Árpád
-2 °C
4 °C

Háttérrádiózni jó a mobiltévé

A mobilipar új kedvence a telefonba épített tévé, a felmérések azt mutatják, hogy pár év múlva dollármilliárdokat fialó üzlet lesz a mobiltévézés. Igaz, hogy annak idején a felmérések a wapot és az mms-t is a telekommunikáció forradalmaként ünnepelték, aztán az óriási üzlet mégis elmaradt. Milyen problémákkal kell szembenézniük az elkövetkező években a mobilszolgáltatóknak, a telefongyártóknak és a televíziós csatornáknak, és egyáltalán tudják-e már, hogy mit is akarnak eladni nekünk? A T-Mobile és az Antenna Hungária most teszteli a telefonos televíziózásra szánt DVB-H rendszert, mi pedig kipróbáltuk, hogy milyen mobilnak lenni, és közben megnézni a Napkeltét vagy a Kultúrházat. Nekimentünk pár lámpaoszlopnak.

A mobiliparágban mindenki szentül hiszi, hogy hatalmas lehetőségek vannak a mobiltévézésben és százmilliók vásárolnak majd digitális tévéadás fogadására alkalmas készüléket. A Juniper Research szerint 2011-re 16 milliárd dolláros lesz a mobiltévés tartalomszolgáltatási piac, melynek az értéke 2007-ben várhatóan a kétmilliárd dollárt sem éri el.

Már azt is tudjuk, hogy az emberek miért akarnak mobilon tévézni. A Research and Markets felmérést készített a Finnországban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Koreában és Japánban lezajlott kísérleti projektek résztvevőivel, és a legtöbben azt válaszolták, hogy unaloműzés céljából néznének mobiltévét. Az eredmény csöppet sem meglepő, hasonló okokból nézik naponta több tízmillióan a YouTube videóit.

DVB-H vagy 3G?

Igen fontos kérdés azonban, hogy a tévéadást és a videókat hogyan juttassák el a nézőkhöz. Külön szoftverekkel és némi idő ráfordításával ugyanis a néző maga is gondoskodhat a tartalomról: felveszi az adást a számítógépére, speciális szoftverrel a mobil kijelzőjére optimalizálja a videót, és áttölti egy memóriakártyára, és kész is van a hordozható tévéadás. Kissé körülményes módszer, de ennél jobban senki sem tudná személyre szabni a műsorstruktúrát.

Kihúzható antennval támad a DBV-H-s telefon

A házi buheráláson kívül kétféle megoldás létezik. Az egyik a streaming, amikor 3G mobilhálózaton továbbítják a videót. Ilyen tévéadások jelenleg is elérhetők a mobilszolgáltatók wap portáljain, és Magyarországon a lakosság egyharmada hozzáfér a nagy sebességű 3G/HSDPA hálózathoz, amelyen már jobb minőségű videókat lehet továbbítani. Néhány éven belül az egész lakosságot lefedik a szolgáltatók, és talán reménykedhetünk abban, hogy a hálózat sebességével arányosan javul majd a videók képminősége. További előny, mármint a szolgáltatóknak, hogy a tévéadások többnyire egy wap-portálról elérhetőek, és ezeken elég könnyű elhelyezni egyéb exkluzív tartalmakat, például videoklipeket, csengőhangokat és háttérképeket is. Amiket persze aztán boros áron lehet értékesíteni az előfizetőknek.

Kicsit másképp működik a DVB-H szabványon alapuló műsorsugárzás, amelynek az lehet a legfőbb előnye, hogy a hálózatot nem kell leterhelni, teljesen mindegy, hogy száz vagy tízezer előfizető nézi-e a sugárzott adást. Hátránya azonban, hogy a rendszer még nincs kiépítve, sőt, a kormányzati huzavonának hála még éveket kell várni arra, hogy e téren komoly előrelépés történjen. A DVB-H a hagyományos tévékre szánt DVB-T, a digitális földközeli műsorsugárzás mobilos változata, amelyben a műsorokat kisebb kijelzőkre optimalizálják. A DVB-H rendszeren videotékát, úgynevezett video on demand szolgáltatást is lehet működtetni, az internetes protokollon alapuló szabvány ugyanis fájlok elosztását is lehetővé teszi.

Az Antenna Hungária csak most kísérletezik a DVB-H tévéadással, de más országokban már lezajlottak a próbaadások, és ezeknek ismert az eredményük. Érdekes a két technológia eltérő megítélése, a 3G-alapú tévéadást kipróbáló emberek alig 13 százaléka gondolja ugyanis, hogy a szolgáltatásnak van jövője, ezzel szemben a DVB-H kísérletek résztvevőinek 65-80 százaléka jelezte, hogy szívesen előfizetne. A felmérések szerint a különbség legfőbb oka a sugárzott adás eltérő minősége. A 3G ugyanis egy forgalmas téren vagy egy zsúfolt villamoson akadozhat (ha sokan csatlakoznak a gsm-rendszerre), a videók képminőségét így igyekeznek optimalizálni, ami a gyakorlatban általában a felbontás csökkentését jelenti.

Dél-Koreában már van

Néhány országban egyébként már beindult a mobiltévézés. Dél-Koreában például 48 millió előfizetőből hárommillióan tévéznek, noha a szolgáltatás elterjedését sok minden hátráltatja: két rivális technológia verseng egymással, és amíg az egyiknek nincsenek jó értékesítési csatornái, addig a másiknak nincsenek jó műsorai. Olaszországban a 3 Italia szolgáltatására 300 ezren fizettek elő fél év alatt, ami a teljes ügyfélbázis körülbelül öt százaléka. Ott hálózati problémák és a tartalom hiánya fogja vissza a növekedést.


Carolina Milanesi, a Gartner elemzője arra számít, hogy az emberek 70 százaléka valamilyen kombinált díjcsomagban jut majd hozzá a tévé-előfizetéséhez, ha akarja, ha nem, és csupán egy 30 százalékos kisebbségnek lesz valóban igénye a szolgáltatásra. Szerinte nagyon fontos, hogy a mobilszolgáltatók valamilyen egyedi élményt adjanak az előfizetőiknek, exkluzív tartalmakat kínáljanak, amelyek alapján joggal kérhetnek pénzt a prémiumszolgáltatásokért. Az üzleti modell egyébként még nagyon képlékeny. Felmérések szerint az előfizetők több mint háromnegyedét csak akkor érdekelné a mobiltévézés, ha ingyen hozzájuthatna, ebben az esetben azonban csak reklámokkal lehet kifizetni a tartalomgyártás költségét. Kérdés, hogy kit érdekel egy mosóporreklám a hetes buszon szorongva, vagy másképp: a mosóporgyártók látnak-e fantáziát a dugóban araszoló buszon ragadt háziasszonyok elérésében.

Nincs készülék

Egyelőre azonban mindennél több gondot okoznak maguk a készülékek. Egyrészt a hiányuk, a 2006 év végi vásárlási szezonban bemutatott 72 modellből ugyanis csak négy volt felszerelve DVB-H tévétunerrel. Ezek közül két készülék jelent meg Európában, egy-egy pedig Japánban illetve Dél-Koreában. A probléma tehát hasonló, mint a 3G-hálózatok beindulása kezdetén: hiába építettek hálózatot, ha nem volt mivel használni.

További gond, hogy a videók lejátszása fogyasztja a legjobban az akkumulátort, és nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezek a készülékek elsősorban telefonok: senki sem szeretne néhány vicces klip megnézése miatt elérhetetlenné válni. Egyes vélemények szerint a mobiltévé akkor terjednek majd el igazán, ha a mobilok akár nyolcórányi folyamatos lejátszásra is alkalmasak lesznek.

Le vagyunk maradva, de az jó

Magyarországon egyelőre a mobiltelevíziózás jogi háttere sem tisztázott, de a digitális átállásról szóló törvénytervezet már kész, a Fidesz és az MSZP több körös egyeztetés után, úgy tűnik, most egyetért, így a parlament várhatóan jövőre szavazhatja meg a törvényt. Az Antenna Hungária 2008. végére tud felkészülni az új technológia használatára, vagyis elvileg 2009. januárjában már bárki előfizethet a mobiltévére.

Kérdés, hogy lesznek-e műsorok, és ha igen, akkor hajlandóak-e a nagy tartalomgyártók kifejezetten a telefonokra optimalizált tartalmat gyártani, illetve hajlandóak-e alkalmazkodni a mobiltévézés miatt megváltozott tévénézési szokásokhoz. (Hogy mást nem mondjuk, amerikai kutatások szerint a mobiltévézés elterjedésével teljesen megváltozhat a délelőtti műsorsáv szerepe, hiszen ilyenkor eddig általában csak nyugdíjasok meg háztartásbeliek néztek tévét, mobilon viszont ebben az időben inkább értelmiségiek tévéznek).

Az RTL Klub és a Tv2 is gyártott már úgynevezett mobizóde-okat, vagyis direkt telefonra készülő tartalmakat, készült már ilyen a Barátok köztnek, a Jóban-rosszbannak, sőt a Frei Dossziénak is volt már telefonra optimalizált változata. Ezek a rövid videók általában nem a tévében látott részek rövidítései, hanem azokat kiegészítő, rajongók számára készített tartalmak.

Az általunk megkérdezett televízió csatornák egyelőre csak elméleti szinten foglalkoznak a mobiltévézéssel, így egyelőre az sem tudják, hogy eddigi műsoruk terjesztenék, vagy külön műsorokat gyártanánk. Minden attól függ, hogy a felhasználók mennyire szeretik meg ezt a technológiát, mekkora is lesz ez a piac. Többek szerint lemaradásunk nagy előnyünk is, hiszen a magyar csatornák már a nyugati tapasztalatok alapján dönthetik el, hogy mit és hogyan kínálnak majd a mobilon tévézőknek.

"A digitális platformokon a mai időalapú televíziózással szemben a tartalom játssza majd a központi szerepet, a TV2 ezért platformtól függetlenül elsősorban erre koncentrál, a tartalmi fejlesztéseket helyezi előtérbe azért, hogy a digitális világban is megőrizze létjogosultságát" - teszi hozzá mindehhez Várdy Zoltán, a Tv2 kereskedelmi igazgatója, aki szerint mindegy, hogy web vagy mobiltévé, a hangsúly az interaktív, rövid tartalmakon van.

Egyelőre a kísérleti műsorszórást végző Antenna Hungária és a T-mobile sem tudja pontosan, hogy milyen üzleti modellel lehet sikeressé tenni a mobiltévézést. Az Antenna Hungária érdeke az, hogy mindhárom mobilszolgáltatónak elérhetővé tegye rendszerét, viszont ebben az esetben nem egyértelmű, hogy az áron kívül mivel is versenyeznének az egyes szolgáltatók. Azt sem lehet tudni, hogy a mobilszolgáltatók adnának-e saját tartalmakat (bár az interaktív szolgáltatásokat valószínűleg ők készíttetnék), illetve hogy a csatornákat hogyan vonnák be a mobiltévézés elterjesztésébe.

"A kereskedelmi csatornák élénken érdeklődnek a DVB-H iránt, ami nem meglepő, hiszen az országban több mobiltelefon van, mint tévékészülék. A tévék egyszerűen nem tehetik meg, hogy nem vesznek tudomást a mobiltévézésről, hiszen aki kimarad, az lemarad" nyilatkozta az Index kérdésére Winkler János, a T-mobile vezérigazgatója.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?