Foci nélkül nincs mobiltévé?

A telekommunikációs konferenciákon minden előadó erről áradozik, a kereskedelmi csatornák stratégiai mítingjein az extra profit és a tuti biznisz kifejezések szinonimájaként használják, és egyébként is Európa legtöbb tagállamában egymás veséjébe könyökölve igyekeznek az állam által kiírt pályázatokon győzni a szolgáltatók. Sőt már Magyarországon is beindult a kísérleti adás, amit az Antenna Hungária a T-Mobile-lal közösen indított, ősszel pedig a Vodafone is csatlakozott a projekthez. Igen, a mobiltévézés, a 2007-es esztendő mms-e, a mobilipar aktuális gyilkos applikációja, ami ugyan csak a távoli Dél-Koreában és a sok szempontból különleges Olaszországban termel pénzt, de máris dollármilliárdokat fektettek a fejlesztésébe szerte a világon.

De valóban mindenki Barátok köztöt fog nézni pár év múlva a metrón, és tényleg nincs menekvés, ezentúl a tévé a slozira is velünk tart majd? És egyébként is megéri egyáltalán a mobiltévé a mobiltársaságoknak, ha a futball Eb-ig nem indul el? Első körben azt nézzük meg, hogy miért késlekedik nálunk a mobiltévé, és mi lesz, ha olyan sokat késik, hogy már senki nem is szeretné.

Foci kell a sikerhez?

Közel fél tucat mobiltévészabvány vív egymással a világon, de Európában a dvb-h szabványban bíznak leginkább a mobilcégek, azért, mert a rendszert tulajdonképpen az unió által is támogatott digitális földfelszíni sugárzás (dvb-t) infrastruktúráján is ki lehet építeni. A 2004-ben véglegesített szabvánnyal már Európa több országában kísérleteznek, Finnországban például mindenki ingyen foghatja a kereskedelmi tévék adását a dvb-h szabványra hangolt mobiltelefonokkal, de még Albániában is zakatol az egész országra kiterjedő próbaüzem.

Egyedül azonban Olaszországban termel pénzt a mobiltévé, ahol jó érzékkel a tavalyi futball-világbajnokság előtt egy hónappal vezetette be a szolgáltatást az egyik legnagyobb mobiltársaság, a Tre. A cég az első hónapokban közel fél millió dvb-h vételére képes készüléket adott el Olaszországban, később fantáziát látott a szolgáltatásban a Vodafone is, így idén őszre már közel egymillió ember néz tévét a mobilján arrafelé.

Az olasz piacon egyébként számos körülmény segítette a mobil tévézés elterjedését, például az, hogy nincs sok kábeltévés előfizetés. A Tre mobilszolgáltató indított a világon elsőként fizetős dvb-h szolgáltatást, és 7,7 millió ügyfélének tíz százaléka, 770 ezer ember néz jelenleg tévét a mobilján. Pedig csak háromféle készüléken foghatók az adások, ráadásul a mobilok és elég drágák, körülbelül 250 euróba kerülnek.

„Az olasz siker titka, hogy vannak mozi-, és speciális futballcsatornák, mert Olaszországban szerencsére elég jó a foci ahhoz, hogy érdemes legyen nézni. Annyira érdemes, hogy sokan csak a hétvégi meccsek ideje alatt fizetnek elő a szolgáltatásra, és a szolgáltatónak extra kapacitással kell készülnie minden hétvégi meccsre” – mesélte egy szakmai konferencián Somos Gábor, az Accenture szakértője, akinek cége részt vett az olasz dvb-h szolgáltatás kialakításában.

Az Európai Unió más országaiban az olasz példából okulva a futball-Eb-re indítják be a dvb-h szolgáltatást, de Magyarországon nincs nagy esély erre, főleg ha nem születik meg év elejére a szabályozás. A digitális földfelszíni sugárzásról szóló pályázat ugyanis egyelőre késik, és a mobiltévé koncessziójáról szóló pályázatot még csak ezután lehet majd kiírni.

Ráadásul a mobiltévé hazai sikerét nagyban befolyásolhatja a még nem is véglegesített szabályozás, mivel ha a szolgáltatóknak sok csatornát lesz kötelező nyújtaniuk, és nem lesz elegendő hely prémium fizetős tartalmaknak, akkor lehet, hogy nem éri meg a beruházás.

Semmit nem lehet tudni

Az indulást hátráltatja ezenfelül, hogy nálunk még egyelőre nem kezdődtek el a fogyasztók bevonásával végzett kísérleti adások, így nem lehet tudni pontosan, hogy hányan érdeklődnek a mobiltévé iránt, és pontosan mit is akarnak nézni.

Ha a törvényi háttér rendezése a várakozásainknak megfelelő ütemben zajlik, akkor jövőre elkezdődhetnek a felhasználók bevonásával végzett kísérleti adások. Ha a fogyasztói visszajelzések pozitívak, valamint a törvényi és a gazdasági környezet is megfelelő számunkra, leghamarabb 2008 végén, vagy 2009 elején indulhat el a mobiltévés sugárzás” – tette hozzá mindehhez Fekete László, a T-Mobile it-multimédia igazgató-helyettese, hangsúlyozva, hogy ez a legoptimálisabb forgatókönyv. És akkor még nem tudhatta, hogy a digitális frekvenciák üzemeltetésére kiírt pályázatot nem tavaszra, hanem jövő év végére tolta az Országgyűlés.

„Csak akkor gazdaságos a dvb-h rendszer üzemeltetése, ha mindhárom hazai mobilszolgáltató előfizet rá a pályázat nyertesénél. Egyébként a költségek olyan magasak lehetnek, hogy az akár a mobiltévé szolgáltatás indulását is megakadályozhatja” – teszi hozzá mindehhez egy neve elhallgatását kérő iparági szakértő.

„A megtérülés természetesen a még csak körvonalazódó üzleti modell függvénye. Az üzleti modell pedig függ attól, hogy a frekvenciára vonatkozó tender milyen előírásokat tartalmaz a rendszer kiépítésének ütemezését, a lefedettséget illetően, hiszen ez komoly hatással lehet a beruházási költségekre” – állítja ellenben Tóth András, az Antenna Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója, aki hangsúlyozza, hogy csak a felhasználók bevonásával végzett tesztadások után lehet majd megmondani, hogy a fogyasztói szokások alapján milyen bevételekkel lehet számolni.

Tévé helyett internet?

A mobiltévé sikeréről tehát még az illetékesek sem mernek biztosat mondani, nem meglepő, hogy például a Pannon GSM egyelőre kivár, és nem száll be a tesztekbe. Ráadásul az európai szabályozás is most van változóban, az Európai Bizottság egyre jobban erőlteti a frekvenciagazdálkodás reformját.

„Egyszeri lehetőség előtt állunk, az UHF sávon ugyanis rengeteg értékes frekvencia szabadul fel. Az analóg tévé lekapcsolása után a sávon tizenhatszor több digitális tévécsatorna indítható, de ezzel nem használnánk ki jól a frekvenciát” – mondta el egy budapesti konferencián Viviane Reding, az Európai Unió távközlési biztosa.

A biztos szerint sok új innovatív szolgáltatás indítható, például mobiltévé, nagy felbontású adások, de akár új interaktív szolgáltatások is megjelenhetnek a régi analóg frekvenciákon. Reding szerint azonban a spektrum felszabadításával szélessávú internetelérés is vihető az eldugott helyekre, vagyis úgy tűnik, hogy az analóg rendszerek egyes frekvenciáiért új csata kezdődik majd a digitális szolgáltatók és a mobiltársaságok közt. Ez pedig újból megnyithatja a vitát arról, hogy akkor digitális műsorszórással, vagy ip-alapon, szélessávú interneteléréssel érdemesebb inkább tévéadást szórni a mobiltulajdonosoknak. Az európai dvb-h projekteket ez már kevésbé befolyásolja, de ha Nyugat-Európában bukik a rendszer, van rá esély, hogy nálunk inkább a tévé helyett inkább az internet mellett döntenek majd.

Jövő héten megnézzük, hogy ha lesz, milyen lesz a mobiltévé Magyarországon. Foci helyett pornó, vicces videók és RTL Klub.