Jenő
-3 °C
6 °C

RTL: Nem futunk el. Maradunk

DSC 0029
2018.04.10. 18:11 Módosítva: 2018-08-30 13:06:27
Itt az újabb Fidesz-kétharmad, Orbán Viktor pedig még az előző ciklus vége felé jelezte, hogy több magyar tőkét, vagyis közvetve még nagyobb kormányzati befolyást szeretne a médiában. Kedden jött a hír, hogy Simicska Lajos bezárja médiaportfóliója nagy részét, amire közben érkezett is jelentkező az ellenzéki oldalról. Ebben a helyzetben jogos az aggodalom, hogy mi lesz most a független sajtóval, vázoljuk az aktuálisan kideríthető információkat és az újabb lehetséges sajtóellenes hadjárat forgatókönyveit.

Kedden délelőtt jött a mellbe vágó, bár meglepőnek nem mondható hír, hogy jelenlegi formájában vége a Magyar Nemzetnek és a Lánchíd Rádiónak. Sokan számítottak rá, hogy egy újabb Fidesz-győzelem után Simicska Lajos nem fogja már a jelenlegi formájában fenntartani a médiaportfólióját, ám ilyen hirtelen és radikális húzásra már kevesebben.

De nem ez az egyetlen médiapiaci átalakulás, amit a harmadik kétharmad hozhat. Ha a korábban megkezdett trendek folytatódnak, akkor

nagyon gyorsan tovább szűkülhet a szabad sajtó tere, nehezedhet a médiafinanszírozás Magyarországon.

Fontos megjegyezni, hogy amíg a független sajtó ma Magyarországon főleg a piaci hirdetésekből próbál megélni, addig a kormánypárti sajtóhoz hasonlóan az ellenzéki kötődésű média költségvetését is magán- vagy állami pénzekből kell kipótolni. Ilyen ellenzéki média volt a most bezárt, amúgy veszteséget termelő Magyar Nemzet is.

Simicska Lajos kapitulált

Az exkormánypárti oligarcha médiabirodalma a G-nap előtt valósággal szárnyalt. Tévéje, lapjai, és rádiói is nyereségesek voltak, de az Orbánnal való összeveszés egyúttal az állami hirdetések jelentette bőséges anyagi forrást is elzárta előlük. A portfólió veszteségesbe fordult, nyilvánvaló volt, hogy Simicska nem üzleti érdekből, hanem éppen annak ellenére tartja életben. És a jelek szerint

hitt benne, hogy a sajtóban megjelenő, a kormánynak kínos információk érdemben befolyásolhatják a 2018-as választások kimenetelét. 

Utóbbiról már tudjuk, hogy nem igazán volt sikeres, így racionális döntés Simicska részéről, hogy nem öl több pénzt a médiájába, még ha ez azt is jelenti, hogy nyilvánosan beismeri: ebből a szempontból semmiben sem különb, mint a kormány.

Hiszen csak addig volt érték neki a médiapluralizmus, amíg azt politikai revolverezésre tudta használni. Ilyen értelemben, (és főleg a választások előtti, a Magyar Nemzetben szerző nélkül megjelent Simicska-gyanús szivárogtatásokat is számba véve) ezeket az újságokat legfeljebb részben tekinthettük független sajtónak, az utóbbi 2 évben  inkább az ellenzéki jelző illett rájuk, bár maguk a szerzők ettől még dolgozhattak tulajdonosi befolyás nélkül.

Anyagilag viszont tényleg nagyon nagy áldozatot követelt a teljes portfólió fenntartása.

A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. az első Fidesz-mentes évét rögtön bukóban zárta, 168 milliós mínuszt termelt 2,2 milliárdos árbevétel mellett. 2016-ban aztán komolyabban megzuhant, 1 milliárdos árbevétel, és 984 millió forintos mínusz jellemezte. A csúcson, 2013-ban egyébként még 3 milliárd folyt be a lapkiadóhoz.

A Heti Válaszba, amellyel kapcsolatban azt közölték, hogy csak akkor maradhat meg, ha talál magának befektetőt, tavaly 142 millió forintot kellett belerakni a saját 583 millió forintos bevétele mellett. 

A Lánchíd Rádiónál kisebb a bukta, de lényegében sosem volt nyereséges. 2015-16-ban összesen elvitt több mint 400 millió forintot, ami azért nem aprópénz. És viszi a pénzt a Hír TV üzemeltetése is: a céginformációs rendszer szerint a korábban lelkes fideszes, majd éles ellenzéki hangra váltó csatorna 2016-ban 765 millió forint mínusszal húzta Simicska zsebét 2,7 milliárdos árbevétel mellett. A csúcson, 2014-ben, amikor még ömlöttek az állami hirdetések a Hír TV-re, 7,7 milliárdos árbevétele volt a cégnek, és ebből közel 600 millió forintos profit lett. 

A keddi közlés szerint a csatornánál csak racionalizálás várható egyelőre (a gyakorlatban ez nyilván leépítésekkel jár). A döntés hátterében vélhetően az állhat, hogy a csatornának élő szerződései vannak a kábelszolgáltatókkal, így állandó bevétellel rendelkezik, ami ráadásul nem függ a piaci helyzettől és a nézettségtől sem. A szerződéseket egyébként információink szerint éppen idén év végén kell a legtöbb szolgáltatóval megújítani, vagyis a csatorna működése csak erre az évre biztosított.

Hogy a lapok bezárásáról végleges-e a döntés, egyelőre nem tudni biztosan. Kedden délután ugyanis jött olyan hír is, hogy a lapok és a rádió megmaradhat valamilyen formában, ugyanis

a milliárdos örökölt vagyonon ülő Ungár Péter LMP-társelnök szívesen megvásárolná.

Információink szerint azonban a Magyar Nemzetet éppen Simicska nem akarja eladni Ungárnak, aki ugyan az LMP egyik prominens tagja, de emellett a Figyelőt is tulajdonló Schmidt Mária fia. És a felvásárlása óta nyíltan kormánypárti hetilap egyik tulajdonosa is. A politikus először nem kommentálta a pletykákat, később azonban közösségi oldalán közölte, hogy valóban tett ajánlatot.

Magyarország nemzeti érdeke az, hogy a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió kormánykritikus, hazafias és színvonalas orgánumok maradjanak, hogy megmaradjanak, és ezzel szolgálják a nemzeti közösségünket.

A vagyon, amit örököltem felelősséget jelent, hogy úgy használjam, hogy abból a nemzet egésze hasznosul. Ezért a mai nap ajánlatot tettem a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió megvételére és fönntartására. A tárgyalások lezárásig nem fogok nyilatkozni, csak azok befejezését követően" - írta ki kedden délután Facebook oldalára Ungár Péter.

Akik nem futnak el

Nagy kérdés, mi lehet a középtávú sorsa a legtöbb emberhez eljutó független médiának, az RTL Klubnak. Évek óta terjednek arról piaci pletykák, hogy a kormány közeléből környékezik a céget árajánlatokkal. A Fideszhez közel álló, a G-nap előtt Simicska erős emberének számító Nyerges Zsolt egy ideig az RTL Klub igazgatóságának is tagja volt, őt pedig Fellegi Tamás váltotta, aki nyíltan is ajánlatot tett a tévécsatornára.

2011-ben azonban az üzlet mégis meghiúsult, a hivatalos közlemények szerint azért, mert "jelentősen változott a hazai médiapiac, így újból kellett tárgyalni a feltételeket". Azt nem lehet tudni, hogy azután mi történt, de vélhetően nem tárgyalnak hét éve, főleg, hogy Fellegi, az Infocenter tulajdonosa 2011 tavaszán már nemzeti fejlesztési miniszter volt az Orbán-kormányban.

Az RTL Klub felvásárlása legközelebb 2017. áprilisában lett ismét pletyka, amikor Simicska Lajos a Reutersnak adott, végül meg sem jelent interjújában azt mondta, hogy 2014-ben, a választás után Orbán Viktor 100 milliárd forintért meg akarta venni az RTL Klubot, majd be akarta zárni. Amikor állítólag Simicska figyelmeztette, hogy erre nincs pénzük, az oligarcha szerint Orbán csak annyit mondott: "Nem baj, majd megveszi nekem a Roszatom".

Lehet, hogy a pletykák nem voltak igazak, vagy még így is túl alacsony árat kínáltak a luxemburgi székhelyű cégcsoportnak a csatorna magyar szárnyáért – mindenesetre tény, hogy mostanáig nem mentek sehova, és a reklámadó bevezetése óta keményen kormánykritikusak politikai műsoraikban. 

A választások után kialakult helyzetben indokoltnak láttuk ismét megkérdezni a cégcsoport vezetését, mik a magyarországi terveik. Az RTL részéről Oliver Fahlbusch kommunikációért és marketingért felelős alelnök válaszolt az Indexnek, aki azt írta Bert Habets-et, az RTL Group elnök-vezérigazgatójának ősszel elhangzott szavait megismételve, hogy (így, kiemelttel):

Nem futunk el. Maradunk.

Fahlbusch szerint érthető, hogy a mai sajtópiaci események után újból előkerült ez a kérdés, de a cég nevében közölte, hogy hosszútávú befektetőként "bíznak a magyar piacban", és nincs tervben, hogy kiadnák az RTL Klubot, vagy a portfólió más, fontos elemeit a kezükből. Fahlbusch emellett hangsúlyozta, hogy továbbra is terjeszkedni akarnak a digitális tartalomszolgáltatás területén.

Azt is megkérdeztük, várható-e bármilyen változás a közéleti műsorok hangvételében, amire Kotroczó Róberttől, az RTL Klub hírigazgatójától kaptunk választ:

A nézettségi adatokból és a megrendelésünkre készített felmérésekből egyértelműen az látszik, hogy a nézők értékelik a csatorna hiteles, tényalapú hírszolgáltatását, ezért ezen a jövőben sem szeretnénk változtatni.

"Mivel jelentős különbséggel elsők vagyunk a hírműsorok nézettségi versenyében, az RTL Klubnál fel sem merül, hogy csökkentsük a hírszerkesztőség költségvetését, és a műsoridő sem változik majd" – tette hozzá Kotroczó.

Hasonlóan nyilatkozott a Central Médiacsoport is. Ebbe 2016-ban még tulajdonrészt akart vásárolni az RTL Magyarország, de a Gazdasági Versenyhivatal az üzletet nem engedélyezte, és az RTL azóta is európai szintű jogorvoslattal próbál élni.

"A Central Médiacsoportnak feladata van a magyar piacon, ezért továbbra is fejlesztünk, építkezünk és terjeszkedünk, ezen a választás eredménye semmit nem változtatott” - mondta el kérdésünkre Varga Zoltán, a 24.hu-t is működtető cégcsoport tulajdonosa.

És hogy az Indexszel mi fog történni? – kérdezhetik aggódó olvasóink. Hát maradunk.

“Nem fog változni semmi. Az Index működése stabil, és a cég tulajdonosi szerkezetében sem fog változás történni” -

- mondta ma Bodolai László, a Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke, az Indexet tulajdonló alapítvány képviselője a szerkesztőség számára összehívott értekezleten.

Visszatérhet a brutális reklámadó ötlete?

A negyedik Fidesz-kormány olyan eszközzel is szűkítheti a nyilvánosságot, ami nem számít direkt politikai nyomásgyakorlásnak, ez lehet például a médiában közölt hirdetések után fizetett reklámadó további emelése.

Ez már egy évvel ezelőtt is felmerült mint ötlet, sőt, törvényjavaslatot is benyújtottak, ami az adónem mértékét közel a duplájára, 9 százalékra növelte volna. Ezt nem sokkal később visszavonták, majd csökkentették 7,5 százalékra, ami életbe is lépett tavaly júniustól (ez így is több, mint a korábbi 5,3 százalék).

Nincs kizárva azonban, hogy ha a kormány nem akarja felvállalni a kritikus hangok nyílt visszanyesését, akkor tovább emeljen az adó mértékén, ezzel hosszabb távon kivéreztetve a lapokat.

Az emelés felmerülésekor már írtunk róla, hogy egy magas reklámadó elég nagy terhet jelentene majd minden olyan, néhány fősnél nagyobb szerkesztőségnek, amely kereskedelmi alapon működik. A piaci alapot itt azért emeljük ki, mert tudjuk, hogy a kormányhű médiaportfóliónál (TV2, Origo, 888, stb,) ez nem egészen így van, ezek a lapok rengeteg állami hirdetést kapnak (esettanulmányunk a Ripostról itt olvasható, de kiemelhetjük a TV2-t is, ami a gyűlöletkampánnyal járt nagyon jól), az államnak pedig adott esetben beleférhet, hogy egy kicsit többet fizessen adó formájában saját magának. 

De nem kizárólag reklámadóban lehet gondolkodni, a korábbi kreatív, esetenként konkrét cégekre célzott ágazati különadók óta tudjuk, hogy a kormány nem válogat az ilyen eszközökben. Ezeknek az lehet a hátránya a reklámadóval szemben, hogy az Európai Bizottság utólag elkaszálhatja diszkriminációért.

D MTI20150625100
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna / MTI

Fideszes újságírókamara

Az anyagi szívatáson felül szóba jöhet szakmai szívatás is. Idén év elején szellőztette meg a Népszava azt a tervet, hogy kormányközeli újságírók (pl. a Nemzeti Sport főszerkesztője, a felcsúti akadémia korábbi sajtófőnöke, Szöllősi "Abszolút, Miniszterelnök Úr" György) újságírókamara létrehozásában gondolkodnak.

A lap értesülései szerint az elképzelések között szerepel, hogy csak olyan kiadó nevezhetné magát országos médiumnak, amely tagja a kamarának, elfogadja a szervezet etikai és szakmai előírásait, valamint vállalja, hogy csak kamaratagokat alkalmaz. Ha azonban Szöllősi-szerű figurák állnának a “szakmai” szervezet mögött, kétséges, hogy a független sajtó munkatársai be akarnának lépni.

A tagság hiányára hivatkozva viszont válogatott módon kellemetlenkedhetne az állam a médiamunkásokkal, vagy legalábbis nehezíthetné a munkájukat (például ha kiadják, hogy a minisztériumoknak hivatalosan sem kell már válaszolniuk a megkereséseikre, vagy nem engedik őket a Parlamentben dolgozni). Az ötletet egyébként a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is rögtön elutasította, “nem az újságírókat, hanem a kormánymédiát kellene szabályozni”, kommentálták.

Nyomásgyakorlással is lehet

De nem biztos, hogy szükség lenne erre a hivatalos lépésre további szerkesztőségek ellehetetlenítéséhez. A média legnagyobb része, a legtöbb emberhez eljutó felületek alapvetően hirdetésekből tartják fenn magukat. A bennük reklámozó cégek viszont keményen ki lehetnek téve egy kétharmados többséggel kormányzó Fidesz-KDNP-kormány jóindulatának, ezért megeshet, hogy bizonyos nagyobb szereplőknek finoman a tudtára adják, hogy jobb volna inkább a kormányhű felületeken elkölteni a marketingkeretet, nem pedig a független sajtóban.

Ennek a piaci logika persze ellene hat, az írott sajtó legolvasottabb felületei (az Origo kivételével) még mindig a kritikus hangokat közvetítő online lapok, a cégek pedig azért akarnak reklámozni, hogy sok potenciális vásárlót érjenek el. Maximum spekulálhatunk arra nézve, mennyivel csappanhatnának meg a független szerkesztőségek forrásai egy esetleges állami nyomásgyakorlás és a hirdetési piac normál működési elvének ütközése esetén.

De az biztos, hogy a Google és a Facebook térnyerése miatt eleve nehezedő hirdetési pályán, a sok más iparághoz képest alacsonyabb hasznot hozó médiában nem jönne jól senkinek anyagilag.

Zsarolni persze nem csak a hirdetőket, de a lapok, illetve a hirdetéseket értékesítő sales house-ok tulajdonosi körét is lehet. Erre nézve nem szeretnénk tippeket adni a kormánynak, de az biztos, hogy vannak olyan módszerek, amelyekkel rá lehet venni szereplőket a médiaérdekeltségeik eladására – minél jobban kötődnek a magyar piachoz, annál inkább.

Igény az van rá

A médiára leselkedő veszélyek viszont nem járnak együtt azzal, hogy a lakosság részéről csökkenne a média iránti érdeklődés, épp ellenkezőleg. Ezért aztán nem valószínű, hogy legyen szó bármilyen erős nyomásgyakorlásról, a hazai független sajtó ma még működő része ne állná még jó darabig az ütéseket.

Terjedőben van például a közösségi finanszírozás modellje az online újságok körében, amivel épp a hirdetőkre való teljes ráutaltságot akarják kiküszöbölni (a HVG például rögtön a választások után pártoló tagság programot indított, a 444 pedig korábban is gyűjtött, de az újabb kétharmados eredményre is gyorsan felhúztak egy támogatásért folyamodó kampányt).

Ha ezek a próbálkozások sikeresek, és a független online sajtó fennmarad, attól még persze nem lehet nyugodtan hátradőlni, hiszen például az internethez hozzá nem férő, vidéken élő emberek számára továbbra sem biztosított a médiapluralizmus. Az ezeken a helyeken elérhető közmédia és a Mészáros Lőrinc által felvásárolt megyei lapok szemérmetlenül nyomják a kormánypropagandát, ami a választások eredményén is tükröződik

(Borítókép: Az  RTL Klub híradójának stúdiója - fotó: Kondász Luca / Index)

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, és moderált körülmények között beszélgethet róla.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?