Az ORTT szerint alkotmányt sért a digitális átállásról szóló törvénytervezet

Amint arról a törvénytervezetről szóló cikksorozatunk előző részében beszámoltunk, a földi sugárzású televízióadások digitális átállásában - így vagy úgy - érintett műsorelosztók, az Antenna Hungária és az UPC Magyarország szerint a digitális átállásról szóló törvény tervezetében olyan passzusok jelentek meg, amelyek a kormányzati stratégiában nem voltak benne, illetve amelyek ellentétesek a vonatkozó EU-irányelvekkel. A törvénytervezet a szolgáltatók szerint számos új korlátozást tartalmaz minden műsorterjesztőre, köztük a kábeltévé-szolgáltatókra is, és a vélemények sokszínűsége és a nemzeti kultúra megőrzése címén tartalomszabályozási kérdéseket is felvet.

Médiaszabályzás vagy hírközlési szabályzás?

Ezúttal a médiahatóság és a hírközlési hatóság álláspontjára voltunk kíváncsiak a törvénytervezetről.

Az ORTT még a műsorelosztóknál is élesebb kritikát fogalmazott meg, alkotmányos szempontból is aggályosnak tartja az új jogszabály tervezetét. Érvelése szerint az előterjesztés a magyarországi digitális átállást egy olyan megoldandó feladatnak tekinti, amely lehetőséget ad a magyar lakosság jelenleg csak a három analóg televízióműsort elérő részének sokcsatornás kínálattal való ellátására, de amelyet a lehető legkisebb ráfordítás nélkül kell megoldani. Az ORTT kifogásolja, hogy a tervezet a hírközlés szabályozási rendszerébe ültetve tervezi kezelni a digitális átállást, és abból kirekesztené a társadalom szempontjából nagyon is fontos tartalmi kérdéseket.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) viszont elégedett az eredménnyel: a digitális átállásra vonatkozó stratégia fő elemeivel, irányával, stratégiai jelentőségű megállapításaival alapvetően egyetértett, az NHH által fontosnak tekintett szempontrendszer alapvetően beépült a törvénytervezetbe.

Az ORTT szerint nem frankó

Nahimi Péter, az ORTT által alapított Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet (ATKI) igazgatója szerint a digitális átállásról szóló törvénytervezet nem vesz tudomást arról, hogy a szabad hozzáférésű (azaz nem fizetős) műsorszórás a műsorszolgáltatások felhasználókhoz való eljuttatása terén alapszolgáltatást biztosít, melynek keretében az arra kiválasztott műsorok gyakorlatilag minden állampolgár számára elérhetők. Ehhez képest a semmiféle technikai kapacitáskorlátba nem ütköző műsorelosztó rendszerek szolgáltatásai az alapszolgáltatásokon túlnyúló többletszolgáltatások.

"Az, hogy a frekvencialehetőségek miatt korlátozott kapacitású műsorszórással továbbított műsorszolgáltatások kiválasztása a műsorterjesztő szolgáltatóra legyen bízva, aligha felel meg az Alkotmány elvárásainak." - vélekedik Nahimi.

Az ORTT tudományos háttérintézményének vezetője szerint alapvető alkotmányos probléma továbbá, hogy a tervezet nem számol azzal, hogy az általa szabályozni kívánt kérdések jelentős hányada a törvény kétharmados elfogadását igényli. Formailag és érdemileg is kimutatható, hogy a jogszabály-tervezet számtalan intézkedésében érinti az Rttv. kétharmados szavazat-többséget igénylő elfogadással érvénybe léptetett részét, és csak kisebb hányada korlátozódik egyszerű szavazattöbbséget igénylő kérdésekre. Ez utóbbiak azonban önmagukban értelmes szabályozást nem tudnának létrehozni.

"A tervezet a kormány által elfogadott stratégiát követi, melynek előkészítése során az ORTT több alkalommal hívta fel a figyelmet stratégia-tervezet tévedéseire, de észrevételei mindvégig figyelmen kívül maradtak." - mondja Nahimi.

Az ORTT szerint a tervezet a műsorterjesztés digitalizálását olyan elkerülhetetlen feladatnak tekinti, amit a lehető legkisebb költségvetési ráfordítással szeretne megoldani. Nem vizsgálja azt a kérdést, hogy a választott megoldás milyen módon fogja a lakossághoz eljutó műsorszolgáltatásokat meghatározni, és az így kialakuló, és évtizedekre meghatározó médiahatások miként fogják az információhoz jutás lehetőségeit, az oktatás, a kultúraterjesztés, a nevelés kiemelten fontos feladatait betölteni.

A törvénytervezetben tükröződő elképzelés szerint ez utóbbi feladatokat a közszolgálati műsorszolgáltatásoknak kell ellátni, a többi műsorszolgáltatást a piaci szempontok fogják meghatározni. Ez bizonyos korlátok között még elfogadható is lenne olyan országokban, ahol a közszolgálati műsorszolgáltatás erős, és így e feladatát jól el tudja látni. Nahimi szerint azonban az ilyen közszolgálati műsorszolgáltatás költségei sokszorosát teszik ki a magyar közszolgáltatás forrásainak, és nem is csak az anyagiak a kizárólagos feltételei.

Az ORTT azzal sem ért egyet, hogy a törvénytervezet a közszolgálati műsorszolgáltatás kivételével a műsorszórást a műsorelosztó szolgáltatásokkal azonos módon kezeli, és teljes mértékben hajlandó azt alárendelni a műsorterjesztő piaci érdekeinek. A műsorszóró platform ma belátható részének működtetési jogát a tervezet - pályáztatás útján - egyetlen szolgáltatónak kívánja átadni, beleértve a terjesztett műsorok kiválasztásának, a szabad hozzáférésű és a fizetős szolgáltatások aránya megválasztásának és a digitális műsorszóró rendszereken a műsortovábbítás mellett lehetséges információs szolgáltatások nyújtásának jogát is. Ezzel tehát a műsorszórás korábban említett alapszolgáltatás jellegét megszünteti, és csupán a különféle, az üzleti érdekek által életre hívott és vezérelt műsorelosztó rendszerek egyikévé teszi.

"Ezzel a megoldással valóban lehet csökkenteni az állami szerepvállalást a digitalizációban és a műsorszolgáltatások kiválasztásában, sőt, esetleg a műsorszórásra fordítható frekvenciakészlet értékesítéséből jelentős azonnali bevételre lehet számítani, de ezzel Európában példátlan médiakoncentráció jönne létre, mely a mi Alkotmányunknak sem felel meg." - mondja Nahimi.

A törvénytervezet szerint a pályázat győztese a közszolgálati műsorok továbbítási kötelezettségén túl szabadon, saját üzleti érdekeinek megfelelően választhatja meg az egész platform tartalmát (műsorait) és egyéb szolgáltatásait is. Ezért az ORTT szerint joggal vetődik föl, hogy a DTT platformon nem csak abszolút piaci, de a véleménymonopólium kialakulásának veszélye is fennáll.

"Az állam ilyen kivonulása elszalasztja mindazt a lehetőséget, mely a társadalmi érték növelése terén kínálkozna éppen a digitalizálás útján, és ez azt jelenti, hogy nem teljesíti a tőle elvárt kötelezettségét. Az alkotmányos kötelezettségeket egyedül a számszerűen megszaporodó műsorszolgáltatások folytán lehetséges médiapluralizmus megvalósulásával kívánja letudni, és nincs figyelemmel arra, hogy vajon ez a megoldás hogy tudna hozzájárulni a társadalom integrálása, a nemzeti kultúra fejlesztése, támogatása célkitűzéseinek teljesítéséhez." - mondja Nahimi.

A tervezet az ORTT szerint teljesen kirekesztené a versenyt a műsorszórás területén, és még a teljes kapacitás az átállás után felhasználható, az első pályázaton nem odaítélt 3/8 részére is opciót kíván adni az első pályázattal kiválasztott platformüzemeltető számára. Ezzel minden ösztönzési lehetőséget megvon attól, hogy a szabad hozzáférésű műsorszolgáltatások műsorterjesztési költségeit leszoríthassa, illetve a fogyasztók kiszolgálásának minőségét fokozza.

"Összességében a tervezet a digitalizálást a műsorszolgáltatás lényegére, a fogyasztó alkotmányos szempontoknak megfelelő és minőségi tartalommal való ellátásának szempontjaira tekintet nélkül kívánja végrehajtani, a kérdést döntően hírközlési piaci kérdésnek tekinti. Ezért a folyamatot a hírközlés szabályozási rendszerbe ültetve tervezi kezelni és abból kirekesztené a társadalom szempontjából nagyon is fontos tartalmi kérdéseket." - summázta az ORTT kifogásait Nahimi Péter az Indexnek.

Az NHH szerint frankó

Márton György, az NHH szóvivője viszont elégedett a törvénytervezettel. Amikor a médiaszabályozásért felelős Miniszterelnöki Hivatal, a digitális átállás stratégiai, koncepcionális kérdéseiről szóló több mint 300 oldalas dokumentumát a stratégia véglegesítése céljából konzultációra bocsátotta, az NHH a digitális átállásra vonatkozó stratégia fő elemeivel, irányával, stratégiai jelentőségű megállapításaival alapvetően egyetértett, az NHH által fontosnak tekintett szempontrendszer alapvetően beépült a törvénytervezetbe.

Az NHH szempontjából a digitális átállás során a hangsúlyok elsődlegesen a versenypolitikai megfontolásokon és a korlátos erőforrás-gazdálkodás kérdésein vannak. A hírközlési hatóság nyilvános konzultáció során adott válaszában is a versenyszabályozásra, a frekvenciagazdálkodásra és a digitális műsorterjesztés műszaki feltételrendszerének kialakítására fordított elsődlegesen figyelmet.

Az NHH három stratégiai követelmény érvényesülésének szükségességére hívta fel a figyelmet: először, hogy a digitális átállásnak elsődlegesen a műsorterjesztési platformok közötti verseny erősítését kell szolgálnia; másodszor, hogy az üzleti modell kialakításában a potenciális pályázóknak a lehető legnagyobb döntési szabadságot és felelősséget célszerű biztosítani; harmadszor pedig hogy rugalmas frekvenciagazdálkodási gyakorlattal kell hozzájárulni a kedvező műszaki, beruházási, innovációs és üzleti elképzelések megvalósulásához a digitális átállás során.

"Az NHH elkötelezett a sikeres digitális átállásban és ahogy a spektrumlehetőségekért folyó genfi konferencián is maximálisan képviselte a magyar digitalizáció érdekeit - sikeresen megszerezve a lehető legnagyobb mennyiségű digitális TV-re és rádióra használható kapacitást - a továbbiakban is minden eszközével segíteni kívánja a folyamatot. Így támogatja a stratégia megvalósítását szolgáló kodifikációs eljárást is." - mondta Márton György az Index érdeklődésére.