Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Média cikkek
- Puzsér Róbert és a Fókuszcsoport is nekiment Dancsó Péternek
- Ahol egy démon simán elmegy gyorsétterembe dolgozni
- Az Apatigris inkább házimacska, de kandúrkodni vágyik
- Meghalt Joe Ruby, a Scooby-Doo rajzfilmsorozat egyik alkotója
- Van olyan fajtája a szexuális erőszaknak, amiről én is most hallottam először
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavaly novemberben - a digitális átállásról szóló jogszabály (Dát.) és a médiatörvény folyamatban lévő módosítására hivatkozva - hirdetett az év végéig szóló moratóriumot frekvenciaügyekben, majd az Országgyűlés döntött úgy, hogy 2008 végéig megtiltja a koncesszió kiadását és hosszabbítását a testületnek. Később a parlament a Dát. módosítása során idén 2008. december 31-ig elvonta az ORTT-től ezeket a jogokat; a döntés a két országos kereskedelmi rádió, a Danubius és a Sláger koncesszió-hosszabbítása mellett másfél tucat sávtartomány kiosztását befolyásolta.
A legnagyobb vételkörzetű érintett frekvencia a fővárosi 92,9 MHz-es. Ezen körülbelül 1,7 millió embert lehet elérni; míg a legkisebb a solti - ennek vételkörzetében alig hatezren élnek.
A fővárosi frekvencia sorsáról annyit már tudni: december közepén a médiahatóság méltányolta a jelenleg középhullámon sugárzó Magyar Katolikus Rádió kérését, és úgy pályáztatja meg ezt a sávot, hogy ez az adó is beszállhasson a versenybe. A Danubius és a Sláger ügye kapcsán az ORTT még a nyáron felkészült arra, hogy 14-ről 7-9 hónaposra gyorsítsa fel az újrapályáztatást, de erre végül nem kerül sor, mivel az országgyűlés néhány hete, a médiatörvény december 8-i - 363 igen, 10 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadott - módosításával egyfajta automatizmust épített a rendszerbe, azt azonban az államfő hétfőn aláírás előtt az Alkotmánybírósághoz továbbította véleményezésre.
A kulturális és sajtó bizottság indítványa szerint az ORTT dönt a műsorszolgáltatási jog megújításáról, mégpedig kétharmados többséggel, ám ezt nem a médiahatóság belső - kormánypárti és ellenzéki arányokat kiegyensúlyozó - metódusával, hanem a parlamenti frakciók létszáma alapján számítanák. További újdonság, hogy a súlyos törvényszegés a jogosultság megújításának kizáró körülménye. Ugyanakkor nem került be a törvénybe az a kitétel, ami szerint az ORTT frekvenciaeljárását egy ötpárti eseti bizottság felügyelné, ahogyan az a digitális multiplextender esetében történt.
A módosítással kapcsolatban Majtényi László ORTT-elnök a döntést követően az MTI-nek "példás négypárti egyetértésben hozott rossz döntéséről" beszélt, utalva arra, az MDF nem szavazta meg az előterjesztést. Figyelemre méltónak nevezte továbbá, hogy "a közvélemény teljes közönye" mellett hozták meg a döntést, ami szerinte igen súlyos, a gazdasági és a közjogi alkotmányosságot is érintő kérdéseket vet fel.