Miért hazudnak az autósműsorok?

Nem is olyan jó utazni

Az autóforgalmazók egyébként nemcsak erővel, de szép szavakkal és engedményekkel is igyekeznek meggyőzni az újságírókat, hogy ne mondjanak rosszakat, vagy inkább ne úgy, picivel finomabban. Árnyaltabban, na. A sajtóutakon egyre nagyobb luxust öntenek az újságírók nyakába, év közben sok cég szervez partikat, kötetlen, kapcsolaterősítő hétvégi programokat, de az sem szokatlan, ha egy forgalmazó jelentős árengedményt ad az újságíróknak, ha új kocsit vesz.

"Aki annyit utazik, mint egy autós-újságíró, az gyakran szívesebben választana egy-egy kellemes estét családi körben, mint a félnapos repteres-repülős kalandot, és az esti sajtótájékoztatót" - avat be minket a luxus okaiba egy magyarországi forgalmazó nevét és munkahelyét sem vállaló pr-munkatársa. Szerinte egyébként ezeket az utakat semmivel sem jellemzi nagyobb fényűzés, mint bármilyen más iparág hasonló útjait.

Minden forgalmazónak hangsúlyoztuk, hogy nem a sajtóutakat akarjuk leleplezni, hiszen ez az újságírószakma egyik velejárója itthon és külföldön is. Viszont az egyáltalán nem normális, hogy a sajtóút szervezője még fizetést is ad a meghívottaknak. A forgalmazók legtöbbje ugyan elismerte, hogy hallott már ilyesmiről, de persze rögtön hozzátették, hogy náluk ez nem szokás, és egyébként is inkább nem szeretnének névvel szerepelni a cikkben.

A forgalmazók egyébként azt is tagadták, hogy valaha is retorziókkal fenyegették volna meg az olyan műsorok készítőit, amelyek rosszat merészeltek mondani autóikról. Persze ezt sem vállalták névvel.

Nem tudnak mit kezdeni vele

De mit tehet a jelenség ellen az ORTT, amelynek elvileg a nézők érdekeit is védenie kéne? Magyarországon az 1996. évi első törvény szabályozza a médiát, de az Országos Rádió és Televízió Testület elvi jellegű határozatai azért iránymutatást adnak arról, hogy az ORTT bizonyos esetekben hogyan értelmezi a törvényt. Az ORTT nem foglalkozott sokszor az autósműsorokkal, de már a közszolgálati televízió, az RTL Klub és az ATV is kapott a fejére, általában azért, mert az autók árát túlságosan kedvezően tüntették fel (a legolcsóbb, akciós ajánlatot említve csak).

A burkolt reklámokkal azonban - a médiatörvény miatt - nem nagyon tud mit kezdeni a testület. Az ORTT például 2001-ben azért nem büntette meg az MTV Autókoktél című műsorát, mert igaz ugyan, hogy egy szélvédőfóliák forgalmazásával foglalkozó cég vezetője hosszú percekig szavalt - persze szolgáltató jelleggel - az általuk árult fóliákról, ráadásul a cég logója előtt, de a cégnév egy részét saját testével kitakarta. Úgyhogy arra jutottak, hogy ez így a törvény betűje szerint már nem számít burkolt reklámnak.

A helyzetet jól jellemzi, hogy amikor megkérdeztük az Országos Rádió és Televízió Testületet, hogy mit lehet tenni, ha egy tesztműsor álcázott reklámokat próbál beadagolni nekünk, rögtön a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez irányítottak minket, mondván, fogyasztóvédelmi kérdésekben ők az illetékesek. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség viszont rövid gondolkozás után visszadobta a labdát az ORTT-nek, véleményük szerint a burkolt reklám ellen ugyan mindkét szerv felléphet, mégis az ORTT rendelkezik hatékony monitoring-rendszerrel, amivel vizsgálhatja a televíziós műsorok törvényszegéseit.

"Az ilyen jellegű burkolt reklámok ellen nagyon nehéz fellépni, hiszen bizonyítani kellene a műsort készítő cég és a forgalmazó közti pénzmozgást" - mondta az ORTT szóvivője, Vékony Éva. Szerinte a törvények hiányosságai miatt nem tud kellő erővel fellépni egyik felügyeleti szerv sem.

A románok odacsapnak

A román médiahatóság viszont lesújtott. Nem a pártok megszólalási arányait méricskélte, nem azért büntetett, mert az egyik politikus fél perccel többet mesélt, mint a másik. Nem a politikusokat védték, hanem a nézőket, a fogyasztókat, amikor írásban figyelmeztettek, és büntetést helyeztek kilátásba, amiért öt nagy, kereskedelmi csatorna autós műsoraiban, az egy hónapos vizsgálat alatt egyetlen egyszer rossz szót sem szóltak a tesztelt kocsikra.

A román médiafelügyeletet ellátó az Audióvizuális Tanács most a lakberendezési műsorokat figyeli, és közben a román médiatörvény szellemiségének megfelelő szabályokkal igyekszik megfékezni a tesztnek álcázott reklámokat.

"A román médiatörvény, ellentétben a hatályos magyar törvénykezéssel csak az alapfogalmakat rögzíti. Mivel a médiakörnyezet folyamatosan változik, a jogalkotók úgysem tudnak felkészülni a négy-öt év múlva felmerülő problémákra, ezért sokkal hatékonyabb az Audióvizuális Tanács által kiadott határozatokkal, és a műsorkészítést segítő úgynevezett kódokkal szabályozni a rádiók és a televíziók működését" - mondta a román médiahatóság alelnöke, Gáspárik Attila. Szerinte az autós műsorokat is sokkal egyszerűbb egy konkrétan, az ilyen jellegű programokra szabott határozattal szabályozni, mint egy törvény általános szövegéből levezetni.

A konkrét esetben például az Audiovizuális Tanács azt kérte a műsorszolgáltatóktól, hogy minden olyan műsorban, amelyikben bemutatnak egy autót, mutassanak be egy azonos kategóriájú másikat is, emellett ne mutassák a szervizek és forgalmazók logóját, ne mondják be a kereskedők nevét, kivéve, ha egy műsoronban több ilyen céget is bemutatnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!