Nyilván, ha válaszolnék a kérdésre, akkor nem lenne meglepetés.

Borítókép: Huszti István / Index.

Ne maradjon le semmiről!